Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-18 / 262. szám
2 &GKi WEPUjöAu 1923. nov mber 18. Eger város szégyenfoltja. Tarthatatlan a Hősök temetőjének állapota. — Legelő jószagok letapossák a sírokat, a cigányok kihordják a kereszteket — tüzrevalónak! Eger, 1923. nov. 17. Sok mindenen keresztülment újságíró vagyok, de szinte arcomba szökik ■ vér, amikor ezeket a sorokat írom. Egy rémes szégyenfoltot látok Eger város lakosságának arculatját'. Pedig megszoktuk és áltatjuk magunkat avval, hogy kis magyar Athén vagyunk ; hogy lakosságún* haza fias és megbecsüli a megbecsülendő, nemes ősi hagyományokat. Hogy Dobó vére buzog bennünk, aki az egri falakon világraszóló diadalt aratott a pogányon. Hogy élénken él bennünk. a kegyelet, a hála érzése azok iránt, kik félistenként harcol tak a magyar földért a nagy háborúban... Nem úgy van pedig! Hálátlan tucat emberek vagyunk, akik nap*nap után csak öuös érdekeinkért lótunk-futunfc; nein törődünk hősi halottainkkal, pedig hogy fo- gadkoztunk s hogy Ígérünk fűt fát eszten- dőnkint egyszer, Mindenszentek napján, amikor társadalmi rászorításbói megjele nünk a hős katonák néma sírjai között. Csak meg kell néznünk a Hősök temetőjét, ott a Kisasszonytemetö végében. Minden egri magyar lelkében ott lesz az önvád, arcán az a bizonyos, csúnya és égető szégyenfolt ... Megláttam én is a hősök temetőjét. Égett az én aiVom i« a szégyentől. Mossőczy ezredes, a Hősi temető ügyeinek hivatalból kirendelt védője vezetett oda. — Jöjj és lásd, mi van itt! És láttam. Szépen, egymás melletti sírokban fekszenek a háború hajótöröttjei. Mintha most is a glédában Állanának a vezénylő elöl járó élőit. A eirok tiszták é3 üdezöldek, hiszen a katonai parancsnokság a leg nagyobb igyekezettel ó* szorgalommal igyekszik gondozni, díszíteni ezeket a katonai sírokat. De hát az emberek lelketlen- sége, nemtörődömsége, kegyeletlensége út ját szegi minden nemes törekvésének. Merőben tehetetlen a vandalizmus ellen. A széleken levő sí ok vannak különösen rettentő állapotban. A szomszéd réten le gelésző jószágok nyoma mindenütt ott Vin. Valósággal lataposva, ledöngetve van ott már néhány sír. Vagy 74 sírról már ismét hiányzik a kereszt is. Erős fából készült keresztek voltak p ;dig ezek, amit kegye- leteB katonakezek gyártottak annak idején a boldogult bajtársiaknak. Ezeket a «Cigányvár» lakói hordták el, hogy megfőzhessék vele ebédjüket, vagy vacsorájukat. Egész szemérmetlenül történik ez a keresztlopás és a cigánynak sem önérzete, sem becsülete, nem tiltakozik a galádság ellen. N sn tiltakozik azonban azoké sem, akik látják ezt a gyalázatos cselekedetet; sajnos és szomorú, de így van. Aztán a gyerekek is be-belépnek az elkenteden sírok közé, ott játszanak, s tapossák össze a sírokat. A délutánonként ott gyakorlatozó katonák elzavarják ugyan a rendbontókat, mégis csak ott van a városvégi utcai gyerekek találkozója. — Pedig gyönyörű tervein«: volnának a hősi temető rendbehozatalára — mondja Mossőczy ezredes, — de nincs pénz, hogy terveinkből valóság legyen. Már a gyűjtés ez irányban megindúlt ugyan, de valami sajnálatos eredménnyel. Az egész Heves vármegye és Eger lakossága eddig csak körülbelül egy mázsa búza értékét adta a hősi temető