Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-01 / 248. szám
Ara 250 korona Eger, 1923. november 1. csütörtök, XL. evf. 248 az. Előfizetési dijak postai szállítással Bgg bóra . . 6000 K j Egész és félért előfizetést Negged évre 17000 K 1 ----- nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Halottak napja. Eger, 1923. okt 31. Nem hiszünk többé a langyos levegőnek. Bárhogy simogatja arcunkat, bármennyire vidám odakünn az élet, faleve* lek pergése, hajnalhasadáskor ködben eltemetett hegyek orma meggyőz bennünket, bogy végét járja a gyümölcsérlelő ősz. És haladnak a napok egymásután, ime ma már halottak estéje van beírva a kalendáriumban. Szomorú nap, fájó emlékezések me- mentőja! Hiszen mindenkinek megvan a maga halottja és különösebben gondol reá a szomorú napon. És áldoz szeretettel az emlékének. Elzarándokol a temetőkeribe, virágot szőr a hervadó kedves sírra, gyertyácskát is gyűjt, ha telik miből. . . . A kegyeletes emlékezésnek ez a külső megnyilatkozása gyöngéd lelkiállapotot takar. E nap különös jelentősége átalakítja — hacsak 24 órárais — az embereket s a kép- zettársuláe hatalmas erejénél fogva az elmúlás gondolata fészkeli be magát a lel- kekbe. De a feltámadást, az örök életet is, hisz’ a krisztusi tanítás él, világít a keresztényi szivekben. Azonban nagy önzés volna, ha a mai napon mindenki csak a saját halottjára gondolna, arra, vagy azokra, akit vagy akiket a magyar vagy idegen föld fogadott magába. Mert mindnyájunknak van egy közös nagy halottja, ami fölött szin tér meg kell gyújtanunk az emlékezés fáklyáját. Az egykor boldog Nagymagyar- ország az, a mi gondos és szerető édesanyánk, amely feltáplált, felnevelt bennün két Istentől kapott bő áldásával. .. Emlékezzünk különösen rája a mai szomorú napon és keresztényi lélekkel, égő hittel teljes magyar szívvel higyjünk feltámadásában, örök életében. És szálljunk magunkba, alapozzuk a réme* veszteség árán újra földi életünket, A Budapesti Közlöny mai száma közli az uj lakásrendeletet. E szerint a lakások bére az uj rendelet szerint bármely bérelt lakás után, az augusztusi lakásbér hatszorosa, üzleteknél nyolcszorosa. A bérlő jogosult a negyedévi bérösszeget három egyenlő részletben minden hőnap 5. napjáig fizetni. A lakásokra vonatkozó béremelési szabályokat kell alkalmazni az ügyvédek, közjegyzők, orvosok, művészek Bulgáriában meggyilkoltak egy volt minisztert. Szófia. MTI. Ghanavjev volt minisztert tegnap este, mikor hazatért meggyilhogyha föltárnád— méltók legyünk hozzá. Halottak napja — a boldog, a gondtalan múlt emlékezete! Gondoljatok arra az időre, amikor még élt a mi szerető édesanyánk, Nagy- magyarország. És gondoljatok leghűbb gyermekeire is, akik életüket adták oda érte, mert ezek halálából fog ismét életre kelni ő, a drága jó édesanya: Nagyma- gyarország. ős más nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének irodahelyiségeire is. 1924. évi februári bérnegyedre, a most, novemberben fizetendő bér egy hatoda val, minden további évnegyedben pedig egy ötödével fokozatosan emelkedik a lakások bére. A béremelés az évnegyed első hónapjának 15. napjáig írásban közlendő a lakóval. kolták. A volt berlini és konstantinápolyi meghatalmazott miniszter, aki Ghanavjev társaságában volt, súlyosan megsebesült. Erélyes vizsgálat indult meg a gyilkosok elfogására. Megjelent a lakásrendelet. November l-án a lakásokért az augusztusi bér hatszorosát, üzletekért a nyolcszorosát kell fizetni. — 1924. februárjában kezdődik a fokozatos béremelés. Eger, 1923. okt. 31. Egy régi térkép Egerről. — Annak a szabad előadásnak anyaga, melyet Bretmay Imre tartott a Gárdonyi~Társaság vasárnapi nagygyűlésén. Szmrecsányi Miklós ny. min. tanácsos, Eger múltjának fáradhatatlan kutatója, az ejfri érseki uradalom levéltárában érdekes j regi térképre bukkant, mely Egert 1787- j ben ábrázolja. Akkor vette föl Sartory