Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-23 / 215. szám
JbiÜ'lil WÜFUJöäO 1923. szeptember 23. többi, szintén bejárt városa és a magyar főváros között. Látták Bécset, Prágát, Zürichet stb. Elragadtatásuk azonban feledhetetlenné teszi nekik Budapestet és ilyenkor a magyarra fognak gondolái, mint amely nép haladni, boldogulni akar, mert képes is erre. . Képes Budapesten, mert megadva ott neki a művelődés minden eszköze. És képes lesz majd a vidéken is, mert a vidéknek is közelednie kell már a műve lődéshez, a fejlődéshez, a rendesebb, okosabb. helyesebb beosztású éleihez. Hiszen minden lépés ebben az irányban, egy egy mértföldes távolodás a kietlen Balkántól. A bortörvény -- rendeletben. Eger, 1923. szeptember 22. A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a minisztérium rendeletét az 1923. évi szüretelésből származó must és bor előállításának és kezelésének szabályozása tárgyában A rendelet szerint a folyó évi szüreteiéiből származó mustot mindenki engedély nélkül besűrítheti. A musthoz, borhoz, vörösbor cefréjéhez bármely borvidéken termelt és szőlőből készült besűrített mustot, vagy szá rított (fonnyasztott) szőlőt engedéllyel oly mennyiségben szabad hozzáadni, hogy a belőle készült javított bor legfeljebb 3°/o szesztartalommal emelkedhessék, de 14% szesztartalmat meg ne haladjon. Termelők ugyanannak a községnek szőlőterületéről származó szárított szőlővel engedély nélkül is javíthatják borukat. A földművelési miniszter felhatalmaz- tátik, hogy a f. évi termésből állandó minőségű, jellegű és összetételű tipusborok- nak előállítása céljából a bor szesztartalmának emelését legalább 70°/o hibátlan borpárlat hozzáadásával megengedhesse. Végre a rendelet büntető rendelkezéseket tartalmaz. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.i J Eger, 1923. szeptember 23. Szombati számunkban megírtuk, hogy az egri hentesek leszállították a szalonna árát, viszont a sertéshús árát fölemelték. Erre vonatkozóan levelet kaptunk, amelyet minden megjegyzés nélkül közlünk az E. N. olvasóival. Tekintetes Szerkesztő Űr! »Azon kéréssel járulok Szerkesztő Úrhoz, hogy alábbi soraimat becses lapjában, közérdekből közzétenni szíveskedjék. Ez év március elején áldozatok árán kivívtuk azt, hogy az itteni húsárakat magunk határozhassuk meg, az Árvizsgáló Bizottság utólagos jóváhagyásával. De azóta úgy a természat beavatkozása, mint országunk gazdasági helyzetének a rosszabbodása folytán, a viszonyok odafejlődtek, hogy a piaci húsellátás — különösen a hízott sértéseknél — a legnagyobb nehézségbe ütközik. Mindezeknek ellenére igyekezetünkkel ki tudtuk vívni, hogy zsiradékban hiány nem volt. Mindazon tényekkel szemben, hogy Gyöngyösön, Hevesen és Borsod megyében 14000 K-ig kulminált, nálunk csak 12000 K volt eddig a szalonna ára. Jó hízott sertés nincs, illetve alig kapható. Hogy megélhessünk tehát, ahhoz a módhoz kellett folyamodnunk, hogy ha itt a környéken zsírsertés nincs, akkor onnan kell vásárolnunk, ahol lehet. Urasági sertéseket, amelyek mindig a legjobbak voltak majdnem, mind a pesti piacok emésztik föl. Az elsőrendű zsiradékban nincs hiány ott, hanem még a hús árának élénkségs miatt kissé lanyha is a bolt, az egri húsvágók, néhány hentessel, onnan vásárolva árúsítottak az üzletükben itt Egerben szalonnát és zsírt. Mondhatni: kifogástalanúl. Csakhogy ez ám egy nagy bökkenőt idézett elő! Vannak egyesek — jobbadán az árakat «dirigáló» bizottságnak tagjai —- akiknek ez a pesti szalonna-árűnítás nem a legjobban tetszett, úgy a portékájuk, mint I a kiszolgálásuk tekintetében hátraszorítva I érezték magukat. Azért kedden este néhányan összefogva, mint árdirigálők, hogy a pesti szalonnának az árusítását megakadályozzák a zsirszalonna árát 12,000 K-ról 11,400 K-ra szállították le. Hogy a maguk sertéseinél is a kijöjjenek számításukkal. A sertéshúsnak az árát — amelyet már úgy a közalkalmazott mint a napszámos 7000 koronában is alig bírt megfizetni — 8000 K ra emelték. Miféle machináció ez ? Még több más szándéktól eltekintve, még sem szép, hogy iparostársaiknak — akik már ügy is anyagilag nem a legjobban állanak — a tönkre- tevésükre törekszenek ! Eger, 1923. szeptember hó 20 án. Teljes tisztelettel Pálinkás Bernát.» Változások a vasúti menetrendben. Eger, 1923. szept. 