Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-23 / 240. szám
2 EGKi NEPüJÖÁG 1923. október 23 Ridárcsik Imre mintegy három évtizeden át áldozták életök legjavát az egyházme gyei kormányzat felelősséggel teljes munkájának; e mellett a vármegye és Eger város köz és társadalmi életében elismert tekintélyek. Böhm János dr., ki a főegy házmegye majdnem egész papságának tanára volt, mint sokoldalú tudós és mint a jótékonyságban Rzinto kifogyhatatlan emberbarát vivta ki a méltó közbecsülést. A főkáptalan és az egyházmegyei papság örömében készséggel osztozva, részünkről is szívből kivánjuk, hogy a magas kitüntetésben részesült egyházi férfiak uj méltóságuk díszét soká és a köz javára minél áldásosabban viseljék. A Gárdonyi-Társaság nagygyűlése. Eger, 1923. október 22 A Gárdonyi-Társaság városunk legifjabb, de élni akaró és a legszebb reményekre jogosító egyesülése. Akik alkották, azokat eddig is arcvonalban láttuk városunk minden kulturális és hazafias meg mozdulásában. Akik dolgoznak benne és általa, azoknak munkáját az elmúlt években annyiszor fogadta hálás elismeréssel városunk közönsége. Mint a legnemesebb célra: városunk és megyénk kulturnivójá- nak emelésére alakult társaság, ez ünnepi nagygyűlésen óhajt a város közönségének bemutatkozni. A Társaság elnöksége ez úton hívja fel Eger város és Heves vármegye közönségének szives figyelmét ez ünnepi alkalomra és kéri, fogadja meleg érdeklődéssel bemutataozását és kísérje biztató figyelemmel további működését. A Társaság nagygyűlése f. hó 28-án, vasárnap, délután 5 órakor kezdődik a főgimnázium tornatermében. Műsora a következő: 1. Megnyitó, mondja Werner Adolf dr. elnök. 2. Ünnepi beszéd Gárdonyi Gézáról, mondja Négyesy László, egyet, tanár, a Társaság tiszt, tagja. 3. Gárdonyi három nőalakja, felolvassa Pap Irén r. tag. 4. Részlet *Rab Simon« c. tragédiából, felolvassa Werner Gyula dr., író, a Társaság tiszt, tagja. 5 Borsodi (Frinth) László r. tag költeményei. 6. Titkári jelentés, előadja Tordai í Ányos dr., főtitkár. 7 Zárószó, mondja Breznay Imre, ' slelnök. A Társaság nagygyűlésén szívesen ! látja városunk és megyénk közönségét. | A belépés díjtalan. Hogy azonban kiki maga választotta helyét biztosíthassa, az I elnökség a Sajtószövetség könyvesboltján I ban helyezte el a díjtalan, számozott belépő jegyeket s kéri az érdeklődőket, onnan j szíveskedjenek a nekik megfelelő jegyeket | elvinni. Ugyancsak ott áll rendelkezésre a ! Társaság taggyüjtő íve, amelyet az elnök í «ég ez úton is ajánl a közönség szives figyelmébe. A Társaságnak fontos irodalmi céljai vannak s azoknak megvalósításához ezen a módon kéri a szives támogatást. Az alapítói tagdíj 25 aranykorona (ez évben 200.000 K.) egyszerre, vagy hat éven át évi öt aranykorona. A pártoló ! tagsági díj ez évre (októbertől októberig) | 2000 K. Az alapszabály szerint az alapító | és pártoló tagok díjtalanul látogatják a í felolvasó üléseket, a különös kiadással járó irodalmi ünnepségeken félárű jegyre van joguk s a Társaság kiadványait önköltségi áron kapják. Hisszük, hogy a Társaság bemutat- 1 kozása ünnepe lesz városunknak, és városunk közönsége megbecsüli és megtisz- | teli azokat, akik nemes célra egyesülve az egri vár nagy halottjának útját akarják járni és halhatatlan eszméit akarják «zol- I gálni. Ahol immár milliárdokkal dobálóznak... — Németország sülyedéss. — Eger, 1923. okt. 22. A napokban a következő hirt közölte egyik lap: Mit kapni Oroszországban egy tízrubeles aranyért? A moszkvai «Izvestia» Az Uni- versal-áruház egyik hirdetésében közli, hogy egy csernovec-ért, mely a békebeli tízrubeles aranynak felel meg, az árúházban a következő dolgok kaphatók: egy nadrág, egy szoknya, egy mellény, egy kabát, egy felöltő, egy ing, egy gyermek- öltöny, egy pár cipő, egy kalap és egy üveg bor. A csernovecaek aranynak és II. Miklós cár arcképével kell ellátva lennie. Ez a hír bizonyság arra, hogy az aranynak milyen nagy a