Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-27 / 218. szám
2 iüttiíl «ÉPUJSAU 1923. szeptember 27. kötött munkálati tervnek elmaradhatatlan részei lehetnek. Nem is kételkedünk abban, hogy ez a munkaterv arra való, hozzá értő, szívvel-lélekkel a város javát kereső férfiak hozzájárulásával rövidesen létre is jön. Azonban itt is az ideje. A népjóléti miniszter nemcsak avval foglalkozik, hogy valamennyi várost bekapcsolja az idei mozgalomba, hanem egyúttal felhatalma zást is szerzett a minisztertanácstól a szükséges anyagok beszerzésére. >' mi »»»<! »»»'a* nwm A megfelelő hitel is meglővén már, nem kell attól tartanunk, hogy ebben a tekintetben a magyaroknál annyira gyakori lekésés fog kellemetlenségeket okozni. Úgy tudjuk, hogy a társadalmi szervezetek közül főleg a jótékony egyesületek munkájára számítanak. Az egyesítő, meg' erősítő kormányzati törekvés tettekkel való támogatása ezúttal nemcsak általános, hanem helyi hazafias cselekedet is. Berlin. MTI. A birodalmi kancellárnak a pártok vezetőivel folytatott megbe szélásei után tegnap a birodalmi kormány összeült és megbeszélte a birodalmi elnök és a birodalmi kormány prokiamáciőja ügyét. E prokiamáeióban tudatják a néppel a passzív ellenállással kapcsolatos in tózkedések felfüggesztését. A lapok szerint a proklamáciőt ma hozzák nyilváoosságra. Berlin. MTI. Mint egy azociáldemok rata lap tudósítója jelenti, a birodalmi igazságügyi miniszter fölszólította a biroI dalmi főállamügyészt, hogy sürgősen vegye vizsgálat alá a bajor forgalmi tisztviselők egyesületének azt a szigorúan bizalmas értesítését, melyben a tisztviselőket fölszólítják, hogy a birodalmi kormány rendeléseivel szemben egy esetleges új bajor kormány parancsainak vessék alá magukat. Az igazságügyi miniszter avval is megbízta a birodalmi főállamügyészt, hogy szükség esetén hazaárulás címén indítsa meg az eljárást az egyesület vezetősége ellen. Séta a Várban. Eger, 1923. szept. 26. Jártunk a Várban. Egyike a legtisztább levegőjű helyeknek ilyenkor, mikor a szőlők biztonsága a hegyoldalaktól távol tartja a közönséget. A rozsdaeíte, az elvénűlt festésű olvashatatlan kapu feliratok mellett elhagyjuk a bűzös szöglatü kapualjat. A fő-úton haladva meglátogattuk a Sötét-kapu emlékeit Kietlen látvány. A szép bástya omladozó kövei legörögnek a Sötét kapuhoz vezető útra. Ez valamikor gondozott, rendes út volt. A keresziúti állomások rendesek. Szent István király szobrán a gondozás nyomai, de a korona sárgára festése nem szerencsés ötlet. Hogyan lehet szobrokat előre megbeszélt terv nélkül javító munkába adni? Ebből még szomorúbb ízléstelenségek is támadhatnak. Imre király emléktáblája már olvashatatlan. Fáradt hölgyek a közeiben volt fa padot keresik. Biz az egyetlen lábból áll már csak. Sehol az egri Várban egy pihenő. A várkút be van már födve évek őta. A kiszáradt köralakű hely mutatja helyét. Vájjon, okik olykor ide lépnek, gondolnak-e arra a nem lehetetlen következményre, hogy az a takaró, mit pallóból épített rá és homokkal átfödött a gondosság, a palló elkorhadása után egyszer beszakad? Be, az Isten tudja hány öles mélységbe! A Bebek-bástya álmodőjának nyughelye tiszteletet keltő. A maga természetes egyszerűségében is hat. Az alig tizenegy hónapos hant ezen a kopár bástyán úgy vár egy néhány zöld bokrot, némi hátteret, ami eltávolítsa a kietlenséget. A várharang ’fülkéje körűi a letaposott gyalogút mellett kikopódoít egy régi-régi faragott kő. De el kellett tűnnie évszázadokra annak, ami hajdan szép volt! A Sötét-kaput újra felkeressük. Be lehet jutni ez emlékhez. Ezernyi név a köveken arra emlékeztet, hogy van egy közmondás, de csak latinúl írták meg: Nomina stul- torum iacent ubique locorum. A Dobó márványsisakjának ketté- repesztése egyike az újabb nyomorúltlelkűségeknek, amiket a mostani nemzedék becstelen emlékei közé jegyezhetünk. A honfoglaló hősök hamvait őrző kősír cementragasztása hézagot kapott. Kis nyilás, alkalmas arra, hogy a tolakodók kíváncsisága kikezdje. A látvány, amit egy száraz nyár után a vár nyújt, lehangoló, mióta a legszebb kilátást adó bástyáihoz magas kerítés zárja az utat és érdeklődni bátortalanná teszi