Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-14 / 207. szám
2 £Í*KI ISEPUJSAU 1923. szeptember 14 Bottka István evvel szemben szükségesnek tartja, hogy az egyesület alakítsa meg a dispansert utólagos állami támogatás reményében. Breznay Imre szerint mindegy, akár az egyesület állítja föl a dispansert és az állam támogatja, vagy a megye útján az állam állítja föl és az egyesület támogatná Bottka István határozatilag kimondja, hogy az egyesület megalakítását elhalaszt ják addigra, míg Kassa Endre dr. sza badságáról visszatérve, felvilágosítást ad hat a vármegyei mozgalom eredményéről Megköszönte a jelenvoltaknak a szives ér deklődést és az előkészítő ülést bezárta M. A. »«♦ft®*- «UMN» Oft»«! »»PwO'Jtl» parttVáry tagja lett a jfípszíVetsíg egyiH albizottságánál;. Genf MTI. A külügyekkel foglalkozó 1. számú népszövetségi főbizottság az egyezségi okmány 10. cikkének megváltoztatására irányuló kanadai javaslat tanulmányozására 7 tagból álló albizottiá- got küldött ki, melybe Daruváry Géza külügyminisztert is beválasztotta. A kanadai javaslatnak lényege az, hogy a •*»* SHíWWi -SM&&» «»ÍKMWfc!*» «4MM» && *M** <WXm Äz nszásport fejlődése — az integritás ügyit szolgálja. Népszövetség egyik tagjának megtámadó sánál a tanács a maga intézkedéseit az államok politikai és földrajzi körülményeinek számbavételével állapítsa meg. Egyetlen tag-állam sem kötelezhető továbbá háborús cselekedetre parlamentjének hozzájárulása nélkül. A Magyar Úszószövetség köszöneté Eger, 1923. azept. 18 Az egri úszósport a legutóbbi években hatalmasan föllendüit. Az egri melegvíz uszodája nagymértékben megedzette az egri ifjúságot s oly előhaladást tett az úszás művészetében, hogy félelmes ellenfelekként veszik őket számításba mindenütt, ahol csak úszóversenyt rendeznek a sportbarátok. Az egri úszók gyönyörű és sok győzelme a bizonyítók arra, hogy a kitűnő alkalom nem marad kihasználatlanul. És ebben nagy része van a Város- fejlesztő igazgatóságának is, amely szinte potom ellenérték főjében bocsátja rendel- j kezésre ifjúságunknak hatalmas u#zodá- j ját, így lehetővé teszi, hogy az egri fiatal- i ság az úszósportban kiművelje magát ; szinte a tökéletességig. A Magyar Uszőszövetség szintén nagyra értékeli a Városfejlesztőnek ezt az áldozatát, amit bizonyít az a levél is, amit ma intézett az Egri Városfejlesztő igazgatóságához : Az Egri Városfejlesztő R. T tek. Igazgatóságának, Eger. A Magyar Üsző- Szövetség elnöksége, mély tisztelettel köszöni a tek. Igazgatóságnak, hogy kikül- ♦ ♦♦♦♦♦♦♦*•❖♦♦♦◄►*>«• ♦♦ ♦♦ az Egri Városfejlesztő R. T.-nak. dőlteit a szept. 8-diki úszőverseny alkalmával oly meleg szeretettel fogadták. Egyúttal hálás köszönetét fejezi ki a tek. Igazgatóságnak, hogy Eger város szegényebb sorsú, de sportolásra vágyó ifjúsága tömegeinek a részvénytársasághoz tartozó uszodákban az úszógyakorlatokat lehetővé teszi. Az eszme, ami ezen ifjúságnak vízi gyakorlatainál megnyilvánul, végeredményben az integritást támogatja. Neveljük ifjúságunkat erőssé, hogy egykor a haza hívő szavára az erős ifjúság phalanxként támadjon fel. Ezt az eszmét szolgálja a tek. Igazgatóság, amikor az ifjúság iránti szeretettől áthatva, nekik oly szolgálatokat teljesít és minket, a vezetőket örök hálára kötelez. Kérjük a tek. Igazgatóságot, hogy ezen sport- és hazaszeretettől áthatott, az ifjúság iránt érzett meleg pártfogását a jövőben is éreztetni szíveskedjék, mert csak ily szívvel és lélekkel áthatott intézkedések érlelhetik meg az ezért hálás ifjúságunkat a jövő nagy tettére. Maradunk a tek. Igazgatóságnak, hazafias tisztelettel: Magyar Úszó Szövetség. Klofác dicsekszik. Budapest. MTI. Bemzterczebányáról jelentik a Magyar Kurírnak : Klofác sze nátor a napokban egy nagyrészt csőitekből álló társaság és nehány hivatalból berendelt tőt előtt előadást tartott, amelyen azt hajtogatta, hogy annak idején, mikor hadügyminiszter volt, a vörös hadsereg ellen vezette a cseh hadsereget. Egy bátor lendülettel Budapestig kellett volna előnyomulnia és ez a demokrácia javát szolgálta volna, de a párisi legfelsőbb hadi tanács abban az időben őt ebben megakadályozta. A Felvidék köreiben Klofácnak ez a hangos kijelentése nagy visszatetszést keltett, annál is inkább, mert tudvalevő, hogy a cseh hadsereg annyira harcképtelen és demoralizált volt, hogy az előrenyomuló vörös hadsereg előtt az egész vonalon vissza kellett vonulnia, sőt ismeretes, hogy ez a tény okozta Klofác bukását is, akinek természetesen a csúfos vereséget tulajdonították. Itt az adópótlék! Hátráiókos adó után mindenki 10°/# ot köteles fizetni Eger, 1923. szept. 