becsülete. Viszont azonban mi magunk is szomorúan tapasztaljuk, hogy mily kevés becsülete van a papiros pénznek Még jobban tapasztalják a németek, akik immár rettentően lecsúsztak. Annyira jutottak, hogy egy napi szerény megélhetés majdnem egy miiliárdba kerül. Kezünkbe jutott egy levél, amelyet egyik tekintélyes egri család fia írt szüleinek. A fiatal ember egyetemi hallgató Müuchenben s onnét küldött közönséges levelén három darab ötmilliós ős egy drb kétmillió márkás postabélyeg van, vagyis tizenhét millió márka kellett az ajánlott levél bérmentesítéséhez. (Megjegyzendő, hogy a ievélpapiros ás boríték ára kőt millió márka volt.) Ebben a levélben arról is beszámol a fiatal ember, hogy napi kiadásai a következők : lakásbére . . . 120 millió reggeli.... 100 » ebéd .... 250 > vacsora . . . 200 » egyéb kiadások 300 » összesen 970 millió. Ez más szóval annyit jelent, hogy — 30 millió hián — egy milliárdot kell elköltenie naponként, hogy szerényen meg élhessen. Meg kell azonban gondolnunk, hogy a mi szegény magyar koronánk értéke a rémeteknél 270 ezer márka. így tehát a napi élet ára Münchenben, magyar koronákra átszámítva, 3592 korona, vagyis a mi viszonyainkhoz képest nagyon csekély. Nálunk nagyobb a drágaság, mint a németeknél. * Érdekesnek tartjuk itt annak megemlítését, hogy a manapság forgalomba került és széliében használt nagy számokat pár száz évvel ezelőtt nem ismerték. A XVI, század első felének hires számtan- kézikönyv írója,>> Riese Ádám még nem ismerte a milliót. Helyette ezerszer-ezret használt. Az ezermillió, vagyis milliárd az 1870—71-di ki porosz-francia háború után jött forgalomba. A mi államháztartásunk a múlt század utolsó tizsdónek derekán jutott el a milliárd koronás költségvetéshez s még a világháború kitörése előtti évben sem érte ei a három milliárd koronát. Nincs tífuszjárvány Egerben! Rémhírek — minden alap nélkül Eger, 1923. okt. 22. Ma, a reggeli órákban csengeni kezdett a tiszti főorvosi hivatal telefonja. — Halló? Itt az Uj Nemzedék szerkesztősége beszél Budapestről. Igaz-e kérem, hogy Egerben tífuszjárvány van ? Kiütéses tifuszesetről ia beszélnek . . . — Nem igaz kérem a híresztelésből semmi — nyugtatta meg Glősz Kálmán dr. tiszti főorvos a érdeklődő szerkesztőséget . . . Mondanunk sem kel!,;hogy az utóbbi tifuszesetekkel kapcsolatban Egerben is indokolatlan hírek keltek szárnyra a ti- fusz járványszerű fellépéséről, annyira, hogy ezek a hírek, amint a fennti eset ia mutatja a fővárosban is elterjedtek. Az E. N. a híresztelések folytán ma reggel felkereste Glósz Kálmán dr. tiszti főorvost, aki a következő felvilágosítást volt szives közölni tudósítónkkal. — Egerben nincs tífuszjárvány. Minden esztendő őszén akad ugyan néhány eset a veszedelmes betegségből, de járványos fellépésről ez idő szerint nem beszélhetünk. — Különben a következő számadatok kitünően megvilágítják a helyzetet. Ez óv január hó 1 tői a mai napig Egerben összesen 24 tifuszmegbetegedós történt. Ebből felgyógyult 17, meghalt 6, ápolás alatt van 1. Szeptember havában mindössze 5 tí- foszos volt a városban, ami egyáltalán nem feltűnő, hisz más városok statisztikájában még több tífusz-esetet mutatnak ki az őszi időszakban. A fenntiek szerint tehát aggodalomra egyáltalán nincs ok és hogy a híresztelések szárnyra kaptak, annak a két legutóbbi, halállal végződő tífuszeset voit az oka. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Németország a jövő héten fordul a Jóvátétéli Bizottsághoz. — Anglia féltékeny a német-amerikai hajózás együttműködése miatt. — Cuno elutazott New- Yorkből. — Benes kifogásolja a francia kölcsön feltételeit. — Németország csatc hadikárpótlást fog fizetni. — A román királyi család Belgrádba érkezett. — Athénben megszűnt az ostromállapot. — Síresemann mamfesztumot adott ki a Runr-helyzetről. — Berlinben egy milliárd márka egy pár cipő. — Massaryk Londonba érkezett. — Bécsben lesz az espe- rantő világkongresszus.