rendbehozására. — Szinte szégyenlem ezt elmondani, de kénytelen vagyok vele. Pedig a temetőben 516 a magyar katonák száma s ezek között igen sok hevesmegyei is van. Azon kívül persze van idegen is, és pedig 187 osztrák, 7 olasz, 57 bosnyák, 7 szerb, 2 román. Hétnek a nemzetisége nincs megállapítva. De mindegy, a halál után nincs ellenség. Ezeket a sírokat is éppen úgy Keli gondozni, mint a mieinket. Milyen rosszul esnek nekünk, ha a Doberdoról, az olasz temetőkbe került magyar hősök sírjaira is így ügyelnének .• . . — Terveink szerint a hősök temetőjének rendbehozásához.az első felt tel, hogy körül legyen az kerítve. A másik az, hogy gondnoki lakást építsünk, meri a tapasz lalaiok mán felügyelet nélkül a temetőt non hagyh tjük. A gondnoki lakás azon a 920 négyszögölnyi területen lenne, amit a Kisasszony lemetó rendezéséből kifolyóan kapnánk meg. — Úgy a gondnoki lakás, mint a temető kerítésének tervei már elkészültek s körülbelül 20—25 millióba kerülne jaz építkezés. — A sírok rendbehozatalára nézve is határoztunk. Minden sír novaji kőből faragott, 120 cm. magas, 38 cm. széles és 10 cau. vastag síremléket kapna. A kövek darabja 65 ezer koronába kerülne . . . Eddig a tervek. És mi szeretnénk hinni, hogy a Hősök-temetője botrányos helyzetének föltárása után, megmozdul Eger es Hevesmegye társadalmának lelki ismerete és lehetővé fogja tenni, hogy a magyar becsületnek elég tétessék ! Adjon tehát mindenki tehetsége szerint a Hősök temetőjére, hogy végre méltó helyen pi henhessenek azok, akik életüket adták ezért a földért is, amelyen mi élünk. Adományokat a «Hősök temetőjére» az Egri Népújság szerkesztősége is örömmel elfogad. .mmro * Biztosra veszik a borárak megfelelő emelkedését. Eger, 1923. nov. 17. A napokban hallottuk, hegy a 12 fokon felüli borok ára 1200—1300 korona, míg aj. en> ól gyöngébbekért nem adnak többet 800 koronánál. Forgalom úgyszólván semmi sincs s Egerben is, mint egyebütt lanyha a bor piac. . . A Borászati Lapok legújabb száma, szintén a borpi *c lanyhaságáról számól be. Szerinte: »az utóbbi napokban lanyhább árak mellett kisebb mértékű forgalom bonyoiístatott le és csupán elvétve kerültek ki a termelők’pincéiből nagyobb tételek. Az eddig gazdát cserélt borok főleg a gyenge kezek eladásai. Kereskedői és termelői körökben az áremelkedést biztosra veszik, a horribilis vasúti költségek ellenére, ami főleg a fő városba szállítandó borokat terheli és ami súlyos teherként nehezedik a belső fogyasztásra. Óborokban alig-aiig van üzlet, míg az új borok kiváló minősége meglepő ! _A végső szüreti eredményt mennyi ségileg nem tartják oly kicsinynek, mint ezt eleint- gondolták, de a tavalyit mégsem közelíti meg. Magánkörökben az idei termést 2 5— 3 millió hektoliterre becsülik. E sorok írásakor erősbbödő kínálat mutatkozik másodkézbői.