Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-13 / 257. szám

Előfizetési dijak postai szállítással fcgg hóra . . 7000 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K ' ----- nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNHYIMRE. ms&\ Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Balkanizálják Erdélyt. Eger, 1923. november 12. A történelmi eseményekben gazdag Erdély ma sivár valót él. A nagy erdélyi fejedelmek kora és a magyar unió után gyászos valóságra ébredt Erdély népe, amikor I9l8-ban román bocskor átlépett Erdélyország határán, hogy ura legyen a szabad székelységnek, szászságnak, füg­getlen, becsületes magyar polgároknak. A román bocskorral új élet lépte át a határt. A régi urak elüsetve, kifosztva vagy elmenekülve — idegeneknek, vi- gyorgó, műveletlen, új hatalmasoknak en­gedték át a helyet muszájból. Az új kor­mányzat új erkölcsök, új szokásokat ho­nosított meg. S a régi és az új erkölcstan között ég és föld a külöabség. Ma Er­délyben minden eladó. Omnia venelia. Ezzel a korrupt szellemmel fertőzted meg a kormányzat az egész közéletet. Pénzért — minden ; pénz nélkül — semmit. E mégdöbbentö, kóros tünet mellett a második : mindent eloláhosítani! Kira­dírozni mindent a mi magyar, lerombolni a magyar kultúrát, helyébe a románt ül­tetni. . . Lássuk, hogyan fest ez a szomorú megállapítás a maga valóságában. Egy úr beszéli a következőket. — Nagyváradon a közbiztonság mi­lyen állapotban van, elég hivatkozni arra, hogy a rendőrfőnök magyar állami isko­lának volt a pedellusa. A román papság és tanítóság mű­veltségi fokát a következő adatokkal il­lusztrálta : — A román tanító alapműveltsége 4 elemi osztály és két havi előkészítő kur­zus. A papságnál szintén így. Margarescu nagyváradi gör. kel. püs­pök, a megszállás óta 150 papot szentelt. Ezek tudományos képzettsége: 6 elemi és 2 havi kurzus. — Sok tanító, folytatta érdekes elő­adását ismerősöm, elvégzi a 2 havi tan- folyamot, pappá szentelteti magát, dászkál és pápa egy személyben, ha nem is ugyan­abban a községben, de a közelben. Hét­köznap tanító, dászkál, vasár- és ünnep­nap pópa. A müveit magyar tanítóság, papság szomorú állapotban van, mert a hivatalos hatalom gyűlöli s epedve várja az időt, amikor megszabadulhat tőle. Üldözi, bosz- szantja, tőrbe csalja, csakhogy e belső el­lenfelétől szabaduljon. A kisebbségi elv ellenére, a román tanító kell, hogy románul tanítsa szinma- gyar iskolában a földrajzot, a történelmet heti 3 órában. Amely magyar tanító nem tud románul, a jövő évben menthetetlenül menesztik. Hogy például a nagyváradi i egyházmegyébe:?, mily kevés románul be­szélő katolikus taníió van, bizonyítja az, hogy 150 bői c .upán 3 beszél e balkáni nyelven. A jő Majiáth gróf püspök min­den igyekezete, hogy megmentse a kato likus iskolákat, — kútba esett, mert a ro­mán kultuszkormány — ha ugyan ilyen van —- a magyar iskoláktól megvonja a nyilvánossági jogot. Ezzel házalnak a dászkálok a magyar családok között, ame lyek — hála az Égnek — máig kitartot­tak a magyar tanítósággal együtt. Ilyen viaskodást folytat Erdélyben a magyarság a román hatalommal. Életre­A pénzügyminisztériumban új tör­vényjavaslaton dolgoznak, amely az álta­lános forgalmi adótörvény több rendel­kezését fogja módosítani. ,Igy intézkedni fog a novella a for­galmi adó forgalmi adójáról, amelyet egy számítási methődussal meg akar szüntetni. Eredetileg tervbe vette a miniszté­rium azt is, hogy a jövőben nem a bizo­mányi díj, hanem a