13. A hivatalos lap szerdai száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a hátralékos köztartozások adópótléka ügyében. A rendelet kimondja, hogy az, aki az előírt köztartozásokat a törvényes rendelkezéssel megállapított határidő leteltéig önként be nem fizette, a késedelem minden • megkezdett hónapjára, adőpőtlék címén, a hátralékos összeg 10%-át tartozik megfizetni. A pénzügyminiszternek joga van az adópótlék kulcsát a mindenkori viszonyokhoz képest fölemelni, vagy leszállítani. Méltányosságból való leszállításnak vagy elengedésnek azonban helye nincs. Arra az időre, amelyre adőpótlékot kell fizetni, a hátralékos köztartozás után késedelmi kamat nem jár. A búzaóríékbon előírt köztartozásokra ennek a szakasznak a rendelkezései nem terjednek ki Az október l-je előtt esedékessé vált köztartozások után inár ki kell vetni az adópőtlékot Megszűnt a bortermelési adó. Eger, 1923. szept. 13 Megírtuk annak idején, hogy a pénzügyminisztériumban komolyan foglalkoznak a bortermelési adó eltörlésével. Ezt az adó törlést a vagyon és jövedelmi adő valorizálása tette lehetővé, a a parlamentben is több oldalról szorgalmazták. Nem tartották ugyanis igazságosnak, hogy éppen a temérdek bajjal küzdő szőlősgazdák fizessenek termelési adót, akkor mikor a bortermés értékesítése csődöt mon dott a kiviteli nehézségek következtében. Mint az Egri Népújság tudósítója értesül, a bortermelési adó eltörléséről szóló rendelet ma érkezett le Eger város polgármesteréhez. A szőlősgazdák körében bizonyára örömet okoz a hir, mert hiszen mindenki emlékezhetik azokra a kellemetlen jelent- getésekre, pince-várakozásokra, amelyekben minden szőlősgazdának része volt szüret után és minden negyedévben, ha bor- termelési adóját egyszerre ki nem fizette. Csak szervezettségben van bölcsesség Eger, 1923. szept. 13. Az erőtlenség korát éljük, sok kicsapongás van a múltban, elszáradt izmok, kiaszott csontok, igazi szibarita váz a magyar. Alkotoivaló sehol annyi, mint nálunk. A francia nem ijed meg a Szahara homoksivatagjának lépésről lépésre történő gyarmatosításától. Az angol Canada szélsőséges időjárása mellett is kifejlesztette ott a gazdasági életet. Délamsrika óriási prerí mezőségei is megtalálják a testi munkát, amiért hajtúvadászatra volt a múlt században szüksége. Az újvilág Ausztráliában könnyedén polgárjáéit. Talán gyermekeink megérik az északi és déli sarkvidékek jégmezői között meginduló haladást is. Nálunk azonban megáll a fejlődés. A föld, minden fejlődésnek az alapja. Az ipar ad eszközöket a föld művelésére, azonban a föld az őstermelés anyaga. Föld nélkül nincs sem kenyér, sem hús, sem gyapjú, sem az a rengeteg anyag, ami ezek mellett kiválik az ipar részére. Nincs tehát fontosabb, mint az, hogy a föld tulajdonosa képes legyen a fejlődést követni. — Nos ! És képes-e ? — Nem ! — Hát a miniagazdaságok többtír- melése ? — Ezek olyan kivételek, mint az üdülőhelyek a pusztaságokban. Gyönyörű példák, miknek itt ott bámulói, néha utánzói is vannak. De ennek az ásító, széles Alföldnek, meg a hátramaradt síkmenti hegyvidékeknek megfontolt, tervszerű előrehaladó tevékenységre van szüksége. Munka kell ide, hogy jövedelem legyen. Befektetés, hogy felvirágozás következzék és tudás, hogy csalódások ne érjenek. Gyenge néptől, kocsmázó fajtól ilyen lendületet várni hiábavaló. Gazdasági kamaráink feladata, hogy ötletszerű, ingadozó, terveden időkitöltéseket ne tűrjön. A földinives osztály ér telmi emelkedésével kell minden tényezőnek törődnie. A kétkedő, ügyetlen, félkegyelmű földmíves megöli az országot. Tudatlan, értelmetlen emberekre önkor mányzatot bízni annyi, mint gyermek kezébe kést hagyni. Ez bűn. A földet parlagon hagyni szintén bűn. Éhezőknek ételt adni erény. Minél magasabb termést felmutatni több, mint erény : dicsőség. A gyönge tömegeket erőssé tenni nem lehetetlen. Erre való a szervezés. A földmíveseket szervezni kell. Szervezni összetartó, versengő munkára. Országhőditő munka ez és nem kis számítással tekint
