Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-23 / 240. szám

2 EGKi NEPüJÖÁG 1923. október 23 Ridárcsik Imre mintegy három évtizeden át áldozták életök legjavát az egyházme gyei kormányzat felelősséggel teljes mun­kájának; e mellett a vármegye és Eger város köz és társadalmi életében elismert tekintélyek. Böhm János dr., ki a főegy házmegye majdnem egész papságának tanára volt, mint sokoldalú tudós és mint a jótékonyságban Rzinto kifogyhatatlan emberbarát vivta ki a méltó közbecsülést. A főkáptalan és az egyházmegyei papság örömében készséggel osztozva, részünkről is szívből kivánjuk, hogy a magas kitüntetésben részesült egyházi fér­fiak uj méltóságuk díszét soká és a köz javára minél áldásosabban viseljék. A Gárdonyi-Társaság nagygyűlése. Eger, 1923. október 22 A Gárdonyi-Társaság városunk leg­ifjabb, de élni akaró és a legszebb remé­nyekre jogosító egyesülése. Akik alkották, azokat eddig is arcvonalban láttuk váro­sunk minden kulturális és hazafias meg mozdulásában. Akik dolgoznak benne és általa, azoknak munkáját az elmúlt évek­ben annyiszor fogadta hálás elismeréssel városunk közönsége. Mint a legnemesebb célra: városunk és megyénk kulturnivójá- nak emelésére alakult társaság, ez ünnepi nagygyűlésen óhajt a város közönségének bemutatkozni. A Társaság elnöksége ez úton hívja fel Eger város és Heves vármegye közön­ségének szives figyelmét ez ünnepi alka­lomra és kéri, fogadja meleg érdeklődéssel bemutataozását és kísérje biztató figye­lemmel további működését. A Társaság nagygyűlése f. hó 28-án, vasárnap, délután 5 órakor kezdődik a főgimnázium tornatermében. Műsora a következő: 1. Megnyitó, mondja Werner Adolf dr. elnök. 2. Ünnepi beszéd Gárdonyi Gézáról, mondja Négyesy László, egyet, tanár, a Társaság tiszt, tagja. 3. Gárdonyi három nőalakja, felol­vassa Pap Irén r. tag. 4. Részlet *Rab Simon« c. tragédiá­ból, felolvassa Werner Gyula dr., író, a Társaság tiszt, tagja. 5 Borsodi (Frinth) László r. tag költeményei. 6. Titkári jelentés, előadja Tordai í Ányos dr., főtitkár. 7 Zárószó, mondja Breznay Imre, ' slelnök. A Társaság nagygyűlésén szívesen ! látja városunk és megyénk közönségét. | A belépés díjtalan. Hogy azonban kiki maga választotta helyét biztosíthassa, az I elnökség a Sajtószövetség könyvesboltján I ban helyezte el a díjtalan, számozott be­lépő jegyeket s kéri az érdeklődőket, onnan j szíveskedjenek a nekik megfelelő jegyeket | elvinni. Ugyancsak ott áll rendelkezésre a ! Társaság taggyüjtő íve, amelyet az elnök í «ég ez úton is ajánl a közönség szives figyelmébe. A Társaságnak fontos irodalmi céljai vannak s azoknak megvalósításá­hoz ezen a módon kéri a szives támoga­tást. Az alapítói tagdíj 25 aranykorona (ez évben 200.000 K.) egyszerre, vagy hat éven át évi öt aranykorona. A pártoló ! tagsági díj ez évre (októbertől októberig) | 2000 K. Az alapszabály szerint az alapító | és pártoló tagok díjtalanul látogatják a í felolvasó üléseket, a különös kiadással járó irodalmi ünnepségeken félárű jegyre van joguk s a Társaság kiadványait ön­költségi áron kapják. Hisszük, hogy a Társaság bemutat- 1 kozása ünnepe lesz városunknak, és vá­rosunk közönsége megbecsüli és megtisz- | teli azokat, akik nemes célra egyesülve az egri vár nagy halottjának útját akarják járni és halhatatlan eszméit akarják «zol- I gálni. Ahol immár milliárdokkal dobálóznak... — Németország sülyedéss. — Eger, 1923. okt. 22. A napokban a következő hirt közölte egyik lap: Mit kapni Oroszországban egy tízrubeles aranyért? A moszkvai «Izvestia» Az Uni- versal-áruház egyik hirdetésében közli, hogy egy csernovec-ért, mely a békebeli tízrubeles aranynak felel meg, az árúház­ban a következő dolgok kaphatók: egy nadrág, egy szoknya, egy mellény, egy kabát, egy felöltő, egy ing, egy gyermek- öltöny, egy pár cipő, egy kalap és egy üveg bor. A csernovecaek aranynak és II. Miklós cár arcképével kell ellátva lennie. Ez a hír bizonyság arra, hogy az aranynak milyen nagy a becsülete. Viszont