Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-25 / 216. szám

Ára 200 korona ]$ger, 1923. szeptember 25. kedd XL évf. 216 . sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egs bóra . . 5000 K I Egész és félévi elóflzetést Negged évre 15000 K | — nem fogadnnk el. fürdetések □ cm. 50 K. Kishirdetásek szavanként 50 K. —mrnmmn TTíM-anmiiiiiiHiiii imimnrnmrmnrm-r—— POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Telefon szám 11. Elszámolás Eger, 1923. szept. 24. A forradalmak után sajátságos tüne­tek ütötték föl fejüket a magyar politika ban. Szomorú jelenségek mutatkoznak, melyek a legnemesebb szándékot sem kí­mélik meg az alaptalan vádaskodásoktól. Valamelyik rémlátő politikus agyában megfogamzik egy egy alaptalan vád, mely igen gyakran a gyanakvások egész soro­zatát vonja maga után. Ez a méltányta­lanság történt meg az elmúlt év folyamán megindított Horthy-akcióval szemben is, amelynek nemes céljairól különben az egész ország lakosága meg volt győződve. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy önkéntes adományozásokból 200 millió koronánál és 40 ezer métermázsa termény­nél több folyt be a gyűjtések során. Egyik, szélső radikális magatartásá­ról ismert, politikus azonban jónak látta ország-világ előtt azt a gyanút kelteni, hogy a befolyt adományokat nem azokra a célokra fordították, melyek az ország nyomorgóinak megsegítésére voltak szánva, hanem bizonyos leplezett hatalmi érdekek fennmaradását szolgálták. Természetesen a vádaskodásoknak és gyanúsításoknak nem volt semmiféle alapjuk, mert a kormánynak semmiféle titkolni valója nincs. Éppen ezért, hogy a gyanúsításoknak egyszer s mindenkorra útját vágja, kiadta a Horthy akcióval kapcsolatos elszámolását, amelyből rész­letesen kitűnik, hogy az akció mennyire eredményes volt és milyen nemes célt szolgált. Kitűnt azonban az is, hogy mily rosszhiszemű volt a gyanúsítás és az mennyire nem szolgálta az ország érdekét. íme, most mindenki tudomást szerez­het arról, hogy igenis a Horthy-akciónak köszönhetjük az ejmult esztendő aránylag sima lefolyását a ránk leselkedő nyomor­ral szemben. A befolyt lényeges anyagi összegből és terményekből ugyanis azok részesül tek, akik saját erejük folytán nem tudtak megbirkózni a nagyon súlyos helyzettel. Az elszámolást tehát a kormány meg­tette s minden alaptalan gyanúsítás el­oszolhat. De vájjon a leszámolást elvég­zik e magukkal azok, akik a vádakat emelték és az elszámolást követelték ? Mert kívánságuk az állam gépezetében olyan munkatöbbletet jelentett, mely az amúgy is nagy adminisztrációs munkát tetemesen megsokszorozta. Az ilyen meddő, tisztára egyesek kíváncsiságát kielégítő munkának nincs létjogosultsága akkor, amikor sokkal fon­tosabb kérdések szenvednek késedelmes elintézést. Ne mondjunk mást: a közalkalma­zottak gyakran elkésve kapják illetmé­nyeiket s ehhez nagy mértékben hozzá­járul az ilyen és hasonló, teljesen meddő munkatöbbletnek előráncigálása. Ezeknek elvégzése nem kis dolog « gyakran hó­napokig leköti az állam munka erőit csak azért, hogy egyesek kíváncsisága kielégí­tést nyerjen. JMmctorczIg megfeledHezett a győztesei; nagylelKasígírol.