Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-09 / 254. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. november 9 Iftjzáwapasztás JíeVes Eger, 1923. aov. 8. Napról-napra kapjuk a létszámcsökkentés eredményéről szőlő kimutatásokat a különböző hatóságoktól. Egyes állami hivatalok a vidéken még mindig nem kapták meg az elbocsátottak névjegyzékét, legfeljebb némi töredékét az elbocsájtot- tak névsorának. így még mindig nem zá rultak le a létszámapasztás szomorú aktái. Mint értesülünk, a létszámcsökkentés j Heves vármegye községeiben is megtörtént. Az 1923. évi XXXV. t. c. alapján leg- | alább'öt rendszeresített állással birő községekben végrehajtott létszámcsökkentés eredménye szerint Füzesabony községben az üresedéiben lévő irnoki állást, Kálban Kis Gyula írnok állását, Verpeléten Ká- csor Gusztáv irnoki állását, Pásztón a községi rendőrbiztos és az irnok-végrehajtó álVármegye Községeiben. lását, Hatvanban Rieger Árpád nyilvántartói állását, Kaszás Margit és Sáfrány Károly Írnokok állását, Erdőtelken az irnoki állást, Hevesen Nyireő Antal közigazgatási jegyzői állását, Tiszanánán Bóka Pál irnoki, Sarudon Cimmermann Mar- git.irnoki állását szüntették be s nevezet teket állásukból elbocsátották a törvéoy- szabta végkielégítés, iiletve nyugdíjelbánás mellett. Itt jegyezzük meg, hogy a minisztérium a létszámcsökkenéssel kapcsolatosan újabb rendeletet adott ki, amely szerint azok az elbocsátottak akik nem rendszeresített állást töltöttek be és egy évig nem volt.ak alkalmazásban, novemberi fizetésükön kívül további ellátásra nem számíthatnak. $ Csak az egészséges, aki kivágott ruhában jár? szükségletét nem pspirmárka előállításával fedezik. Az ezután fennmaradó papir- márka mennyiséget aranykölcsönnel cserélik be. Mihelyt a járadékmárka életbe lép, megállapítják ^zt az árfolyamot, amelyre a papirmárkát beváltják. Fennmarad ezen kívül annak a lehetősége is, hogy a birodalmi kincstári utalványokat aranymárkával cserélik be. Ilyenképen tehát nyitva marad az útja annak, hogy mihelyt a szükséges mennyiségű járadékmárkát előállították, a papirmárkát járadékmárkára váltsák be. A valorizált keiypénz. Nagy az elkeseredés a falusiak között a valorizált helypénz miatt. — Avval fenyegetőznek, hogy máshová viszik portékájukat. Eger, 1923. nov. 8. Csak nemrégiben lépett életbe az egri piacon a valorizált helypénz, s máris kéz- zel-lábbal tiltakoznak ellene azok a falusiak, akik termékeiket az egri piacra szokták hozni. Ma komoly panaszokat hallottunk arra nézve, hogy a helypénz-valorizálása nem minden vonatkozásban igazságos. Egy vidéki tejes asszony panaszolta' hogy másfélliternyi tejért 500 korona helypénzt kértek tőle. Ha csakugyan igy áll a dolog, nem csudálkozhatunk azon, hogy nap nap után üres a tejpiac és hogy a behozott tejet horribilis áron akarják mérni a falusiak — mert különben nem találják meg a számításukat. A nagy helypónz, tavábbá a temér- sdek kellemetlenség miatt — amit sokszor az úgynevezett — irányár túllépése okoz — az elnéptelenedés veszedelme fenyegeti az egri piacot. Erre nézve is hallottunk már a falusiak részéről komoly fenyegetést. »Elmegyünk Kövesdre, vagy akármelyik bányatelepre itt a közelben a portékánkkal — de ennyi helypénzt nem fizetünk a kis holminkért« ! Mindenesetre okos dolog lenne a illetékesek részéről elejét venni a piac e mizériájának is. Különben úgy halljuk, hogy a legközelebbi városi közgyűlésen felszólalások lesznek a valorizált helypénz ügyében. Eszmecsere Amerika és Franciaország között. Paris, MTI. Kedden este Poincaré francia miniszterelnök táviratilag küldött utasításokat a washingtoni nagykövetségre. A táviratban részletesen kifejtette, mit ért Németország fizetőképessége alatt. A közlés értelmében Németországnak Amerika hozzájárulásával 1930-ig adható hala" dék, Franciaország viszont csak 1926-ig hajlandó a haladékot megadni. Abból indul ki, hogy ezen idő alatt bizonyos változások állapíthatók meg a jővátételi fizetés meghosszabbítására. ínség a Ruthén-fdidön. Ungvárról jelentik a Magyar Kurírnak. A ruthén köztársasági párt hivatalos lapja statisztikai adatok alapján figyelmezteti a cseh kormányt arra, hogy