a sétálót. Azt érezzük, hogy itt az elmúlás, az elhagyattatás honol a történelmi emlékek között. Arra gondolunk, hogy egyszer azok az egyesületeink, amelyek közel állanak ehhez a helyhez: A Turista-egyletek, a Gárdonyi-társaság és a többiek, kik valamennyien egy kevésbbé szomorú magyar jelen érdekében szálltak síkra, a Dobóasztaltársaság és a többi nemeskeblű egri magyar találkozni fognak abban a közös akaratban, hogy tegyék állandó hivatásos érdeklődés központjává az egri Várat. Csak egyetlen jól megőrzött felírást minden jelentős helyre és csak egyetlen parkőrt azok közül, akiket a város összes megőrzendő kertjeibe alkalmazni fognak idővel a veterán rokkantak közűi! Hogy legyen egy-egy hivatásos férfiú mindenütt a városban, aki megakadályozza a félmfl- velt emberek illetlen viselkedését. Ha az adós nem fizet... Eger, 1923. szept. 27. Egy ügyben a Kúria kimondotta, hogy rendes, normális időkben az eladó, ha a vevő a vételár megfizetésével késik, rendszerint csak a vételár megfizetését követelheti, de nem kívánhatja a szerződés felbontását. Most azonban, amikor pénzünk érté két gyors változások bizonytalanná teszik úgy, hogy az eladó a vevővel Bzemben egyenlőtlen helyzetben van, a késedelmes vevővel szemben nein hagyh tó bizonytalanságban az eladó, éppen ezért az adóssal szemben joga van a hitelezőnek arra, hogy a szerződéstől elálljon. Új városi fogyasztási adók. Egy csirkét sem lehet majd behozni a városba adózás nélkül. Eger, 1923. szept. 26. A napokban rendeletet közölt a hivatalos lap, amelyben az állam a fogyasztási adókat a városok javára átengedte. A városok a fogyasztási adók ügyében 1924 márczius 31-ig szabályrendeletet kötelesek alkotni, amelynek mintája a rendeletben foglaltatik. A fogyasztási adók október 1 én lépnek életbe. E szerint bort, sört, pezsgőt, búst, csirkét stb. a város határába behozni, vagy azon áthozni csak főutakon, nappal nyáron 5—9 a többi hőnapiokban 7—7-ig szabad. Éjjeli szállítást előre be kell jelenteni. Október 8-áig be kell jelenteni mindenkinek az október 1-én birtokában volt készleteket, ha az bornál 5 hl., húsnál 1 métermázsát, sörnél 1 hl, szeszesitaloknál 10 hl. fokot meghaladja. A bortermelők saját háztartásukban elfogyasztott és cselédjárandóságba kiadott bor után 50°/# kedvezményes adótételt fizetnek és erre is egyezségileg állapodhatnak meg. Másnak a fogyasztási adót 24 órai bejelentési kötelezettség mellett azonnal fizetni kell. A bejelentett mennyiségeknél 10*1• eltérés már birságoltatik (! !) a fogyasztási adó kettőtől nyolcszorosáig és ezenfelül 100,000 koronáig. 2 liter bornak, sörnek, vagy pálinkának a város határába való behozása után már fogyasztási adót keli fizetni. Ez a fogyasztási adó elég tekintélyes összeg 40—50 korona literenként. . A borfogyasztási adót fizetik a koros- márosok, bormérők és borkereskedők saját háztartásukban elfogyasztott mennyiség után is; a bortermelők és magánfelek akár behozott, akár a város területén szerzett bor után, ha azt átalány-ösz- szeget fizető bortermelőtől vették. A termelő eladásra szánt borai után természetesen nem fizeti a fogyasztási adót, azt majd a tényleges fogyasztás alkalmával vonják adó alá. Ha azonban a termelő borát maga móri ki, akkor már le kell róni az adót s erre átalanyozást sem kérhet, hanem csakis, mint föntebb említettük csak a saját háztartási fogyasztásra. A termelők szüret után 8 napon belüli bejelentési kötelezettsége, valamint a borfelvétel ezután is fentmarad. Forrásra és seprőre 10%-ot, vörösbornál 6°/» ot, apadásra évenként 2°/o ot számítanak le. Kár volt hát örülni a bortermelési adó eltörlésének. Kaptunk helyette mást, ezeranuyi bajt és kellemetlenséget. Uj tizezerkoronás államjegyek. Eger, 1923. szept. 26 A hivatalos lap keddi száma közli a Jegyintézet hirdetményét a m. kir. áll. Jegyintézet által kibocsátandó 10,000 koronára szóló államjegyek forgalomba ho zatala tárgyában Ezek a pénzjegyek a kibocsátás keltezésétől és aláírásától eltekintve, szövegben teljesen, rajzban kisebb eltérésekkel, ugyanolyanok, mint a most is forgalomban lévő tizezarkoronások. A német passzív ellenállás fölfüggesztése. Puccs készült Bajorországban?
