Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-14 / 233. szám
Ära 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással tgg hóra . . 5000 E I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K ! -— nem fogadunk el. iirdetések Q cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 l. A magyar igazság útja. Eger, 1923. okt. 13 Amikor nyugaton döntöttek Magyar- ország sorsáról, a kétségbeesett történelmi pillanatokban egyetlen vigasztaló sugár pislákolt bele a magyar szenvedésbe. Majd iesz ez még másként is, majd csak jóra fordul a sorsunk, — ha jobban megismernek bennünket nyugat népei! Elgyengültünk ugyan a rettentő vérzivatarban s szárnyunkat szegte a nyomorúság: de reménységünk a jobb jövő iránt úgy élt a magyar keblekben, mint az amputált betegében, aki bágyadtaD, de az életösztön hatalmas erejénél fogva is bízik a feltétlen gyógyulásban. Van erős karunk, amellyel bírjuk a nehéz munkát, vannak jeleseink, akik tudományuk, képességüknél fogva díszei a magyar közéletnek. Ezekben bízunk, mint a valamikor eljövendő magyar igazság úttörőiben, ezeknek munkájától vártuk és várjuk annak a reménységünknek valóra válását, amelyet a szenvedések legreitenetesebb ki jaiban éreztünk mindannyian. Évek jöttek, évek mentek, közben itt is, ott is olvashattunk jeles magyarok ország-világ járásáról. Ma is olvasunk és a szivünk megdobban, amikor Apponyi amerikai útjáról tudósítanak bennünket és mikor Berzeviczy Albermek az olasz városokban tartandó Petőfi előadásairól ka punk hirt. Még másokat is említhetnénk5,: Deves politikusokat, írókat, tudósokat, akik idegen földön, a bennünket még mindig ellenséges szemüvegen néző nemzetek között szereznek becsületet a magyar névnek. Fáradságos, nehéz a munkájuk, hiszen végtelenül rögös a magyar igazság Eger, 1923. október 14 vasárnap. XL évf. 233 . 82. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. útja. Mert azt szolgálják valamennyien. Ezt Apponyi, akit ezrek vártak a kikötő ben, ezt Berzeviczy, aki Petőfivel lopja be még jobban a magyar népet az olaszok szeretetébe. Ezt a többiek, akik iparuk, művészetük legjavát nyújtják, hogy eloszlassák odakünn rólunk a barbárság kaini bélyegét Hisszük, hogy jeleseink vergődése a magyar igazság rögös utján végre is egyszer célhoz vezeti a sokat szenvedett magyart, amely már réges régen megbán- hödte a múltat s jövendőt. Hiszünk és bízunk, mert van erőnk kivárni a végét a szenvedésnek, a megalázásnak s mert tudjuk, hogy a magyar igazság egyszer eljön minden fényével és boldogságával. Apponyiak és Berzeviczyek! Mély hálával és evvel a gondolattal szádunk hozzátok a nagy vizeken túlra! Bizottság hajtja Végre a létszáncsohHontést a Városnál. A csütörtöki közgyűlésen választják meg a létszámcsökkentö bizottságot. Eger, 1923. október 13. A tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló XXXV. t.-c. a rendezett tanácsú városok tisztviselőire is vonatkozván, a belügyminiszter már leküldötte a városhoz a létszámcsökkentés módozatait megállapító végrehajtási utasítást. Eger város tanácsát — tekintettel az ügy sürgősségére — azonnal ülésre hívta össze a polgármester. A teljesen bizalmas jellegű tanácskozásról csupán annyit tud tunk meg, hegy a városi tanács a belügyminiszter által ajánlott két alternativa közül a 6—8 tagú bizottság kiküldését javasolja a polgármester elnöklésével, amely, mint végrehajtó szerv, a fellebbezés kizárásával viszi keresztül a létszámcsökkentésről szóló törvény rendelkezéseit. Ezt a 6 — 8 tagú bizottságot a csütörtöki városi közgyűlés fogja megválasztani, amely azonnal össze is üi és megtárgyalja a polgármester által már elkészített létszámcsökkentési tervezetet. A bizottság munkája meglehetősen sürgős lesz, mert a végrehajtási utasítás szerint» október 31 ig a felmondások is kikózbe- sitendők. Az Egri Népújság tudósítója illetékes helyen a létszámcsökkentés mértékéről és a keresztülvitel elveire vonatkozóan a következőket tudta meg: A létszámcsökkentés nem lehet nagyarányú. Akkor ugyanis, mikor a szinte napröl-napra kiadott rendelkezések és törvények végrehajtása hihetetlenül nehéz munkát ró a városok tisztviselőire, úgy annyira, hogy irodai dolgaikat csak túlórázással tudják elvégezni: — nem iehet a tisztviselői kart annyira megapasztani, hogy