Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-04 / 250. szám

2 islGül NÉPÚJSÁG 1923. november 4 A He vés vármegyei Néptanítók Otthona. Eger, 1923. nov. 3. A tanév kezdetén közölte az E. N., hogy a vidék derék tanítóságának tanúlni vágyó gyermekei részére létesíteni akar­nak egy otthont. Miklóssy Zoltán egri áll. tanító újból felélesztette az évek óta szuny- nyadt ügyet és akkor már számos hadi- kölcsönkötvényen kívül jelentékeny meny- nyiségü búzaadomány is együtt volt. Mint most értesülünk, a vármegye járásainak tanító-küldöttei előtt most számolt be Mik- lossy az eddigi eredményről. Ott voltak többek között Morung Dezső verpeléti, Otterhalik Gyula káli, Csiffáry Ágoston nádujfalusi tanítók, akik megállapították az egri járás példaadását és a többi já­rásnak eredményes tevékenységét. Ennek köszönhető, hogy a három járásban eddig már kb. 30 q buzaéijtéket ajánlottak fel. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Te­mesvárott, Kolozsvárott és Aradon ilyen intézményei voltak a magyar tanítóság­nak és ezeknek felépítése azokon a vidé­keken is a gyűjtések továbbá egyéb in­tézmények támogatásával vált lehetségessé, akkor azt hisszük, el szabad várnunk a vármegye igen jőnevű testületétől, hogy a maga részéről mindent megtesz annak a művelődési intézménynek az érdekében, amelyre föltétlenül szüksége van. Sike­rülni fog az eszme valósítása. 112 község és 2 város 15—20 vaggon búzát szépen Összegyűjtőét, mikor szegény tanító csalá dók, tanítónők 10 kg buzaértóken alul nem adakoztak. Az erőket tömörítik és április havában tanító otthon-napot rendeznek. A belügyminiszteri engedéllyel a kezükben, beszervezik a vármegyét gyüj tőkörzetekre és a begyűlt értéket búza«:ölesönre adják. A nemes törekvés a fejlődés eszköze. Gyöngyösön egyesei; csákánnyal estek szőlőjüknek. Eger, 1923. nov. 3. A Borászati Lapok közlése szerint Gyöngyösön a szüret befejezés előtt áll. Az idei borok minősége 10—13 malligand fok. A kereskedők az Otbellő szőlőket 500—550 K-ért vásárolták, míg az ojtvány borszőlőt 400—450 K-ért lehetett eladni, későbben még ennyiért «em. Nagyobb szüretet vé­geztetett Zerkowitz Oszkár, kb 800 hl. fehér mustot «zűrt el, mit édesen szállítot­tak el besűrítéshez, bornak azonban sem­mit sem engedtek kierjedni. Továbbá kb. 6—7000 q Othellőt vásárolt 500 K val, melynek minősége megfelel a fent írtnak s ugyancsak elszállította nagyobb részét. Az Othellő szőlőt még ma is szívesen meg­vennék, dacára, hogy 100 koronával ma­gasabb árat fizettek, mint az ojtványsző- lőért, de a közben érkezett szőlőkereske­dők, kik kosárra szedték az Otellót, többet fizettek 100—150 K val kg. kint s így meg­elégedtek az addig 500 K-val összeszedett Othellóvai. A Gyöngyösön megmaradt óborokat a kereskedőknek helyébe hordva kínálják a megszorult termelők, de potom áron alul tem tudják eladni. Több meg­szorult 6—700 koronáért is odaadná szívesen, csak adósságát, adóját ki tudná fizetni; vagy talán élelemre, építkezés, téli ruházkodás, stb. fedezésére, melynek minden egyeséhez tekintélyes összeg kell « a boráért alig, vagy egyáltalán a munka és a hozzá megkívánt anyag árát sem kapja meg. A termelők nagyrésze el van keseredve; láttak egyeseket, aik alig taka rították haza a termést, nekiestek csákány­nyal s kivágták szőlőiket és a jövőben más gazdasági növény termelésével fogják munkájuk gyümölcsét megkeresni. A közleményhez csak azt fűzzük, hogy a gyöngyösiek nem találták meg a mód­ját a szövetkezeti