Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-17 / 261. szám
ira 300 korona Előfizetési dijak postai szállítással e BB hóra . . 7000 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K ' ----- nem fogadnnk el. ■nmai iirm iiw«—w—mii Egy kényszerű lépés. Eger, 1923. nov. 16, Az igazságügyminiszter megtiltotta az ügyészi karnak, hogy a jövőban hirlap- tudó«ítőkat fogadjon, miután — tette hozzá — nincs arra semmiféle kezesség, hogy a közléseket a valóságnak megfelelő módon adják közre. Ez a rendelkezés az Ulain- ügyből kifolyólag történt, mivel egyes lapok olyan módon állították be a kapott nyilatkozatokat, hogy azok célzatosan hatottak, sőt a bűnügy megbirálására egyedül hivatott független bíróság leendő ítéletének eléje vágtak. Elgondolhatjuk, hogy az igazságügy- miniszter nem jókedvében adta ki ezt a rendelkezést. Hiszen az újságírás manapság már valami olyassá fejlődött, amely szinte szervesen kapcsolódik bele az állami életbe. Gondoljuk meg, hogy gyilkosságok, rablások és hasonló bűnügyek kiderítésében mennyit használhat egy hű és tárgyias ujságközlemény, amely pontosan megismerteti a bűntett körülményeit. Évvel alkalmat ad az egyszerű nagyközönségnek, hogy esetleges adatait a rendőrséggel közölje s így segítségére legyen* a tettes kézrekerítéséban. Hasonlóképen nagy segítséget jelent, ha a lapok a lakosság széles köreit érintő rendelkezéseknek (lakbér- rendelet, bankjegylebélyegzés, stb.) helyet adnak s ezzel megkönnyítik az érdekelteknek a tájékozódást, könnyebbé teszik a rendeletek zavartalan életbelépését. < Az igazsägügymiaißzter mindezekkel tisztában van. S hogy mégis kiadta az említett rendelkezést, azt két okkal lehet magyarázni. Az első ok, hogy az ifjú, feltörekvő, kissé vehemens újságíró-nemzedéket tárgyilagossághoz szoktassa; megtanítsa arra, hogy ilynemű ügyekben mindenféle szempontot mellőzve, egyedül az igazsághoz szabad ragaszkodni. A má sík s egyben fontosabb ok a független biróság abszolút függetlenségének megőrzése. Bizonyos, hogy olyan magyar biró nincs, aki bármiféle ujságközleményíől is tudatosan engedné magát irányíttatni. Itt tudald’atti befolyásolá^ól lehet szó, mikor az illető észre sem veszi gondo! kodásában, megítéléseiben, hogy titkos átalakulá^cn ment át, amely többé, vagy kevésbbé más emberré tette. Ez egyáltalán nem csoü'. latos és hihetetlen dolog, hiszen mindannyian hallottunk már egyes könyvek óriási, jeliemátalakítő hatásáról. Ezekben az esetekben a megváltozás az illető előtt le^többnyire tudatos, de hányszor tz~zzz- , — loieg üataikoruaknái —, hogy j a mozilátogatás, rémregények olvasása folytán, az előbbi derék ifjú ingadozóvá, hazuggá, kapzsivá lesz, anélkül, hogy magának csak sejtelme is lenne a kedvezőtlen változásról. Eger, 1923. november 17. szombat, XL. evf. 261. sz POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A biróság munkája komoly. ítéletétől sokszor élei, vagy halál függ. Nem csoda tehát, ha érintetlenségét, függetlenségét, abszolút voltát az illetékes fórumok megőrizni akarják s elzárnak tőle minden tudattalan vagy tudatos befolyásolást. Sokszor éppen az igazság érdekében lép nek életbe olyan intézkedések, amelyeknek még az sem örül valami nagyon, aki kénytelen elrendelni .őket. Az Est cikke az egri ébredőkről. Eger, 1923. november 16. Meglepetéssel olvastuk és minden kommentár nélkül közöljük Az Est c. lap pénteki számában »Az egri éb'edők és az Ulain ügy« címmel megjelent következő cikket: »Az Est« annak idején nagy tudósításban számoit be arról, hogy Egerben egyes felelőtlen elemek minő ingatlanrombolást (?) végeztek az Agrár-Takarékpénztár palotájában. Utcai zavargások voltak akkor Egerben és a felelőtlen elemek lövöldözésének két ember áldozatul is esett. (?) A történtek után dr. Halász Miklós, az Egri Agrár Takarékpénztár nevében az állam és társadalmi rend felforgatásá- ra irányuló bűncselekmény és lázadás bűn- cselekménye címén tett feljelentést az egri kir. ügyészségnél. Az egri ügyészség nyomozása azonban nem járt sikerrel. Az ügyvéd július elején kérvénnyel fordúlt a belügyminiszterhez, akinek figyelmébe ajánlotta, hogy Egerben nem egyszerű, gyerekes csínyről van sző, hanem egy mélyebbre nyűiő és messze elágazó szövetkezésről. Kérte a belügyminisztert, hogy belügyi nyomozókat küldjön ki az ügy felderítésére. Az egri királyi ügyészség a nyomozás megszüntetése után az iratokat felküldte a pesti kir. ügyészségre, mely az egri ügyészség végzését helybenhagyta. Dr. Halász Miklós ügyvéd ezekután most kérvénnyel fordult dr. Bubics János vizsgálóbíróhoz és értesíti, hogy a pótma- gánvád képviseletét átveszi, egyben kifogást jelent be az egri kir.' ügyészség illetékessége ellen. A feljelentés az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásának ős lázadás bűncselekményének cimán történt, tehát nem tartozik az egri kir. ügyészség hatáskörébe. Dr. Halász Miklós erre ma reggel újabb beadványt adott be a vizsgálóbíró- nek. Beadványában elmondja, hogy tanuk vannak, akik eskü alatt vallották a nyomozás során, hogy Egerben igen is szó volt nagyarányú szervezkedésről és fegy verkezéirői. Miután most felmerült annak gyanúja, hogy Ulainék terve összefüggésben van az Egerben történtekkel, kéri a vizsgálóbírót, tegye át az iratokat a budapesti királyi ügyészségre, hogy az tegyen indítványt árra vonatkozóan, lát-e vala milyen kapcsolatot az Egerben történtek és Ulainék mozgalma között, látja-e azt, hogy tényleg komoly szervezkedés folyt Trón apók óta Egerben ? A vizsgálóbíró délben elrendelte az ügy sürgős áttételét a királyi ügyészségre. Dr. Halász Miklós az ügyről ma délelőtt részletesen referált a főkapitányságon is. ■ vemrMUftS» «MMN» ■ .-■■mm»»« »«Hi «SMWítfMW» 4»*A Gárc'anyi-Társaság felolvasó üié&c. ' Eger, 1923. nov. 16. • Megírta már az Egri Népújság, hogy 1 a Gárdonyi-Társaság minden hónapban ! felolvasó ülést tart a Vármegyeház nagy- j termében. Az első felolvasó ülés holnap, vasár- ! nap, délután 5 őraaor lesz a kővetkező műsorral: 1. Breznay Imre alelnök megnyílója. 2. Dr. Warner Gyula tiszteleti tag felolvassa «Rab Simon* c tragédiájának befejező részét. 3. Madách ünnepén, óda, írta és előadja Vitéz Veszprémy Dezső r. tag. 4. Tanúlmány Az ember tragédiájából, írta és felolvassa Vucskics Jenő r. tag. Ismételten jelezzük, hogy a felolvasó ülés pontosan 5 őrekor kezdődik a Vármegyeház nagy termében. Jegyek a kJ ajtó- szövetkezeí könyvkerópkcdícőbcn 4*? *z ülés kezdete előtt kaphatók legalább 300 koronáért. A pártoló tagsági jegyek érvényesek. Revízió. — A hitujitók éűb.ratizákak. k tnénmany :,'le!:éio.T.re?.. Stats-szocialízmus. Lc-^ék a tulajdonjog alapj««.u helyezkednek. — Eger, 1923. november 16. A helytelenül beállított szabadság forrását és következményeit nagy ívben összefoglalva, *A liberalizmus csődje«'cí- men mutattam be. Amit az ív a századok tülekedéseivel, küzdelmeivel kitölt, abban helyet foglal az a törekvés is, amely idők folyamán korrigálni igyekezett a be nem vált rendszereket. Az emberi agyból Pallas Athene gyanánt kiröppenő gondolatvilágok az életszervezetben sokszor hotzak baktériumokként. Lázat idéznek eló, szeptikuÖ V* rs) üü LíJ-Caa Uw a. aJLL ijíiks JL Uimu ti keresik azok, akik látó szemmel veszik észre a bajt. A XVI. sz. vallási szabadsága a szekták raját keltette életre, ami ellen Melanchton Konfessióját, alapvető igazságait vetette latba, ezzel ő és a val-
