Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-11 / 230. szám

Ára 200 korona Eger, 1923. október 11. csütörtök XL évf. 230. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg bóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I --- nem fogadónk el. H irdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Poincaré. Eger, 1923. október 10. Valamikor párisi ügyvéd, később mi­niszter, Mitlerand után köztársasági elnök, ma miniszterelnök. A világháború fölidézői nek egyike. Mint a frarcia respublika el nöke, értelmi szerző a világdráma borzal­mainak fölkelésében. S ha lesz valamikor tetemrehívás: Poincaré ott lesz. Jaurés, a háborút ellenző szociálist« vezér meg­gyilkoltatásával kezdette vérengző művét, hogy fékevesztett revanche sál visszasze­rezze Elszász Loiharingiát, letiporja ver­senytársát, Németországot; tönkre tegye iparát, kereskedelmét hosszú időre. Fájda­lom, a nagy német birodalom kettős ve­reséget szenvedett: katonait és gazdaságit. A francia miniszterelnöknek gondja volt, hogy a nagy német birodalom sző vetségeeeit is elszigetelje. Hazánkat a tri­anoni békekötés megcsonkította, hűtlenség jutalmául országunk kétharmadát földa­rabolta szomszédaink között, akiknek ét­vágya nagyobb mint a gyomra. Lám: a csehek Szlovákiában kiszo­rulnak. Észbe kapott országunk emez el­szakított területe, szervezkedik elnyomói ellen. A tőt néppárt, a keresztény szociá- listák, a magyar kisgazdapárt szervez­kedve vonultak föl a községi, kerületi és megyei választásokra és ezek eredménye megdöbbentette a cseh Bismarckot, Benest, fölnyitotta az ántánt szemét, mely eddig szentül hitte, hogy a csehek és tőtok test­vérek. Apropos! Testvérek. Itt önként előre tolódik a szerb-horvát testvériség, Pasics és Radics «királysága». E két államférfi­ben tükröződik le a szerb és horvát tár­saság, mely annyira szereti egymást, hogy az egyik Beígrádban, a másik Londonban szívja a levegőt. A szerb és horvát úgy néznek egymásra, mint a kutya és macska. És a dédelgetett keleti franciákról, az oláhokról és az elnyomott erdélyiekről mit mondjak? Javak elkobzása, börtön, iskolák bezáratása jelzik az oláh kultúrát és a nagy szerelmet. Poincaré műve tehát csütörtököt mon­dott. Győzelme csak pyrrhusi lehet, vala­mint a németek fölött aratott sikere is, mert a jóvátétel behajthatatlan, az üze­mek, kohók munkába helyezése, a mun­kások munkakedvének emelése, a szabo­tázs letörése — emberöltőt igényelnek, nem a koros Poincaré hátralévő idejét. A sévres-i török békekötés megszűnt, a genfi egyezmény a törökök jogait iktatta törvénybe. És bent, Franciaországban, miként áll a nagy államférfiú szénája? Kérlelhetetlen, németellenes politiká­jával, melyet a nagylelkűség köpenyével ügyesen tudott betakarni, a grande nation eszményéért lelkesülő képviselőket nem­zeti blokkban tömörítette, amelybe kleri­kálisok (?), szocialisták, royalisták, repub­likánusok együtt vannak. Oly tákolmány tehát ez, ami csak máról holnapra tartható össze. Egy váratlan esemény és a radi­kális Chamet, a szociálista Herriot, a kle­rikális Daudet, a royalista Loucheur ősz- szeütköznek és a parlamenti többség Cle- mencesu, Briand nagy örömére szétesik, magával rántja Poincarét, vele merész, praecipiseken járó politikáját, hogy újbői a radikális Briand vagy a gyűlölt Cail- íaux jöjjön. «hm«* -v^y.4 -A't&v m* Erre rávilágít: «Cri du Paris» követ­kező mottója mit Briand-ról, Loucheur-ről Poincare szájába ad: «<Ce n’est pás de Menu, qui me gene, ces sont les convives.» A pártok emberei blokkról, választási kar- teliről meditálnak, hol a balpártok, majd az összes republikánusok unióját óhajtják, csakhogy a kormányzó pártot összehozzák. Hogy a