“ Champenoux (Havas) Poincaré mi­niszterelnök beszédet mondott, melyben csodálkozását fejezte ki, hogy Németország megfeledkezett a győztesek nemeslelkűsé- géröl, akik a fegyverszünetet aláírták, noha akkor abban a helyzetben voltak, hogyNémetországba benyoműlhattak volna és az utolsó német hadosztályt is meg­semmisíthették volna. Még mindig vannak Németországban emberek, akik országukat új katasztrófába vezetik és az állam be­vételeit, amelyeket a békeszerződés telje­sítésére szentelhetnének, esztelen kiadá­sokra fordítják. Hagyjuk a németeket be­szélni és cselekedni, ahogy akarnak és várjuk meg, míg meggyőzni engedik ma­gukat! Majd, amikor egészen közel lesz­nek a szakadékhoz, akkor is őtőlük függ, hogy le ne zuhanjanak. Nem kell egyebet tenni, mint belátni ellenállásuk hiábavaló­ságát és végre valahára bebizonyítani őszinte szándékukat, hogy kötelességüket teljesíteni akarják. Mariházy Miklósé lesz az egri színház. Eger, 1923. szept. 24. Tegnap délelőtt gyűlést tartott a szín- ügvi bizottság, mely színházunk jövőjével foglalkozott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis — mint az Orsz. Szinész-egyesület külön is értesítette a várost — az egri színházra Mariházg Miklós kaposvári szín­igazgatónak adott játszási engedélyt 1924. aug. 31 ig, amikor a Czakó Pál szerződése lejárt volna. A színügyi bizottság örömmel vette tudomásul a közokt. miniszter döntését, mert Mariházy mögött értékes múlt van. Mintegy negyedszázada működik a színész- pályán ; tizenkét évig volt a kecskeméti szinház igazgatója s három éve vezeti a kaposvári színházat az ottani közönség nagy elismerése mellett úgy, hogy Kapos­vári — pályázat mellőzésével — újabb három évre megkapta. «Minden igyekeze­temmel azon leszek, — írja Egervárosá- hoz intézett kérvényében, — hogy Eger városának színházi igényeit teljes ménék- i — «SíWfc* ben kielégítsem és így a dicsőmúltú vá­rossal hosszabb összeköttetést sikerüljön teremtenem.» Társulatában vannak ezidőszerint régi ismerőseink kgzül: Kondráth Ilona drá­mai hősnő és Sinkó Gizi drámai szende. Mariházy különben két évvel ezelőtt is megkapta Egert, de akkor félreállott a Várszínház—Eger érdekében. Most vi­szont Czakónak kell félreállania a közokt. kormány döntése miatt. Ó ugyan — mint a városhoz intézett telegrammjában tu­datja — jogot tart az egri színházhoz s társulata «szervezés alatt van.» A szinügyi bizottság a közokt. mi­niszter döntésének másolatát megküldi Czakónak, Mariházyt pedig felhívja, hogy személyesen óhajt vele tárgyalni a meg­kötendő szerződésről. Remélhető, hogy a kellemetlen súrló­dások, amelyek között már két színigaz­gató vált meg Egertől, — most már véget őrnek. Tánczos tábornok panasza Genf MTI. A Népszövetségi Tanács negyedik bizottságában Tánczos altábor­nagy szóvátette, hogy a főtitkárság tiszt- viselői között egy magyar sincs. Drom- moni főtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország uj tagja a Népszö­vetségnek, de számíthat arra, hogy a sző- vátett sérelem orvoslásra fog találni. Az ötödik bizottságban Bsranyay Zoltán ma­gyar delegátus a finnekkel ás észtekkel egyeténőleg azt indítványozta, hogy a nemzetközi szellemi együttműködést intéző állandó tudósbizottságba a finn-ugor népek csoportja is felvétessék. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. .Miért akarta megszervezni Odeschalchi a felvidéki nemességet? Budapest. MTI. A Magyar Kurír írja: Odeschalchi Livio herceg nemrég felhivta a felvidéki magyar nemességet, hogy csat lakozzék a tótsághoz és fogadja el a cseh állameszmét. A Komáromi Lapok arról értesül, hogy Odeschalchi herceg hóna­pokkal 'ezelőtt több társa nevében fel­ajánlotta egy cseh politikai vezárfórfiűnak, hogy «megszervezi a magyar mágnásokat.» A cseh politikustól azonban azt a választ kapta, hogy a cseh köztársaság nem ismeri el a mágnások testületét, de ha egyesek aktív támogatásban részesítik a kormányt, azt nem utasítja vissza. Ám azt semmi

Next

/
Thumbnails
Contents