22. Megírtuk már, hogy szeptember hó 25-étől több vonatpár megszűnik a mii* kolezi űzletvezetőség területén és fel ia soroltuk a megszüntetendő vonatokat s mindazon változásokat, amelyek a fennti időponttól beállanak a vasúti menetrendben. Erre vonatkozóan ma kaptuk kézhez az állomásfőnökség értesítését, amely szerint menetrendünkben keddtől kezdve a következő változások lesznek: Budapest—Miskolcz között megszűnnek: a 404. sz. gyorsvonat, mely Budapestről 13 óra 40 pkor indúlt, Füzesabonyba 16 óra 20 pkor, Miskolczra pedig 17 óra 31 pkor érkezett. A 405 sz. gyorsvonat, mely Miskolcz- ról 9 óra 20 pkor, Füzesabonyból 10 óra 31 pkor indult és Bpestra 13 óra 5 pkor érkezett. _ A 421. sz. személyvonat, mely Mis- kolczról 19 óra 55 pkor, Füzesabonyból 21 óra 59 pkor indult éa Hatvanba 23 óra 55 pkor érkezett. Fenti időponttól kezdve a 411. sz. személyvonat, mely Miskolczről 14 óra 10 pkor, Füzesabonyból pedig 16 óra 10 pkor indult, csak Hatvanig közlekedik és oda 18 óra 6 pkor érkezik. Ezen naptól kezdve egy űj vonat is közlekedik Miskolcz—Budapest között és pedig a 413. sz. személyvonat, mely Miskolczről 9 óra 35 pkor, Füzesabonyból 11 óra 33 pkor indűl és Budapestre 15 óra 35 pkor érkezik. Gárdonyi-kultusz Bilkey Ferenc székesfehérvári esperes- plebános Fejőrvármegyében tovább foly-% tatja a kultusz-missziót, ahol nevelő hatás céljából egymásután jelölik meg Gárdonyi Gáza emlékeit. A legújabb emléktábla-avatás e vidéken Gárdonyi édesanyjának ezülővár- megyéjében, Pátkán lesz, ahol Gárdonyiék 1866 ban laktak. Lakóházuk Pátkán, a | templomtéren van, szemben a községházá- i val és a lovasberőnyi úttal. 1898-ig az i uradalom tulajdona volt, jelenleg pádig ; K. Kovács Mihály kovácsmester bírja. Gárdonyiók Pátkán kevés ideig tartózkodtak. Édesatyja, Ziegler, ott — báró Kéglinél 1866. őszén és 1867. tavaszán volt gépész egy csonka gazdasági félévig. ; Zieglerék genealógiája szerint pontos tartózkodási idő: 1866. Anyakönyvi adat szerint ekkor ott született Gárdonyinak — Ferenc, Béla nevű zsellér testvére, aki húsz éves korában, mint lakatos segéd halt meg Győrökön. Kilitiről mentek oda, Páí- káról pedig a lipótmezöi tébolyda-telepre (ahol Ziegler szintén gépész vök) költöztek. 1867. tavaszán —- Gárdonyinak 4-ik életévében. . Pátkán Gárdonyi «Olivé» nevű kutyájukkal játszott ős a szomszéd Miska boltos Rozika nevű leányával barátkozott. Atyja gitár-muzsikája mellett pedig többször táncolt sarkantyűs csizmában a templomtéren. A pátkai Gárdonyi-lakóház márványlapjára a következő felírást vésik: Itt élte boldog gyermeknapjait Gárdonyi Géza magyar író 4 éves korában 1867 ben. A pátkai leleplezési ünnepélyt okt. eiső vasárnapján tartják meg. * Gárdonyi szülővárar’gyéje ismét hódol Gárdonyi emlékének, mert a tükrösi uradalomnál Bilkey esperes eredményes mozgalmat indított egy újabb emléktábla érdekében. Zieglerék Jajjhalomról költöztek Űj- Tükrös majorba, mikor Gárdonyi a pataki főiskolába járt. Ziegler Tükrösön a Gyapay uradalmában dolgozott, de mivel a nagy majorban nem volt lakásuk, így a közeli Csapái községben laktak. Csabáin született Gárdonyinak második Árpád nevű fivére, aki 17 éves korában fúladt a Bégába. Tükrösön, illetve Csabáin, Zieglerék három teljes gazdasági évig laktak. Gárdonyi ekkor pesti gimnazista volt (együtt járt Pékár Gyulával, Végh Kálmán Mátyással) s csak az iskolai szünidőt töltötte szüleinél, a majorban pedig atyjánál, hová Gárdonyi is hordott ki ebédet. Gárdonyi ekkor <Don Vigole» néven már verselt. Az emléktábla a osabdi-lakőházon lesz s a következő emlóksorokat kapja: Iskolai szünidejében, mint pesti gimnazista, itt tartózkodott szüleinél Gárdonyi Géza magyar író 12—15 éves korában 1875/78 ban Ezt a leleplezési ünnepélyt is október első felében tartják meg. * Amennyiben a szülövármegye már egy országos jellegű záró-ünnepet rendezett Gárdonyi emlékére s tekintettel, hogy a viszonyok is megváltoztak és a vasút is drága, — az újabb avatási ünnepélyek szerény keretek között, mint helyi jellegű járási-ünnepek, fognak lezajlani annál is inkább, mert az irodalmi kiválóságok újabban Sárvárra készülnek. A szombathelyi Kultúrház utóbbi i Miért lett olcsóbb a szalonna s miért lett drágább a sertéshús ?