a most közelgő télen a ruthén föld nagy élelmiszer ínségnek néz elébe. A lap felszóllítja a cseh kormányt, hogy sürgősen gondoskodjék kellő mennyiségű élelmiszer biztukiictoa* vi, Fogások a divat érdekében. — Eger, 1923. nov. 8. Párisi levélben olvassuk, hogy a mélyen kivágott ruháknak azzal az elmés indokolással szereznek pártolókat, hogy azok a test nagyobb bőrfelületét hagyván szabadon, a bőrnek nagyon szükséges légzési tevékenységét tartósan teszik lehetővé, minélfogva az ilyen ruhát viselni látszó nők egészsége megerősödik, stb. Szóvá teszi a kedves ás fürge eszű párisi azt is, hogy ennek az állításnak igazságát a természetes megszokás folytán ruha nélkül járó, forrő-ógalji népek egészségi állapota is bizonyítja. Soha nagyobb igazságot a párisi nem állított, mint akkor, mikor a bőrnek a levegőben való szabadon létét hangsúlyozta. Ez a szükség már a művelt országokban, a fürdőző közönség körében régóta ismeretes. Veldes falucska (a hasonnevű tó mellett, Krajnában) tudja bizonyítani, hogy mennyi reménytelen idegbeteget tudott már talpra állítani ott Rikli, a természetes gyógymód gyakorlati orvosa. Nálunk, még 9 év előtt is, Boksán- hánya, Krasső-Szörény-megyei faluban Velicsek doktor tartott fenn Rikli módszerű gyógyintézetet. Azonban, nehogy azt higyje valaki, hogy ezek az orvosok megelégedtek volna azzal, hogy a hölgyek mélyen kivágott ruhákban pompázzanak a szalonok zongorája körül, vagy ha márványdarával és homokkal behintett mezítlábas sétákat rendeltek a talpat izgató sétahelyen, fiogy ott a kivágott ruha egyáltalán pártolt kellék lett volna. Dehogy is! A kivágott ruháról unalomig megállapították már, hogy mire való. Ezúttal megállapítjuk, hogy a párisi érvelésnek éppen csak alapja van, de jogosultsága nincs. Azonban ismerjük a párizsi örök fajvédelem tapintatát és elhisszük neki, hogy a kivágott ruhát ezúttal egy másik fel adat érdekében használta föl zászlónak. A puszta testet fitogtató ruhák ilyen beajánlásával felköltik a többé kevésbbé mindenütt ideges franciák figyelmét a levegő-gyógymódra. Ennek hivatalos neve: légfürdő. NaAz egészség igazi követelményei | gyón egyszerű dolog, nem kell hozzá kád sem, sőt kiváltképen nem keli hozzá kivágott ruha. Az öngyilkosok kilenc tizedré- szót meg lehetne menteni vele (kivéve, ha a bessz ártott meg nekik). Az ember valóban a forró égöv alatt ól természetes életet. Részben a ruha, de különösen a falak között való tangódé«, (helyesebben a szabadból az épületbe való vonulás) szemmeliátaatólag satnyítja a testet. Tudósok bőre olykor csaknem át látszó. Nem csoda, őrökké könyvek és szerek között búvárkodnak, éjjelt is nappallá téve. A legelső szerv, amely ebben a természetestől elfordított életmódban elváltozik : a bőr Természetes, hogy ennek rosszasága a legnagyobb betegség volna, ha a véletlen, meg a tervszerű gyógyítás vissza nem fordítaná a romlást. Könnyű öltözékekben való szabadban tartózkodás is segít keveset, de a hajnali tiszta levegőben (mikor az egészségesek megbotránkozásától nincs mit tartani, hiszen alusznak), teljes ruhátlanság- gal, tehát mezítláb és mezítelenül tett olyan séták, melyek a bekövetkező hideg érzéséig tartanak, feltétlenül forradalmat okoznak a szervezetben. (Nehogy valaki náthát szerezzen, el ne feledje senki, hogy utána jól felöltözve rögtön teljes felmelegedésig tartó sétát kell tenni.) Ezek a légfürdők lombos fák között zavartalanúl tarthatók. Feltétlenül használnak. Semmibe sem kerülnek. Edzők és éltetők. Természetesen el kell kerülni más hibákat is, mint szorító ruhákat, amik egymagukban is a fejbe kergethetik a vért. Tehát gallérokat, amiket a férfidivat elég meggondolatlanűl terjeszt. A Petőfi-ing szétterjesztett lágy gallérszárnyakkal felel meg leginkább az egészségnek. Az alföldi magyar fehér-gyolcs paraszt-ruha a legideálisabb viselet — egészségi szempontból. Nem is ideges a magyar paraszt, legfeljebb farsang, meg lakodalom után beteg. Ilyenkor elrontja a gyomrát Az egészség érdekében tehát okos dolgokat érdemes elfogadni életmódban is, ruházatban is, de nem kell baleknak lenni és azt hinni, hogy a természet olyan kicsiséggel megelégszik, hogy Hiú ő Nagy-