teljes vételár után Csurgó ünnepe. Csurgó,MTI.Csurgő közönsége bensősé­ges ünnepség keretében avatta fel vasárnap a hősök szobrát. Az ünnepségre, melyet dél­után Éhu Kálmán beszámolója követett, a fővárosból Nagyatádi Szabó István, Klebeleberg Kunó gróf, Koszó István ál­lamtitkár, és mások érkeztek le. Délután 1 órakor 200 terítékes bankett volt, ame­lyen Nagyatádi Szabó István a felköszön­tőre a következőkben válaszolt. »A nemzet egyetemes érdekeinek szol­gálatában állok. Ezt a célt szolgálom. Itt nincs személyes érdek. Csak a nemzet ér­deke Arra kell igyekeznünk, hogy meg­teremtsük azt az utat, amelyen haladva egyik társadalmi réteg sem legyen hát­rányban a másik mögött. Barátaim közül kiemelkedtem, de nem felejtem el, hogy honnan indultam el« Beszéde után Klebelsberg Kuno gróf emelkedett szólásra. • Csak egész naiv, történelmet nem ismerő emberek hirdethetik a p cifizmust. A fegyverek elcsendesülése után megkez­dődik újból a küzdelem. Ez a békés esz­közökkel való versengés az elsőségért. Rám nehezedik az óriási terhe annak, hogy vezetője legyek a magyar nemzetnek ti- táni harcában kultúrája megtartásáért. Látom azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdenünk. Fölvetem a kérdést: halálra folyik a küzdelem. A magyar tisztviselői kar kidűltével, a nemzeti érzés egy másik erőssége lett kénytelen feladni a harcteret: a hitvallásos tanító, hogy azután az iskola a vad románosítás, butí­tás műhelye legyen, A keserűség egyre nő honfitársaink­ban, az elógületlenségből hegyeket lehetne összehordani, amelyeknek méhében az in­dulatok moraja dolgozik s egyszer csak kitör a vulkán, hogy Páris festett képű bábjait, csúf alkotásait lávájával—örökre eltemesse. Dr. Cs. L. fogja a forgalmi adót szedni. Ettől a terv­től azonban a minisztérium elállóit. Tartalmaz azonban az űj novella egy olyan rendelkezést, amely szerint a gabo- naneműek után a jövőben forgalmi adót kell fizetni. Ez az intézkedés a gabonakereske­dők véleménye szerint a gabonakereske­delem megszűnését jelentené, igy bíznak abban, hogy a miniszter elejti a gabona- neműék forgalmi adójának tervét. meg tudunk-e állani a harcban akkor, ha minden erőt és utasítást a magyar törté­netből merítünk ? A magyar nemzetnek épen a katasz­trófák idejében mutatkoztak nagyjai. Olyan kulturális, tudományos elődeink vannak, amilyenekkel azok a nemzetek, amelyek a mi rovásunkra naggyá lettek, egyelőre nem dicsekedhetnek. Ebből a történelem­ből bizalmat meríthetünk.» Délután 3 órakor a főtéren tartotta beszámolóját Éhn Kálmán nemzetgyűlési I képviselő. Rámutatott arra, hogy ebben az országban rend ős nyugalom van. LasSan-lassan felszabadulunk a gazdasági megkötöttségből, ha kedvezően dől el az a kérdés, melyről most folynak a tárgya­lások. Ez a két kérdés: a külföldi kölcsön és a földreform novella kérdése ; ha sikerül megoldani, teljesen meggyógyítja az or­szágot. Ne higyjék el, hogy politikai ka­landorok diktatúrájával kormányozni lehet az országot. Ezután Nagyatádi Szabó István szólott: »Objektiv szemmel, gáncsolás nélkül nagyon nehéz nézni egy munkát. Énrám rámfogták azt, hogy cserben hagytam azt a zászlót, amelyet kibontottam. Az ország megmentése érdekében sokszor meg kell alkudni a körülményekkel. Azt hiszem, minden jó magyarnak az a, véleménye, hogy neki kell menni minden szenvedés­nek, minden terhes dolognak, de meg kell Forgalmi adóval sújtják a gabonakereskedelmet. Eger, 1923. nov. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents