Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-06 / 226. szám
Ára 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I -- nem fogadónk el. H irdetések Q cm. 50 K. Eishirdetések szavanként 50 K. Eger, 1923. október 6. szombat. XL évf. 226. sz. mmmmanmKamasssa:^ in m i mi n i m n iiiiim ■imwii ■mim POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Telefon szám 11. Arad felé . . . Eger, 1923 okt. 6. Ismét pereg a fák levele. Ősz van, szomorú október 6. A magyar emlékezés fájdalmas napja ez, amikor könnyektől fátyolos szemmel tekintünk Arad felé. Szemeink előtt képek vonalnak el. Rettentő képek a vérzivataros nehéz napokból . . . Akkor is háború után volt a nemzet éppen úgy, mint most. Akkor is bilincsekben nyögött, amint most Trianon után . . . Vesztett háborúk következményeijmin- dig szörnyűek, mindig rettenetesek. Saját bőrén érezte már ezt, óh de hányszor a magyar! És mindig kiheverte. Valami isteni kedvezés járt mindenkor a szörnyű átok után s a nemzet élt, sőt boldog napjai is voltak. így volt függetlenségi harcunk gyászos befejezése után is. Az aradi tizenhárom volt az áldozat a hazaszeretet égő oltárán, amit még kívánt tőlünk, sértett büszkeség képében a mostoha magyar sors. Odaadtuk s a szívünk majd megszakadt belé. S még marcangol bennünket most is a fájdalom, annyi évtized után. Pedig új sebek szakgatták meg azóta a magyar lelkeket és még szörnyűbb: hisz sírba'szállt Nagymagyarország! Mégsem tudjuk feledni Aradot, az aradi várat, amelynek földjét, nehéz köveit, az aradi tizenhárom járta tétován, szívszorongva . . . s mely kehiébe fogadta a nemzeti mártírokat. Mert idegen ott most Knézics Károly. — Irta Bóbik Gusztáv, esperes-plébános, Knézics volt hadsegéde 1849-ben. — Knézics Károly 1808-ban a szentgyör gyi halárőrezredben, Veliki-Gergyevácon született. Atyja osztrák határőrtiszt, anyai részről pedig a határőrvidéki altisztből az izlamra tért nagyhírű Omor pasának rokona volt. Kitüntetéssel végzett tanulmányai után hadaprőd, hadnagy, majd a 40-es évek elején századossá neveztetett ki a «porosz herceg» nevet viselő 34. számú gyalogezredbe, melynek két első zászlóalja egész a forradalomig Galíciában állomásozott.*) Kiváló szép német irálya s alapos katonai képzettsége folytán néhány éven át Lichtenstein herceg tábornok mellett a hadosztályi segéd tisztét is végezé. — Azon időben Galíciában nagyon szomorú állapotok uralkodtak. A lengyel nemesség már régóta a legkíméletlenebb módon használta fel földesúri jogait, a parasztság nehéz igában görnyedett s a zsidó pálinka és uzsora még növelte a nép nyomorát. Azonkívül Ausztriában a szent szövetség a legmerevebb bürokráciát szülte meg, mely gépi érzéketlenségében minden eszmét, igyekezetei már csirájában el'*) A másik két zászlóalj akkortájt Egerben állomásozott. S z e r k. minden s magyar véreink félve lopnak virágot az elhagyott sírokra, a magyar nemzet Golgotájára. És elkerülik a mai napon a vár sáncait, a magyar nemzet e szomorú, kegyeletes helyét, mert rajtuk az oláh nehéz, durva bocskora. De a mi érzéseinket, gondolatainkat nem nyomja az oláh bocskor s a szellő szárnyán szállnak oda a szent sírokhoz Arad felé . . . Minden magyar tudja és érzi e gondolatot, mely velünk kél, velünk nyugszik és sohasem hagy el bennünket addig, amig örömteljes valóság nem lesz belőle. Mieink hát ezek a sírok s körül a szent hely, hol a vértanuk utolsó sóhaja szállt az Ég felé. És az is marad mindörökké ! Ma, az aradi vértanúk emléknapján ujből fogadjuk ezt s a szenvedésektől megedzett szívünk minden melegével ott vagyunk az elhagyott sírok között! i Hogyan lehet állami segítséggel építkezni? Eger, 1923. okt. 5. Ismeretes, hogy legújabban az állam segítséget ad lakások építésére. Evvel azt a célt akarja