értékesítésnek, vagy nem is gondoltak erre. Mert, hogy nagyon köny- nyon odavetik érdekeiket a közvetítésnek, az bizonyos és mikor bajba jutnak, akkor — a tapasztalatlan ember keserűségével — a tőkét vágják ki. Gárdonyi-ünnepségek. Eger, 1923. nov. 3. Pátka nagyközség Fejér vm. központi járásában. Az őskori ezüstleletek közül a «pátkai fibulát* találták ott. Most azonban azzal is nevezetességre tett szert, hogy ott leplezték le a harmadik fejérmegyebeli emléktáblát. A Gárdonyi kultusz lelkes apostola, Bilkey Ferenc esperes plébános buzgólkodása teremtette meg a táblát, melyet Havranek fehérvári szobrász ké­szített el. A táblának ez a felirata: «Itt élte gyermekkora boldog napjait Gárdonyi Géza magyar író, 4 éves korában, 1867-ben.» Édesapja akkor a Trautenberg uradalom gépésze volt. Az első beszédet Lipesey Lajos székesfehérvári h polgármester mon­dotta. Tartalmas, magvas beszédében azt fejtette ki, hogy a mai Csonka-Magyar- országnak a Gárdonyi-fajta emberek em­lékéből kell erőt meríteni a jövő Nagy- Magyarország visszaszerzésére. Az emlék­beszédet Bilkey Ferenc tartotta. Gárdonyi­ban a magyarság és az erkölcsösség íróját jellemezte, aki itt a Dunántúl szívta ma­gába a magyaros szellemet és aki soha- soha, semmiféle idegen írótól nem tanult. Itt a Dunántúl ismerte meg a magyar nép lelkületét és a magyar zsolozsmás könyvet. Gyönyörű népies nyelven, könnyen érthető módon vázolta a nép számára Gárdonyi munkáit, jellemét, főleg pedig a tanító sze­retőiét a nép iránt. Az ünnepélyre a szom szédos falvak lakói is betódultak és áhí­tattal hallgatták a két lelkes szónok tanul­ságos szavait. Az ünnepség végeztével a vendégek Sir József plébános vendég- szerető házánál ültek össze ünnepi lako­mára, ahol a gazda, Bilkey Ferenc plébános, Lipesey Lajos h. polgármester és Simon Sándor fejérvári városi tanácsnok mond­tak lelkes pohárköszőntőket. A legközelebbi Gárdonyi emléktábla leleplezést a Csapdi- pusztán tartják, gróf Pálffy-Daun József dr. birtokán. Gárdonyi emlékünnep Nagykanizsán. A zala- vármegyei Gárdonyi-emlékbizottság Nagy­kanizsáról a következő meghívást ismerteti: Halhatatlan írónknak, a magjrar nép­élet legnagyobb ismerőjének, Gárdonyi Gézának, az egri várban nemzeti adako­zásból felállítandó mauzóleuma javára 1923. november 3-án és 4-én az Irodalmi és Művészeti Kör tagjaiból alakult mű­kedvelői társaság, Farkas Vilma úrhölgy rendezésében, a Polgári Egylet nagytermé­ben műkedvelői előadást tart. Színre kerül a nagy író örökbecsű alkotása <A bor> falusi történet 3 felvonásban. Rendezi Farkas Vilma tanárnő, úrhölgy. A magyar nemzet ^dicsőségének em­lékeiből él. Ez az emlék oly erős, hogy biztosíték lehet a jövő számára. E célt szolgálta a magyar népet igazán leikéből szerető író: Gárdonyi Géza is, amikor emléket, ércnél maradandóbb művet al­kotott a magyarról, annak romlatlan lei­kéről, ártatlan egyszerű falusi életéről, a magyar parasztról. Magyar népünk, egész életét neked szentelte a nagy író, a Te neved örök szép emlékét írta bele az iro­dalom aranykönyvébe, ne légy hálátlan iránta. — A magas színvonalú kultur-ünnepet emlékbeszéd előzi meg. Az emlék-ünnepen jelen lesz a kanizsai kerület nemzetgyűlési képviselője Kállay pénzügyminiszter is. Pesti írók társaságában leutaznak még Kanizsára: Tóth Kálmán a Gárdonyi-Tár­saság r. tagja és az országos tanítók egyesülete kebelében alakult Gárdonyi- Bizottság elnöke, Simon Lajos is. A besenyőtelkiek uj orgonája, Eger, 1923. nov. 3. Amit a világháború és az azt követő forradalmak megakadályoztak, vagy el­pusztítottak, azt a turáni energia láza* munkával igyekszik pótolni és a nemzet fiait a Nagy-Magyarország feltámadása reményében áldozatos tettekre serkenti. Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk ar­ról, miszerint az egyik helyen a nép ada­kozásából létesített hősök emlékét leple­zik le, máshol pedig a hívek áldozatkész­ségéből orgonát, harangokat szereznek be. A besenyőteltri nemes közbirtokosság is követésre méltó szép példáját adta nagy­lelkű áldozatkészségének akkor, midőn Szabó Elek, besenyőtelki plébános kezde­ményezésére és buzdítására elhatározta, hogy a plébánia templom részére új orgo­nát szerez be. Az orgonát »Angster József és fia«, a pécsi országhirű orgonagyár készítette s a maga nemében oly műremek, melyhez foghatót a vidéken nem találunk.^ A kancella rendszerben épült légnyo­mású orgona kőt Manueüel és Pedállal, 18 fő és 14 mellókváltozattal bír. A változa­tok jellegzetessége, mely Lorencz József, a gyár nagyhírű hangolójának zsenialitá­sát dicséri, oly művészi, mely a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. Pneumatikája kifogástalan pontossággal működik; re- dőnyszerkezetónek hatása pedig — a ki­tűnő akusztikai viszonyokból kifolyólag — egyszerűen csodás. A virágfüzérekkel felékesített orgona megáldásának szertartását, melyet Szabó Elek plébános végzett, megelőzte dr. Kele István, mezötárkányi esperes plébános költői szárnyalású ünnepi beszéde. Majd felharsant a hívók ajakéról az »Isten, áldd meg a magyart», melyet az uj orgona hangjai kísértek. Délután a község és a vidék értelmiségének Meiszner Imre fő­székesegyházi karnagy mutatta be az or­gonát, kik elragadtatva hallgatták az elő­adott művészi zeneszerzeményeket. Az uj orgona 60 millió koronába ke­rült. Oly anyagi áldozat ez, mely a Fő­pásztor figyelmét sem kerülte ki ‘s aki ez alkalomból a következő sorokat intézte a község plébánosához : »Nem hallgathatom el a közbirtokos­ság e nagylelkű áldozatkészsége feletti örömömet s különösen is jól esik látnom, hogy a nemes ősök méltó unokái az Úr házának szeretetőben egymással vetél­kedve, az anyagiasság fertőjébe sülyedt mai korban is beszédes bizonyságot tesz­nek emelkedett gondolkozásukról. Fejezze ki Uraságod a nemes egyházvédnökség­nek azéri a példás áldozatáért főpásztori elismerésemet, azzal a hő óhajommal: a Mindenható halmozza el besenyőtalki ked­ves híveimet bőséges áldásával, hogy lel­kiekben erősödve s anyagiakban bővel­kedve, Isten dicsőségét és önmaguk javát az ősök nyomdokain továbbra is ilyen példásan szolgálhassák.« Az októbristák tüntetése. Eger, 1923. nov. 3. Tisza vértanúságának évfordulóján Károlyi Mihály itthoni társai politikai va­csorát rendeztek. Ezen Károlyi Mihályt és a forradalmi korszakot dicsőítették. Egy szónok azt jelentette be, hogy a Károlyi­perben pertörlés történt. Ez valótlanság. Nagy Emil igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy minden izgatásért, továbbá a ma­gyar bíróság által hazaárulásért, vagy más államellenes cselekményért elítéltnek di­csőítéséért az ügyészség vádat fog emelni. Az összes pártok elitélik az eseményt. Még radikális pártpolitikusok is elitélik a szociálistákat azért, hogy hivatalosan részt- vettek a vacsorán. Híre jár, hogy a pol­gári pártok is teljesen elszakadnak e mi­att a szociáldemokratáktól. A felháborító ízléstelenséget minden ember egyaránt elitéli.

Next

/
Thumbnails
Contents