« Farkasfalkák a Felvidéken. Budapest. Husztról írják a Magyar Kurírnak: A huszti határban nagy farkas falka jelent meg, megtámadta a juhnyájat és 13 juhot széjjeltépett. A parasztok tehetetlenek voltak a vadakkal szemben és katonaságot kellett kirendelni. Másnap a szántóföldön jelentek meg a farkasok és megtámadták a burgonyát kiszedni akaró parasztokat. A farkasokat sikerült elriasztani, de a lakosság nem mer kijönni a faluból. A farkasok elszaporodását azzal magyarázzák, hogy a csehek elszedték a vadászfegyvereket, de az erdöbizottság nem gondoskodott a farkasok pusztításáról. SIS hírek a nagyvilágból Külföld. A német trón' rököe 1 mondott a trönöro-dés jogáról. — Ludendorff árúiénak mondja Kahrt é* Lovsowot. — A szeparatisták mozgalma egyre terjed — A jóvátételi bizot.ság kedden hallgatja meg a rémeteké1. — A német-francia vegyes döntőbíróság újra megkezdte munkáját. — 14 halottja és 50 sebesültje van 8z oláhországi löp irrobbanásnak — Lengyel-rablóbanda kifosztott egy grófi kastélyt — Berlinbe hívták a német szövetséges államok minisztereit. — Az angol munkáspárt vezére élesen támadta a kor mányt — Olaszország és Jugoszlávia megegyezett Fiume kérdésében. — Baldwin nagy beszédet tartott Franciaország és Belgium eben. - Anglia behajtja a franciákon háborús követeléseit. — Svájcban fölmentették Vorovszky szovjet delegátus gyilkosait. Magyarország A Terminus szállodából hatvan családot akarnak ma az útcára tenni.— Megalapítják a kántorok iskoláját. — Rendkívüli minisztertanács foglalkozott a külföldi kölcsönnel és a londoni tárgyalássai, — A népszövetségi bzottság tagjai elégedetten hagyták el Budapestet.—Súlyos igazságtalanságok miatt az elbocsátott villamos alkalmazottak a keresk. miniszterhez nyílt levelet intéztek. — Kész az alagi villamos és már a próbautak folynak. — E.fogták a zagy varékási téstvérgyilkosokat. — Avenol elnök kedvezőnek látja a magyar kölcsön állását. — D cember közepén kezdődik a népjóléti miniszter nyomoreny- hitő akciója. HÍREK. Eger, 1923 november 18 Te és én. Irta: Korányi Lajos Szeretnék én álmodni rólad sokszor, De nem lehet, de nem szabad, Hogy Napkeletnek virágairól Álmodozzék Napnyugat. . . , Szeretnék én veled örülni néha, De nem lehet, de nem szabad; Te vagy : a hulláryzó Óceán Én : az árva kis patak. . . Szeretnék én is olyan lenni, mint Te; Gazdag, fényes palotás nagy úr, (De nem lehet, de nem szabad,) le vagy : a pompás harmónia, Én: csak a zokogó húr. . . Az Egri Kát. Kör 16 án délután tartott választmányi gyűlésében lelkesen ünnepelte illusztris t gjait, Duk^y Pált, Ri- dárcsik Imrét és Bőnm János dr.-t, kik a közeimubban pápai pielátusuk iettek. Hálásan értesült továbbá a választmány arról, hogy Csekö Gábor nagyprépost a Kör könyvtárát a Vasárnapi Újság 12 teljes évfolyamával (24 kötet) ajándékozta meg. A megboldogult Petrovits Gyula kanonok-plébánosnak, a kör alapító és egyébként agilis tagjának emlékét kegyelettel iktatták jegyzőkönyvbe. Tanácskozás folyt még a Kör téli programmjáról, a tagsági díjak emeléséről, amit főkép a világítás és az újságok költsége tesz szükségessé. Giessweín Sándor a ravatalon Vasárnap d. u. 3 órakor a Kerepesi temető halottasházából, hol ravatalon pihen, a főváros adta díszsírhelyre temetik Giesswein Sándor prelátus, nemzetgyűlési képviselőt. A gyászbeszédet Simonyi-Semadam Sándor v. miniszterelnök jmondja a Stephaneum részéről, melynek az elhúnyt igazg. tggja volt. A La Fontaine írod Társ., a Férni nisták Egyesülete a Lakók Szövetsége éa számos egylet testületileg képviselteti magát a temetésen és koszorút helyez a ravatalra. Végrendeletében könyvtárairól intézkedett és vagyonát jótékonycólra hagyta.