ez, az adminisztráció kárával járjon. A létszámapasztő törvény egyedüli intenciója: könnyítés a városok háztartá sain. De nem annyira, hogy ez a köz- igazgatás észrevehető rovására menjen, hiszen akkor a polgárságnak okozna szinte megbecsülhetetlen károkat. Ez pedig nem lehet egyetlen törvény intenciója sem! Exisztenciákat nem fog érinteni, vagy Herczeg Ferenc. — Tordai Ányos dr. ünnepi beszéde, melyet a Műkedvelők Kör-ének okt. 13-diki Herczeg Ferenc- ünnepén, az Aranyborjú előadása «lőtt mondott el. — Éiónek dicsőség, halhttnak tisztesség . . . Az elmúlt esztendő október havában még két halhatatlan babérral koszoruzott fejedelme volt a magyar irodalomnak. Melyik volt nagyobb: Gárdonyi Géza-e, Herczeg Ferenc-e, senkisem kutatta, senki- sem kereste, de boldog büszkeséggel hó dőlt minden igaz magyar lélek a két fön- séges géniusz előtt. Magyar sors : elveszteni a becsületet, tisztességet, mindennapi lelki és testi üdvösséget —, elveszteni országot, koronát és millió gyermeket, és millió gyermekek közül is elveszíteni a leges- legjobbak»t. Ez a magyar sors tiporta le az egyik babéros géniuszt, aki immár ott álmodik a Bebek-bástyán a szebb magyar múltról, a messze-messzejáró szebb magyar jövendőről. Ám minden bűneink mellett magyar virtus ez is: dacos ajakkal siratni a múltat, lobogó szemmel várni a jövendőt s megalázott fejünket földig hajtani azok előtt, akik nyomorúságunk tengerében is megmaradtak világító őrtornyoknak, a rán« oorult fekete éjtszakában megmaradtak virradatot hirdető hajnali csillagoknak. Ez a becsületes magyar virtus hozott össze ma itt bennünket, hogy hódoljunk a legmesszebb világító őrtoronynak, a leg- ragyogóbb fénnyel világló csillagnak, a magyar múzsa ma már egyetlen bnbóros fejedelmének, a hatvanéves Herczeg Ferenc géniuszának. Valóban végtelen kicsinynek érzem magam e pillanatban, mikor a ma irodalmának legnagyobb élő jeleséről kell méltató szavakat mondanom. Az ul-nt szálló zümmögő bogár csak csodálni tudja a királyi sas felhőbe szárnyalását, a törpe bokor alázatosan meghajtja kisded lombját az égbenyűlő j sudár fenyő előtt. Legyenek azért segít- ! ségemre és nyissák fel pár percre emlékezetük gazdag tárházát, melyet Herczeg Ferenc múzsája annyi sok kedves mesével, lelkűnkbe vésődött édes alakkal, nemes gondolatokkal és százváltozatú érzelmekkel telített meg. És nyissák meg szivüket, melyben kedves írójuk iránt érzett szere tetüket rejtegetik és e szeretettel gyámo- litsák az én bátortalan, de buzgó igyekezetemet. A hatvanéves Herczeg Ferenc, ha végigtekint mindig felfelé egyenesedő útján, kell, hogy lelkét nemes büszkeség s a jól végzett munka boldogító öntudata töltse el. S ha mi végigtekintünk azon a pompás tiindéri parkon, amelyet az ő munkás keze ültetett, kell, hogy a mi lel künk is hálás hódolatra buzdűljon és büszke lelkesedésre hangolódjék. Mert e tündéri park fái között egy sincs hitvány, földön kúszó törpe bokor : ágazatos, dús- lombu koronájával minden fája a felhők közé tör s mindegyik örökéletű, mint a géniusz, melynek teremtő erejéből sarjad- zott. Mert e tündéri park millió virágja között, ha nem is mind halkszavu ibolya és szeplőtlen fehér liliom, de egy sincs mérges beléndek, nincs taposnivalő útszéü gyom, hanem valamennyi ültetőjének szive vérétől harmatos, valamennyi megbecsülendő nemes értékei illatozik. Herczeg irodaimi pályája 35 évvel ezelőtt indúl meg s e 35 év alatt alkotott 24 egész estét betöltő színdarabot, teremtett 20 regényt, megírt több száz elbeszélést, kisebb színműveket, útirajzokat, politikai és alkalmi cikkeket. írói munkássága kerek számban 60 kötet. A hatvanéves Herczeg Ferenc a legnemesebb és legnagyobb értékű hatvan valutát fizeste be a‘ magyar nemzet legmaradandőbb kincstárába : irodalmába. Megkísérlem megfelelni nehány szóval arra a kérdésre : a számok e meglepő tömegében mi adja az igazi belső értéket? Mi határozza meg Herczeg írói nagyságát? Az, hogy a század-fordulón élő magyarság szívverését valamennyi Írónk között ő érezte legjobban s e szívverés az ő munkáin keresztül lüktet legérzékenyebben. Század fordulót s nem XX. századot mondtam. Tíz év a régiből s tiz év az újból: e húsz esztendő modern magyar jának minden erénye és minden bűne ott virágzik Herczeg művészetében. Maga ti