j Jói.sef »ingenieur«, de szép másolatát csak ' 1806-ban csinálták meg és színezték ki. j Nagyjában megegyezik ez a térkép } avval, melyet Neuwirth Vince egri I. éves j jogász készített 1800 ban s mely még egy j évtizeddel ezelőtt megvolt a városházának j egyik hivatali helyiségében, de azóta — i bár vászonra húzott példány volt s 100X80 j cm. nagyságú — nyomaveszett. Sajnos, egyiken sincs feltüntetve az utcák neve s így ezekről csak egyéb hivatalos iratok alapján szerezhetünk tudomást. *) Ez a térkép (57 cm. hosszú és 48 cm. széles) minden külvárosi részt külön jelöl meg. Érdekes, hogy a Szálát, mely ma a Felnémeti negyedhez tartozik, külön tünteti föl. A mai Hatvani III. és IV. negyed Károly-város néven szerepel, míg a Vá*) Van, vagy legalább volt a városházán, még egy nagyobb térkép, mely szintén német nyelvű éppen úgy, mint a Sartoryé. 1786. június 13-án fejezte be Schapka v. Ehrenbach Lieutenant. Topografíkus katonai munka s inkább Eger környékét tünteti fel pontosan, részletesen. A városnak alig jut tenyérnyi- j nél nagyobb hely a 3 négyzetméter nagyságú tér- j képen. ■ártér Károly-tér. Szóval: kegyeletesebb, mint a késő utódok, akik Eszterházy Károly gróf alkotásától elvették ezt a nevet, amely pedig történeti vonatkozásánál és a püspök roppant nagy érdemeinél fogva méltán megilletné ma is. A belső és külső városrészek már teljesen kialakultak abban az időben. A Makiári külvárost 1772 ben I. és II. negyedre, a Hatvani, vagy Szent János hóstyát pedig 1775-ben osztották két részre (u. m. I. és II. negyed), mint ezek a fertálymea- terek választására vonatkozó jegyzősröny vekből megállapíthatók. A Károly-város azonban 1823 ig egységes maradt, inert csak ebben az évben kapott külön fertálymestert a mai Hatvan IV. negyed. Addig egy fertálymestere volt a mai III. és IV. negyednek. (Alsó- és Felső Károly-vá- rosnak.) ' A térképnek mégis nagyobb tartalmat ad az, hogy a középületeket számozza és külön magyarázó jegyzéket ad róluk. E szerint a Sóház (Salz Amt) Mészáros Béla dr. mai háza helyén volt. Erre különben még ma is sokan emlékeznek, mivel csak a múlt század utolsó tizedében bontották le. A Foglár-féle nevelőintézet (Foglár Stift) az Angolkisasszonyok mai épületében volt, mig a mai Szt. József internátus épülete akkor a nyugdíjas papok háza. A gimnázium még a mai állami reáliskola épületében volt; abban, amelyet Foglár György c. püspök, egri kanonok adományozott erre a célra 1749-ben. A káptalani sörház a mai Káptalanudvar patakparti részében volt s mellette kis gyalogos fahídon lehetett kijönni a Szt. Miklós utcára*) a mai Mikus-ház mellett. A tűzoltó-téri híd ugyanis újabb keletű, éppen úgy, mint a Kaszinó- és Irgalmas- utcát összekötő híd. Akkortájt (és azután még hosszú ideig) a patak medrén át közlekedtek kocsival, míg ez utóbbi helyen csak padlón jártak át a gyalogosok. Térképünkön nemcsak a minaret vau meg, hanem a mecset is, amelyet — mikor az egri káptalan a tőrök kitakarodása után visz- szatért Jászéról —ideiglenesen átalakíttatott templommá. Hosszaidon át ebben a me- j esetben volt az 1727-ben betelepített Irgal ! más rend temploma, melyet Peraith Antal vikárius 172.7. október 31-én, áldott meg, A mostani templomot pontosan 116 évvel később, 1843. okt. 31 ón áldották meg és adták át ezent rendeltetésének. A homlokzatán lévő szobor csoportozat valószínűen Carlone alkotása, akit Erdődy Gábor gróf püspök hozott Egerbe éppen úgy, mint az Irgalmasrendiekeí is. A mecset épülete még 1827-ban is megvolt «boltíveinek némely hiányosságát leszámítva», — írja pgyanakkor Gorove László a Tudományos Gyűjteményben. A későbbi Oroszlán vendéglő (Erz- bischöfliches Wirtshaus) az állami polgári *) A későbbi Nagy-, vagy Fő-utcának (ma Széchenyi-utca) a reáliskolától fölfelé eső részét hívták így; a Líceumtól a ciszterciekig terjedő résznek neve akkor Püspök-utca volt.