kombinációk mivé lesznek, a vá­lasztókon kívül ebbe beleszólnak Poincaré ellenségei is, a Ruhr vidéki politika, a vi­lág eseményei, amelyeknek fooalát — ma Poincaré tartja kézben, könnyen jöhet a láthatatlan kéz vésztjóslő iratával . . . Dr. Cs. L. MM»**»« Poincaré nem akar Németországgal tárgyalni. Páris. MTI. Havas. Poinciré minisz­terelnök holnap fogadja Németország kép­viselőjét, akit avval bízott meg, hegy esz­közölje ki Németország meghívását a ruhrvidéki munka megkezdésére vonat­kozó tárgyalásokra. A Havas-ügynökség úgy tudja, hogy Poincaré a kérést el fogja utasítani. A szövetségesek nem kívánnak azokkal a hatóságokkal tárgyalni, amelyek a passzív ellenállást szervezték. Strese- mannak módjában lesz az ellenállás tény­leges megszüntetése után tájékoztatni a jóvátétel! bizottságot a maga szándékáról. Németország tényleges diplomáciai tár­gyalásai a szövetségesekkel csak ettől a pillanattól kezdődhetnek meg. Halászy Lajos. Eger, 1923. okt. 10. Egy szorgalmas, becsületes, megkö­zelíthetetlen jellemű és eredményes mun- kásságú férfiút, a hazai szőlészet és bo­rászat kiváló szakértőjét veszítette el Eger város és Hevesvármegye közönsége. Az egri m. kir. állami szőlészeti szakiskola igazgatói állásából, a kormány akaratából, a Sopronban létesített felügyelőség terü­letére távozott Halászy Lajos, kir. szőlé­szeti felügyelő; hogy a határszéli nemze­tiségek előtt tiszteletet követelő példája legyen a tántoríthatatlan ál hű, kitartó és tevékeny magyar hivatalnoknak. Sokan ismerik azt a munkát, amit a példás önzetlenségű igázgatő a veresvilág elvadűlt állapotai után Egerben kifejtett. Mindenki tanúja lehetett annak, hogy az I egri m. kir. szőlőszeti szakiskola egyike i volt az első intézményeknek, melyekben a konszolidáció tökéletesen helyre állott. Jól tudta Halászy, hogy a fejtől függ a szervezet jósága. Éles szeme mindent meglátott, mindenütt javított, kiegészített. Környezetében semmiféle kétértelműséget nem tűrt. Jelszava volt: Hass, alkoss, gyarapíts ! A város érdekeire való tekin­tettel a város és az állam között szerződés jött létre évi egymillió szőlőoltvány elő állítására. A régi, jó, becsületes időkben, kiváló erők mellett, szakképzettséghez jutoti igazgató fáradhatatlan buzgó6ággal rendezte be azt a megnagyobbított telepet, amelynek létesítése örökké Halászy Lajos nevéhez fog fűződni. Rengeteg dolga, megviselt egészsége mellett volt ideje arra is, hogy úgy Eger­ben, mint a vidéken, a néppel sűrű érint­kezést tartson fenn. Minden télen tartott tanfolyamot vagy a nemzeti hadsereg ré­szére, vagy a népfőiskolán a szőlőszetből és a borászatból. Gyöngyösön intézete volt; növendékeivel egyesületet alapíttatott s őket a szaktudományokban éppen úgy, mint a vörös veszedelmektől mentes, becsületes életfelfogásban, az iskolán kívül is vezetni tudta. * Hivatalában a megközelíthetetlen be­csületesség mintaképe. Véleményét a ke­reskedelmi érdekek semmiféle környékező hatalma megtántorítani nem tudta. Ha egyezer megállapította, hogy az a bor hamis, az hamis maradt a végső tárgyalásig. Bácskából való menekülésekor a nem­zeti zászló volt az egyetlen, amit a leltári anyagokból átmentett. Családi életében találta a legtöbb örömét. Leánya, egy ki­válóan házias és kedves leányka, jelesen érett, két fia pedig az egyetem derék hallgatója. Ilyen magyar ma kevés van. A be­csületes közélethez tartozik az érdemek elismerése. Csak ezt a kötelességet teljesí­tettük, mikor Sopronba, új munkakörbe való távozása alkalmával, a megmaradt magyar föld megtartásának munkájához magyar leikéhez méltó szerencsét kívá­nunk neki. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.i

Next

/
Thumbnails
Contents