azonban mi magunk is szomorúan tapasz­taljuk, hogy mily kevés becsülete van a papiros pénznek Még jobban tapasztalják a németek, akik immár rettentően lecsúsztak. Annyira jutottak, hogy egy napi szerény megélhe­tés majdnem egy miiliárdba kerül. Kezünkbe jutott egy levél, amelyet egyik tekintélyes egri család fia írt szü­leinek. A fiatal ember egyetemi hallgató Müuchenben s onnét küldött közönséges levelén három darab ötmilliós ős egy drb kétmillió márkás postabélyeg van, vagyis tizenhét millió márka kellett az ajánlott levél bérmentesítéséhez. (Megjegyzendő, hogy a ievélpapiros ás boríték ára kőt millió márka volt.) Ebben a levélben arról is beszámol a fiatal ember, hogy napi kiadásai a kö­vetkezők : lakásbére . . . 120 millió reggeli.... 100 » ebéd .... 250 > vacsora . . . 200 » egyéb kiadások 300 » összesen 970 millió. Ez más szóval annyit jelent, hogy — 30 millió hián — egy milliárdot kell elköltenie naponként, hogy szerényen meg élhessen. Meg kell azonban gondolnunk, hogy a mi szegény magyar koronánk értéke a rémeteknél 270 ezer márka. így tehát a napi élet ára Münchenben, magyar koro­nákra átszámítva, 3592 korona, vagyis a mi viszonyainkhoz képest nagyon csekély. Nálunk nagyobb a drágaság, mint a né­meteknél. * Érdekesnek tartjuk itt annak meg­említését, hogy a manapság forgalomba került és széliében használt nagy számo­kat pár száz évvel ezelőtt nem ismerték. A XVI, század első felének hires számtan- kézikönyv írója,>> Riese Ádám még nem ismerte a milliót. Helyette ezerszer-ezret használt. Az ezermillió, vagyis milliárd az 1870—71-di ki porosz-francia háború után jött forgalomba. A mi államháztartá­sunk a múlt század utolsó tizsdónek de­rekán jutott el a milliárd koronás költség­vetéshez s még a világháború kitörése előtti évben sem érte ei a három milliárd koronát. Nincs tífuszjárvány Egerben! Rémhírek — minden alap nélkül Eger, 1923. okt. 22. Ma, a reggeli órákban csengeni kez­dett a tiszti főorvosi hivatal telefonja. — Halló? Itt az Uj Nemzedék szer­kesztősége beszél Budapestről. Igaz-e kérem, hogy Egerben tífusz­járvány van ? Kiütéses tifuszesetről ia beszélnek . . . — Nem igaz kérem a híresztelésből semmi — nyugtatta meg Glősz Kálmán dr. tiszti főorvos a érdeklődő szerkesztő­séget . . . Mondanunk sem kel!,;hogy az utóbbi tifuszesetekkel kapcsolatban Egerben is indokolatlan hírek keltek szárnyra a ti- fusz járványszerű fellépéséről, annyira, hogy ezek a hírek, amint a fennti eset ia mutatja a fővárosban is elterjedtek. Az E. N. a híresztelések folytán ma reggel felkereste Glósz Kálmán dr. tiszti főorvost, aki a következő felvilágosítást volt szives közölni tudósítónkkal. — Egerben nincs tífuszjárvány. Min­den esztendő őszén akad ugyan néhány eset a veszedelmes betegségből, de járvá­nyos fellépésről ez idő szerint nem be­szélhetünk. — Különben a következő számadatok kitünően megvilágítják a helyzetet. Ez óv január hó 1 tői a mai napig Egerben összesen 24 tifuszmegbetegedós történt. Ebből felgyógyult 17, meghalt 6, ápolás alatt van 1. Szeptember havában mindössze 5 tí- foszos volt a városban, ami egyáltalán nem feltűnő, hisz más városok statisztiká­jában még több tífusz-esetet mutatnak ki az őszi időszakban. A fenntiek szerint tehát aggodalomra egyáltalán nincs ok és hogy a híresztelé­sek szárnyra kaptak, annak a két leg­utóbbi, halállal végződő tífuszeset voit az oka. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Németország a jövő héten for­dul a Jóvátétéli Bizottsághoz. — Anglia féltékeny a német-amerikai hajózás együtt­működése miatt. — Cuno elutazott New- Yorkből. — Benes kifogásolja a francia kölcsön feltételeit. — Németország csatc hadikárpótlást fog fizetni. — A román királyi család Belgrádba érkezett. — At­hénben megszűnt az ostromállapot. — Síresemann mamfesztumot adott ki a Runr-helyzetről. — Berlinben egy milliárd márka egy pár cipő. — Massaryk Lon­donba érkezett. — Bécsben lesz az espe- rantő világkongresszus.

Next

/
Thumbnails
Contents