Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-14 / 258. szám
2 ÉGKI NÉPÚJSÁG 1923. november 14. Jezierszky Mihály vm, gazd. felügyelő jelentése szerint a vetések állása jó. A szőlők befedése folyamatban van. A jó időjárás következtében a tavasziak alá való munkálatok is befejezéshez közelednek. Takarmánykészlet vármegyeszerte csekély. Nagy megtakarítást jelent, hogy a kedvező időjárás mellett a legelők fej- ujultak. A bortermés mennyiségre kevesebb, minőségre jobb a tavalyinál. A vetésekben az egér okoz figyelemre méltó károkat. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő jelentését más cikkünkben tárgyaljuk. A német események. A Chicago Tribune drezdai tudósítója jelenti, hogy a Ruhr vidéki nagyiparosok megegyeztek a munkásokkal. Ez a meg- j állapodó* lehetővé teszi, hogy a mnnkás- : ság még a tél előtt újra megkezdje a mun- j kát és igy a várható inségeek elejét vegyék, i Düsseldorf, MTI A Chicago Tribune j tudósítója jelenti: Tegnap délután a fran- ! cia és német kormányok képviselői tárgyalásra gyűltek össze. Megbeszélték a Ruhr és Rajna vidéki vasúti forgalom megkezdését és a meg nem szállott területek- j kel a forgalom megindítását. A franciák j bizouyos kikötéseket akarnak létrehozni, j hogy a Rajnai területeken a franciák használhassák a vonatokat. A vasúti forgalom : érdeke nem tűrheti meg, hogy e területe- : ken más vidékre tartozók teljesítsenek szolgálatot. München, MTI. Wolff. Hétfőn a város belsejében újabb csoportosulások támadtak, de összetűzések nem történtek. A mai naptól kezdve a színházak és mozik megnyílnak. A késő esti órákban mi- j nisztertanácsot tartottak, mely a legutóbbi I napok eseményei következtében beállott politikai helyzettel foglalkozott. A vidéken az a hír terjudt el, hogy Kahr főállam- bizíost magasabb helyről felhívták volna, hogy váljék meg hivatalából Ezzel ellentétben megáílapitást nyert, hogy Kahr nem gondol hivatalának elhagyására épen ezekben a legsúlyosabb időkben, mikor a legtöbb ellenőrzés és intézkedés az ő vállára sulyosodik. Berlin, MTI. Mint a Vorwärts tudósítója jelenti, az ottani egyetemi diákság gyűlést tartott, melyen a hangulat izga- tottabb volt mint szombkton este. Az első szónok Erhardt volt. Beszédében kijelentette, hogy élére áll a nemzeti forradalomnak és kéri a hazafias szövetkezeteket, hogy csatlakozzanak hozzá. A saját szervezetén kívül mögötte állanak a bajorok és a magyarok. Az összegyűltek nagy többsége csatlakozott Erhardthoz. A diákság a gyűlés után az utcára vonúlt és tüntető tömeget próbált alakítani, a rendőrség azonban a tüntetőket szétkergette. / Gazdasági Egyesületünk gyűlése. Eger, 1923. nov. 13. Poroszlói Graefl Jenő elnöklete mellett f. hó 12 én tartotta gyűlését a Vármegyei Gazdasági Egyesület, melynek tárgyai a vármegyében létesítendő mezőgazdasági ipari művek voltak. A nagyfontosságú gyűlésen megjelentek Vitéz Bobory György dr., főispán Graefl Jeuó, Csekó Gábor és Dutkay Pál prelátus-kanonokok, Isaák Gyula alispán, Török Kálmán dékán-kanonok, Kris- tóffy János igazgató, Mártonffy Lajos árvaszóKi elnök, Trak Géza h. polgármester, Schleiminger László dr., Lipcsey Ákos Lipcsey Péter dr., Remenvik István dr. Tóth Imre, Gröber Jenő, Glósz Kálmán dr. Fényes Béla jószágkormáryzó Parlaky Zénó, Borhy György, Drizsnyey Béla, Fehér Ernő, Osinger Nándor, Gáspárdy Gyula vezérigazgató, Csepela Lajos dr. esperesplébános, Szabó Dániel, Novák István, Tóth Lajos, Ádám András, Zaja Béla, Szalmás János, Ipacs Mihály, sok kisgazda tekintélyes számmal, Fehé' Ernő intéző, dr. Petró Kálmán ügyvéd, Strausz Gyula, Miklóssy Aladár, Okolicsányi Imre, gróf Keglevich Gyula. Udvardy Jenő gazdasági egyesületi titkár, mélyen járó beszéddel ismertette az ország nehéz közgazdasági helyzetét. Vármegyénkben három mezőgazdasági üzem létesítését tartja szükségesnek és pedig kendergyárét, konzerv- és szövőgyárét. Ezekből egyelőre kendergyár létesítése kívánatos, mely Tiszaörvényben, Kövér Péter földbirtokos területén, lenne fölállítva angol tőkével. A gyár üzemban- tartására 3000 kát. hold kender termése cHű zz a terület biztosítva lasz, w.«- -.VQW ! a kendergyár fölépítése iránt a lépéseket meg lehet tenni. Nemcsak a hazai szükséglet, hanem i a világpiac is amellett bizonyítanak, hogy i a kendergyár létesítése szükséges. Az Egyesület a terület jegyzése iránt megtette a lépéseket, mely, sajnos, csak 380 kát. holdat biztosított. Vitéz Bobory György dr., főispán, örömének ad kifejezést, hogy a tagok tekintélyes számmal gyűltek össze; reményt táplál az iránt, hogy az Egyesület a tevékenység terére lép, régi terveit meg fogja valósítani — ha nem is saját, de | külföldi tőkével. Az angol érdekeltség 10 évre kéri lekötni a 3 ezer holdat, a szükséges tőke 2/a részét biztosítja. A hiányzó l/a részét a bankok vállalják. Amennyiben e vállalkozás sikerülne, a másik két üzem létesítését az angol tőke biztosítja. Búzás Béla pótervásári kendergyári igazgató a kendertermelés hasznát ismertette s beigazolta, hogy a kendertermelés kedvezőbb, mint a búzatermelés. Schleiminger László dr. saját tapasztalatából bizonyítja, hogy 3000 □ öl kiti- lolva — adott 15 métermázsa kendert. Gróf Keglevich Gyula kérdést intéz: mennyiért váltják be a kenderkórót? — Graefl elnök megnyugtatja a felszólalót. Török Kálmán dókán melegen pártolja a kendergyár ügyét. Lipcsey Ákos kérdést intéz, mennyibe kerülne a gyár ? Ha 7—8 milliárd, jegyezze le maga a magyar közönség. Csepela Lajos dr. a tervet szívvel- lélekkel ajánlja elfogadásra, mert az üzem gazdaságos. Dutkay Pál a javaslat elfogadása, Fényes igazgató az intenzív gazdálkodás mellett érvelt. Novák István gazda szintén a kendertermelés mellett beszélt alaposan. Megjegyezzük még, hogy a legkisebb terület 500 Q öl kisgazdáknál, a magot pedig beszerzési áron kapják. A nagyérdekű gyűlést Graefl Jenő, elnök szép szavakkal rekesztette be. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Eger, 1923. nov. 13. Ma kedden délelőtt Va10 órakor tartotta Hevesvárm. törvényhatósága rendkívüli közgyűlését Vitéz Bobory György dr., főispán, elnöklete alatt, a törvény- hatósági bizottsági tagok mérsékelt részvételével. A közgyűlés tárgyaival — tekintettel a közigazgatási bizottság ülésére — szinte percek alatt végeztek a jelenlevők. Timon Tihamér vármegyei irodafőtisztet 38 évi szolgálata után, elismeréssel nyugdíjazta a közgyűlés, majd örömmel vettek tudomásul Gyöngyös r. t. város ama nagylelkű elhatározását, hogy a Vitézi Szék céljaira három vitézi telket adományozott. A felekezeti tanítóság ügye Hevesvármegye közigazgatási bizottságában.- Eger, 1923. nov. 13. Rusztek Károly, kir. tanfelügyelő jelentésében ismertette a felekezeti tanítók, illetve kántortanítók javadalmázáaánál a legutóbbi rendelkezésekben felmerült sérelmeket, amelyek csőd felé viszik a magyar népoktatás ügyét, különösen az olyan vármegyékben, miül Hevesmegye is, ahol a tanítók 80°/o-a felekezeti. A legutóbbi rendelkezések alapján ugyanis a felekezeti tanítók természetbeni járandóságát betudják az államsegélybe és abból valorizálva levonják. így a vármegye tanítóinak 20%-a fizetést egyáltalán nem kap, 60°/» pedig csak részben kap, egyébként a természetbeni járandóságokra van utalva, amelyeknek behajtása a legtöbb községben nagy akadályokba ütközik. A kán- tortanítók pedig kántori működésükért semmit sem kapnak. A rendeletnek gyors végrehajtása teljesen kereset nélkül hagyta a tanítóságot, amely erre nem volt előkészítve. Indítványozza, hogy a felekezeti tanítóság helyi járandóságát közadők módjára szedjék be és az állampénztárnál kapják fizetésüket. A kántori javadalmazást pedig teljesen elkülönítve bírálják el. Török Kálmán kanonok, sajátságosnak tartja, hogy inig a fizikai munkások ellátásánál nehézségeket nem ismernek, addig a szellemi munka díjazásánál lépten- nyomon akadályokkal találkoznak az érdekeltek. A kulturterheket igyekeztünk az állam terhévé tenni és így a kulturterhek viselése tekintetőben a mi népünk nem fogékony. Ennélfogva meg kellene szüntetni a különben is aránytalan párbér terheket és azt progresziv elosztású községi teherré kellene tenni. Plősz István nem helyesli a párbér behajtásokat, mert azok erőszakolása a hitélet kifejlődésére hátrányos. 2örök Kálmán ismerteti, hogy a párbérügy most a Kongrua bizottságnak is tárgyalás, anyaga. Minthogy szóló e bizottságnak is tagja, megállapítja, hogy a párbérügy, mint elavult közteher, reformra szo-