elérni, hogy az országos lakásínségen enyhítsen. Az állami segítség elnyerésére a főbb tudnivalók a következők : Általánosságban állami támogatást igényelhet az, aki nem spekulativ célokra épít, hanem lakásínség enyhítésére. Ezen kívül alá kell vetnie magát az állami el lenőrzésnek. A tulajdonosnak szabad bér- megáliapítási joga van és a lakások felét olyanoknak adhatja bérbe, akiknek már van lakásuk. A lakásépítési akció legvégső határideje 1925 május 1. Minél kisebb házat épít valaki, annál gyorsabban kell elkészülni az építkezéssel. Az állami kedvezmény egyik része az adó és illetékkedvezmény. Ez összesen a nyersbárnek 65°/o-át jelenti. Ha az elrejtett vagyont építkezésre használják föl, mentesül a büntetés alól s csak egy" szerűen adózik. Állami kölcsönért az folyamodhatik, akinek megvan a telke és az építkezési összeg 40% a. Ehhez adja az állam a 60 °/o ot. A kölcsönt egy bizottság engedélyezi. A kölcsönt 5 évre adják, de ezt a határidőt meg is hosszabbíthatja a pénzügyminiszter. A kölcsön adott pénzzel senki sem spekulálhat s ha erre rájönnek valorizálva kell azt visszafizetni. A vidékiek is nyerhetnek építési kölcsönt, amely iránt a kérvények a népjóléti miniszterhez intézendők. Ourson beszéde. London. MTI. (Wolff.) A Morning Post jelenti, hogy bár az a beszéd, melyet lord Curson ma az angol birodalmi konferencián a kormány külpolitikájáról mond, előreláthatóan bizalmas jellegű lesz, nyomott és évtizedeken át a legsivárabb stagnáciőt képviselve, elvégre maga is mind korhadtabbá vált. Sőt, mert Metternich öregebb korában megsüketülve maga is mind hanyagabbá lett s majdnem az egész kormányzást az általa már csalhatatlannak tartott bürogépre hagyta : a közállapotok javulásának még reménysége is kihalóban volt A 40 es években azonban már valamelyes frissebb szellő lengett; a külföld nagyon hangosan írt, beszólt és a lengyel emigráció, már 1843 ban egy hadiiskolát állítván fel Versaillesban, csakhamar az összes lengyel nemzetnek mielőbbi felszabadítását határozta el. Posen kelt fel elsőnek; a láng azonnal Krakkóba és Galíciába is átcsapott s hogy minél jobban és sebesebben terjedjen, az addig oly büszke, kíméletlen nemesség a galíciai parasztoknak még hizelegm s köztük alattomban fegyvereket is osztogatni kezdett. Ámde ez a népnek azonnal feltűnt s vénei a császári hatóságokhoz fordúltak tanácsért. S hogy ott minő tanácsot kaptak vala: bizonyítják a tarnovi véres események, hol az egész kerületben alig hét nyolc lengyel nemes maradt életben s Európa a tarnovi kerület főnökét nyíltan azzal vádolta, hogy a parasztoknak díjakat osztott légyen egy egy nemes főért. Mindezek következtében Galicia abban az időben a boldogtalanságnak legszomorúbb kópét mutatá. Sokszor mondá azért Knézics politikai beszélgetéseink alkalmával: «Galicia nyomorúságában szülemiett meg az ón, — minden áldozatra kész — önérzetem, hol is a Metternich politika erkölcstelenségét, majd meg a nemesség esztelen könyörtelenségét és az ez által elvadult lengyel népnek kegyetlenségét színről-szíare látva, lelkiismeretem felzúdűlt s lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt fel.» 1846 ban Knézics — kérelme folytán — ezredének Egerben állt 3. zászlóaljához lett áítóve, hol már néhány évvel előbb a hazafias érzelmű Kapitány-családnak egyik szép és lelkes leányát vette volt nőül.**) Magyarországban épen akkor indúlt meg a még ma is fejlődő nemzeti és társadalmi újjászületés, mely a keresztény humanizmust tűzvén ki főelvül, ifjú bájában valamennyiünket egyaránt elbűvölt. Nem volt széles e honban akkor erkölcsös és önzetlen szív, melyet ez a szellem meg nem hódított s boldogabb jövő irá’nt el nem töltött volna. És ez a nemes szellem folyton ne**) L. Egri Népújság 1922. évi 327. és 228. számát.
