Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-10 / 255. szám
Ára 300 korona Eger, 1923. november 10. szombat. XL évf. 2S5 sz. Előfizetési dijak postai szállítással EBE bóra . . 7000 K I Egész és félévi előfizetést Nagged évre 20000 K ! ---- nem fogadónk el. A nglia és Olaszország mellettünk van. Eger, 1923. november 9 Magyarország sorsára messze kiható körülmény, hogy amidőn a nemzetek egyeteme előtt ügyünket tárgyalják, mellettünk áll Európa két nagyhatalma: Anglia és Olaszország. Bár reméltük és bizalommal vártuk, figyelemmel kisérva Bethlen István külföldi útját $ a külső hatalmakkal folytatott megbeszéléseinek menetét, hogy felismerték az említett nagyhatalmak Magyarországban azt az államot, mely érdemes a segítségre és amely eltökélt szándékkal halad háborúvesztes, forradalmak- dúíta végzetének utján az ujjáépüléa kitűzött célja felé s mégis meg kell állanunk egy pillanatra, annyira sorsdöntő fontosságúnak tartjuk külpolitikai helyzetünk megj avulását. Mérleget készíthetnénk arról, hogy még a közei múltban is miért nem mondhatta el a kormány, hogy a külföld felfogása kedvező irányunkban. De mérleget készíteni csak arra volna jő, hogy az előző kormányokkal s a meddő ellenzékiség képviselőivel szemben vádaskodjunk, mert ők a felelősek ezekért a tényékért, ame lyek az előző időkben történtek a amelyeknek súlyos következményeit kellett ki- reperálni a mai kormányzatnak. Hogy megváltozott az európai álláspont és Hogy javunkra változott meg, az köszönhető annak, hogy a kormány végre helyreállította a kül- és belpolitikai vonatkozásban a maga tekintélyét. Köszönhető annak, hogy eltüntette a forradalmak maradványait, melyek között nem utolsónak szerepel a zavarosban megnövelt törtető hajlam és hatalmi erőszakoskodás, amik m&grontotiák közállapotainkat. Ezeket a sötét barlangjukból elő- merészkedett rossz szellemeket kergette vissza s ezeket a kedvezőtlen légáramlatokat zárta tömlőbe a Bethlen-kormány, amely talán e téren közelítette meg először a nagyhatalmaknak velünk szemben általában táplált politikai kívánalmait s alapozta meg rendcsinálásával a velünk való szcbaállást. Bethlen Istvánnak elszánt készségét a konszolidációra, észre kellett hogy vegye s mint a tények igazolják,észre is vette Európa. Legyünk tisztában tehát azzal, hogy a Magyarország iránt megnyilvánult rokonszenv és életbevágó kérdéseinknek Anglia és Olaszország részéről való támogatása, és helyzetünk fokozatos javulása, amely el nem maradhat, mind a nyugodt kormányzatnak tudható be. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. POLITIKAI NAPILAP. Felelős «szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A liberalizmus csődje. A XVI. század vallási megmozdulása. — Az Aufklaristák. — Manchesteri iskola. — Marxizmus. — Kommunizmus. — Fascismus birkózása. — Marcia su Roma. Eger, 1923. nov. 9. Vulkánokon járunk. Hefaisziosz tüzes kedvében van. Hányja a lávát, emelgeti a földnek öreg, görbe hátát. Morogva, rengetve pusztít el országokat. S hogy a zavar teljes legyen, Neptun is sárkányok tói vont kocsijára ül. végigszántja a tengert, viharától tajtékzanak a hullámok, melyek játszva dobálják a hajókat. Ilyen vulkáni és neptuni erők mozgatják a társadalom, az állami élet szerkezetét. Recseg, ropog az alkotmány, nem egyhelyütt már össze is omlott. Romok, láva, hullák — a hirdetői, késő tanúi a szép múltnak. Forrongást jelez a szeizmográf. Jelzi a forrongás napját, jelzi az irányt, melyben halad, megjelöli a tájat, melyen keresztül száguld rettentő erejével. . . A csomópont a XVI. század megmozdulása. Szabad vizsgálódás indította útnak a forrongás szellemét, törte az egy házi tekintélyt, szülte a tudomány különválását a hittől, ami végelemzésben racionalizmusra, anyagelvüsógre, istentagadásra vezetett. A tudománytól felvilágosultak, az »Aufklüristák«, gőgösen nézték le a hívőket, követelték a teljes, fegyelem nélküli szabadságot a közgazdaságban is, mit Smith Ádám, Ricardo a manchesteri angol iskola megteremtői vittek keresztül a szabad verseny elméletével. A szabad verseny új útra terelte az emberiség gazdasági életét. Nagy vállalatok. részvónytársulatok, gyárak alakultak, amelyek a tőke erejével sztlgaságba hajtották a munkásságot. Marx a történeti materializmus alapján kiadta a jelszót: Világ proletárjai egyesületek. Meg indította az osztályharcoi, az osztályharc cal, a termelés szocializálását, mit a szocializmus ikertestvére: a kommunizmus sietett befejezni a maga rideg valóságában. A manchesteri iskola szótárából kitörölte a testvért, helyébe az «elvtárs» szót iktatta a szocializmus. A felebaráti szeretetni az utilitarizmus foglalta el; a közjó elvérzett s a kapitalizmus lett a vágyva óhajtott bálvány; a nemzeti érzést, honfiságot a kozmopolitizmus, internacionalizmus váltotta fel; a vallást és a hitet bölcsészeti elméletekkel vagy durva materializmussal pótolták. E nagy destrukció főleg azokon az országokon vonult keresztül, amelyek a XVI. század vallási megmozdulásakor elhagyták Péter szikláját. Szászország, Thü- ringia, Poroszország a szociáldemokrácia, a kommunizmus áldozatai. Még ma is Büchner anyag éa erő, Kant kritieizmu- sára, Schoppenhauer minden isteuítésére, Nietsehe «Übermensch»-éré esküsznek, amikor a francia, bajor, rajnamenti : Credo t küld az ég felé. A veszélyes örvény pereméről visszatartani a népet, a nemzetet, az államot azok siettek és sietnek, kik a hitet, a hazaszeretetei, a fegyelmezett szabadságot, a munkát írták zászlójukra. A feketeinges fascisták, az igazán ébredő, igazán keresztény magyarok, az öntudatra ébredt spanyolok, a katolikus országok voltak azok, melyek Mussolinit, Primo di Riverát, Kittiért szülték, hogy miudmegannyi Gedeonok vésztjelző kürtjökbe fújva, mentsék meg nemzetüket a modern amalekítáktől. A nemzetköziség, a szocializmus, a kommunizmus megtévesztő eszáiéi párviadalt vívnak ma a hazafisággal, a hittel, a keresztény altruizmussal. A harcmezőn a marxismus véres sebeiben fe'.rengve hörög; a fascismus, a fölébredt nemzetek zárt sorokban mindenfelől vonulnak fel. Dioklecián diadalíve alatt masíroznak az élő Tekintély félé. Valóban! ez az igazi Marcia su Roma ... Christus vivit, Christus regnat . . . Krisztus él! Krisztus uralkodik! .. . Dr. Cs. L. Wettstein Jenő meghalt. Eger, 1923. nov. 9. őszinte részvéttel vettük Kecskemétről a hirt, hogy westerheimi Wettstein Jenő borászati felügyelő nov. hő 7-én, 58 éves korában hirtelen elhunyt a kecskeméti állami Miklős-szőlőtelepen Temetése nov. hő 9-én volt a kecskeméti Szentháromságtemető halottas-házából igen nagy részvét mellett. — Wettstein Jenőt, aki az állami vincellériskolánál működött, csak nemrégen helyezte át a földművelésügyi miniszter Egerből Kecskemétre s mi, egriek, is megszerettük, megbecsültük a derék, szorgalmas tisztviselőt s az előzékeny, kedves modorú embert. De megszerették a kecskemétiek is, tanúbizonyság' rá a Kecskeméti Közlöny november íf-iki száma, amely Lázár Miklós gróf tollával búcsúztatja el a kecskeméti társadalom kedves halottját. «Szememben könnyek fakadnak. Szívemben a rokonszenv egyik legkedvesebb húrja pattant el, mert szeretett barátom, Jenő, itt hagytál minket. Its hagytad családodat, melynek egész munkás életedet szentelted. Fájdalommal, szenvedéssel nem okoztál gondot
