Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-15 / 259. szám

2 iüü-KJL NEPÜJSACi 1923. november 15. kerete legyen az analfabéta katonák e nagyjelentőségű napjának. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, amely után Rusztek Károly kir. tanfelü­gyelő mondott, a már tőle megszokott szín­vonalú tartalmas, lólekre ható beszédet A csonka magyar h za mai, szomorú álla­potát festette megrázó szavakkal, amely­ből meg kell találnunk a kivezető utat a nagy, a boldog Magyarország feló. Nem csak a katonai fegyvert kell tudni forgat­ni, hanem azt is, amit soha nem vehet el tőlünk semmi hatalom : a tudás fegyverét. Tanuljanak kedvvel és szorgalommal, kitar­tással mert csak ilyen munka lehet gyü­mölcsöző a lólekre s csak az ilyen munká­ból és ennek eredményéből várhatunk bol­dogabb jövendőt szerencsétlen nemze­tünknek. A Magyar Hiszekegy után azonnal meg is kezdődött az oktatás illetve az is­meretterjesztő tanfolyamon az első előa­dás. Az analfabéta tanfolyamnak 34, az is­meretterjesztő-tanfolyamnak 50 hallgatója van. Mindkét tanfolyam vezetője Adam- csek József áll. isk. igazgató, előadói, okta­tói pedig : Türk Szilárd dr. orvos, Nényey Kálmán, Bpdi Antal, Lőrinc Károly, áll. isk. tanítók, továbbá Kapitány Géza gaz­dasági szaktanár, Frindt Jenő hitoktató. A tanfolyam 5 hónapig tart, amely­nek végeztével a volt analfabéták állam- érvényes bizonyítványt, a népfőiskolaiak pedig látogatási bizonyítványt kapnak. Mint értesülünk a Népművelési Bizott­ság hasonló tanfolyamot nyitott Gyön­gyösön is az ottani háziezred II. zászló- aljánál is. Bölcső és politika. Budapest, MTI. A Magyar Kurír Írja : Az Újvidéken megjelenő Deutsches Volks- biattban olvassuk az alábbi megható tör­ténetet. A szerb megszállás alatt levő terüle­ten egy Indeman nevű német polgár el­határozta, hogy a szerb királynak, a trón­örökös születése alkalmából díszes bölcsőt visz ajándékba. El is utazott Belgrádba és akadálytalanul megérk zett a királyi udvar elé. Itt azonban az őrség útját ál­lotta. Csalódottan vissza akart térni, mi­kor utána szaladt egy szóig -; és keresz­tülvezette az őrségen. Sándor szerb király ugyanis az ablaknál állva, megfigyelte a jelenetet és amikor a német polgár eléje állt, szerencsét kívánt neki a trónörökös születése alkalmából és arra kérte őt, fogadná el ajándékba a bölcső; a királyt kellemesén lepte meg ez a ragaszkodás és elfogadta a bölcsőt, azt kérdezve az aján­dékozótól, hogy mi az ára, illetve mi az ajándékozó kívánsága viszonzásképen. A szókimondó német polgár a következőket mondotta: «Felség, a bölcsőt arannyal nem lehet megfizetni, de ha szabad vala­mit kérnem, arra kérem Felségedet, jár jón közbe, hogy német polgártársaimat a hatóságok ne zaklassák többé « A király mosolyogva Ígérte meg a kívánság telje sítését. Újból szabályozták a dohánybeváltási árat. A pénzügyminiszter és a dohánytermelők között létrejött megállapodás szerint az új dohány métermázsáját mindenkor három mázsa búza értékének megfelelő összeggel váltják be. Sirok, 1923. november hó. Mióta a csendőrörs szomorú és érzé­keny búcsút vett szelíd kis falunktól, a legsötétebb Ázsiába csöppentünk bele. Hi­ába : rustica, natura tenet sua iura — még a bunkósboton keresztül is, hát még ha annak fenyegető árnyéka nem homályo- sítja el a látóhatárt. De kezdjük élűiről! Körülbelül két hónapja volt itt a tanítőválasziás és az üresedésben levő két állásra egy igen agi­lis és szép pedagógiai múltra visszatekin­tő tanitőpárt választottak meg. Természe­tesen, a falu minden sejtjével .tanulni és haladni akaró népe felzúdult mint egy szív, egy lélek és egy száj, hogy minek az a két tanító, miiior már van kettő? Minek a köz­ségnek négy tanító ? Mit csinálnak velük,? stb. Pedig a gyerekek tesznek legjobban tanúbizonyságot arról, hogy bizony még négy tanító is — kevés. Amelyik negyed­osztályos tanuló arra a kérdésre : hol van Erdélyország riadtan bámuló tudatlanság­gal áll a térkép előtt és szeme Lengyel hon felé kalandozik, nagyon szomorú elis­merő oklevelet áilit ki előző oktatójának! Az ilyen gyermek nőjjöh azután hazafivá és irredentává!? A tanterem is iríőzt-itő állapotban volt, az ásványok szerte hajigálva, minden könyv leöntve tintával ; szóval: majdnem olyan volt, mint egy elhagyott csatatér és tnljesen azt a látszatot keltette, mintha az iskolaszék az előző tanító fölött egy­általán nem gyakorolta volna ellenőrzési jogát HÍREK. Eger, 1923. november 15. Első, hír nyolc évi számkivetésböl. A Borsod írja, hogy Vizy Menyhért keresztespüspöki fiatalembertől, nyolc évi orosz fogság után, m st jött meg az első eleijei adás. Szegény rabmag/ar megható szavak­ban ad kifejezést szomorú sinlődő sorsá­ról. Egyedüli reménye már csak a jó Istenben van és általa vár szabadulást. Leveléből közöljük a következőket: «Dicsértessók a Jézus Krisztus szent neve, mindörökké Amen ! Ezen szép szó­val köszöntök be hozzájuk kedves édes­anyám és kedves testvéreim és kedves rokonaim, a messze távolból. Oroszország­ból írom a levelem, magam sem tudom kinek, liert már nyolcadik éve hirt sem I hallok felőlük. írom a levelem, hullajtom a könnyem, midőn a tollat kezembe ve­szem. Indulj meg hát toliam e levelet írni, az én kedves édesanyámat, kedves rokonaimat megvigasztalni. Tudatom magokkal, hogy hála Isten­nek, élek és egészséges vagyok. Én 1916. évbe fogságba estem Oroszországban. ír­tam maguknak minden- héten kettőt, de maguktól választ nem kaptam. Mi az oka. nem tudom, az én gondolatom éjjel nap­pal magukkal vannak. Én bízok az Isten­ben, ki gondot visel rám, hogy nemcsak gondolatom lesz magukkal, de én magam is magukkal leszek valamikor. Kedves Anyám a szívem fáj sokszor, hogyha meggondolom életem sorsát. Kér­jék a jó Istent, hogy tartson meg bennün­vNo már most az új tanító mindezt rendbehozta és megkezdette az igazi ér­telemben vett tanítást. A gyermekeknek tökéletes magyarázatokat adott, kézügye- sítő agyagmunkára fogta őket és'a ha- szontalankodő nebulókat — magától érte­tődik — meg is fenyítette. Tyhü ! lett az­tán erre haddel-hadd ! A tanítónak félel­mes kinézésű, fütykösökkel fölszerelt két­személyes látogatói is akadtak, akik sötét alaptónuiban, megfelelő színezéssel azt merészelték tudtára adni, hogy máskor ilyen galádságot csak akkor próbáljon el­követni, ha megunta ezt a keserves sira­lomvölgyet és — ne tessék tamáskodni — meg akti ismerkedni ama bizonyos füty­kösök súly és keménységbe!! minőségével. Világos, hogy ezt a nehéz falatot jó cifra szavakból összeállított körítéssel adták fel, elmondván szegény tanítót »gyütt- ment«nek (mert a Felvidékre való), faze­kas tótnak (mert agyagmunkára szorította a palóc gyerekeket) és gyilkosnak (mert megfenyítette az azt megérdemlőket). És most azt kérdezzük: vájjon szé­gyen-e, bűne, az, ha valaki menekült? (Igaz, hogy a tanító nem az, mert Salgó­tarjánba való, de az itteni nép minden menekültet »gyütt-menU-nek mond.) Hi­szen, azok közül egy egy többet szenve­dett, mint a airoki nép, amely a kultúra bajnokait, botor fővel megakadályozza munkájában és elveszi kedvét a további egészséges népneveléstől ? így festenek a siroki, más szóval az ázsiai állapotok ! —e —d. két erőben egészségben a visszautazásig.» Igazán megható levél, telve egy ha­zája és családja után sővárgő szívnek keserveivel. Kinevezés. Szmrecsányi Lajos dr. érsek Kiszely Imrét a középiskolai hitta nár- vizsgáló bizottság rendes tagjává nevezte ki. Halálozás. Vueskies Béláné, szül. Weisz- mahr Emma, gazdasági intéző neje 49 éves korában hosszú betegség után, Eger ben, Széchenyi űtcai lakásán meghalt. Férjét, három gyermekével, továbbá szá­mos rokont borít mély gyászba a halál­eset. Az elhúnytngk sógora Vueskies Jenő főreáiisk. tanár, a Gárdonyi Társaság tagja, továbbá Vueskies Imre soproni m. kir. p, t. igazgató is. Kinevezés. A belügyminiszter Vigh Bertalan m. kir. állami mechanikai ás elektromos ipari szakiskolai helyettes igaz­gatót, Vigh Béla c. tanker, főigazgató fiát, a mozgófénykép gépkezelői szakvizsga­bizottság tagjává nevezte ki. A Gárdonyi-Társaság vasárnapi gyűlésén a pártoló tagok (személyre és nem család ra szóló) tagsági igazoigáDyaikkal díjta- lanúl vehetnek részt. Akik nem alapító vagy párloló tagok, azoktól — a Társaság céljaira — legalább 300 kor. belépődíjat kér a Társaság. — Pártoló t8gúl lehet je­lentkezni a Kér. Sajtőszövetkezet köny­vesboltjában, ahol a pártoló tagsági iga­zolványok is átvehetők. Az »Egri Dalkör« zongorájára újabban a következő adományok érkeztek az Egy­házmegyei Takarékpénztárhoz. Ó-Kaszmó- egyesület 20,000 K, Trak Géza 10,000 K, Mahunka Imre, Mezőkövesd 10,000 K, Dr. Barsy József plébános, Erk 5000 K. Az »Egri Dalkör« most folyamatban levő gyűjtési akciójával kapcsolatban érdeke# nek tartjuk itt fölemlíteni, hogy az ado­mányok nagyobb része vidékről érkezik, sokszor más vármegyebői, olyanoktól, akik ma már alig vannak nexusban Egerrel. A népművelés üerve Sírokon.

Next

/
Thumbnails
Contents