Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-13 / 206. szám
Ara 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással • Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I ---- nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K. Eger, 1923. szeptember 13. csütörtök. XL. évf. 206. sz. jr # r POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Felelős szerkesztő: BREZNAYIURE Telefon szám 11. nás adománnyal. Áldott vidékünk jő le vegője, kitűnő forrásvize, fejlett tejgazdasága legyen az alap, amelyre szanatóriumot, üdülőket építhet a könyörületes szív. S már előre is üdvözöljük a szükséges új egyesületet s ígérjük, hogy a legmesszebb menő módon támogatjuk törekvéseiben. Interpellációk napja. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */4ll órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Az elnöki előterjesztések után az inditványkönyvet olvassák fel. A következők jegyeztek be indítványokat. Szakács Andor: Utasítsa a nemzet- gyűlés azokat a bizottságokat, melyek a földreform-novella tárgyalására és jelentéstételre vannak hivatva, hogy terjesszék legsürgősebben a nemzetgyűlés elé jelentésüket; mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a földreformnovellát még a szünet előtt le kell tárgyalni. Friedrich István: Utasítsa a nemzet- gyűlés a kormányt, hogy a katolikus és protestáns alsó papság anyagi helyzetének javítása tárgyában haladéktalanul terjesz- ezen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elő. Ezután az interpelláciős könyvet olvassak fel. Tizenkét interpellációt jegyeztek be. Az interpellációkra a napirend le- tárgyalása után, legkésőbb fél 2 órakor térnek át. Áttérnek a személyautóknak az in- sőgakciő céljaira való megadóztatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Első felszólaló Ulain Ferenc: A javaslat az ő szempontjából kifogástalan. Megfelel a fajvédelmi szempontnak is. Elismerés illeti meg a kormányt, hogy ezt a fontos szociális kérdést rendezni akarja. A nyomort azonban ezzel teljesen meg szüntetni nem lehet. Még rendezett államokban sem tudták ezt elérni. A javaslat indokolt de törvőnyhozásilag helytelen olyan javaslat kolportálása, amely tulaj- donképen alamizsna osztogatást jelent. Ebből az akcióból két és fél milliárd fog befolyni. A tavalyi inségakcióból 0 23 a* korona mellett egy milliárd korona folyt be, de még ez is kevés volt. Ma a két és fél milliárd korona nem teszi ki a tavalyinak negyedrészét sem, tehát az ínségen aligha fog segíteni. Ez nem más, mint alamizsna osztogatás. Az sincs megállapítva, kik részesednek az inségakcióban. Úgy látja, hogy a javaslat szerint csak a városok részesülnek támogatásban. A falvak is nagyon rászorulnak a támogatásra. A nyomort valóban kell enyhíteni, csakhogy nem ötletszerű indítványokkal, hanem közgazdasági politikával. Helyesebb pénzügyi politikát kell folytatnunk. Védővámokkal vettük körül magunkat, amelyek azt eredményezték, hogy az iparcikkeink méregdrágák. A mi agrártermékeink nem közelítik meg a világparitást. A kormány □e adjon nemzeti ajándékot a bankoknak. Elsősorban a gazdatársadalomnak ás a kisiparosoknak adjon hitelt. A jegyintézeti hitelből a főváros kapja a legnagyobb részt, majdnem 95 százalékot, míg a vidék elenyészően ke veset. Elszegényedésünknek oka a hely télén pénzügyi politika. (Az ülés tart.) A kecskeméti katolikus nagygyűlés. A pápa követe éltette Magyarországot, WoSff Károly nagy beszédet mondott a lázadás szelleméről. — Török Kálmán prépost-kanonok és Nagy János dr. beszéde. Az emberiség átka, legszívósabb ellensége, a tüdővész ellen uj irammal kezdi fölvenni a harcot a magyar társadalom A napokban Debreczen- ben megtartott Tuberkulózis Kongresezu eon neves magyar orvosprofesszorok mondták el értékes, hosszú évek tapasztalatából leszűrt véleményüket a tuberkulózis pusztításáról és gyógyításáról. Az orvosi munka hatását — mondotta az egyik igen neves orvostanárunk — a betegség leküzdésének módszerei messze túlhaladják, ezért a küzdelembe minden tudományágat, főleg a szociológiát, azonkívül a társadalom egész egyetemét be kell kapcsolni . ... A gondolat, mely ebből az utolsó mondatból röppen a nemzet lelkiismere téh8z : a társadalom komoly védelmi munkájának szükségét jelenti a tüdőbetegekkel szemben. Aki ismeri a tüdőbeteg némileg is sikeres gyógyításának módját, megérti, hogy miért és hogyan kell a társadalomnak dolgoznia, ha számba vehető eredményt akar elérni. Aki azonban nem ismeri a tüdőbetegek szenvedését, az elgyengült test fizikai igényeit, az emberi felelősséget sem ismeri és kiáltó jel és vád azokra minden szerény koporsó, amely tüdőbeteg csontvázzá eoványodott testét takarja. És ba valamikor, hát most, az emberi szenvedések eme, már szinte kibírhatatlan légkörében — van szükség arra, hogy a tüdőbetegek hóna alá nyúljon a társadalom. A szegénysorsú beteg ma, elenyészően csekély részét sem tudja előteremteni azoknak a szükségleteknek, amelyet beteg szervezete kíván. Sem levegője, sem teje, sem egyéb tápláléka nincs, mely muníciója volna a rémes betegség leküzdésére, sem orvossága, amellyel a tüdővérzést csillapítaná, vagy ' erejét emésztő lázát csökkenthetné. Világos, hogy nem garasosnak kell lennie ennek a segítségnek, hanem hatalmasnak, amely csakugyan életeket ad vissza az életnek s amely azt a megnyugvást is adja az egészséges emberbarátoknak, hogy: megtettem a magamét egy magyar embertársam egészségéért ! Ma egyesület alakul Egerben a sze- génysoreú tüdőbetegek gondozására. Nagy esemény egy város életében. Jele annak, hogy elég művelt, közönségünk arra, hogy felfogja a segítség sürgős és komoly szükségét. Mert a tizenkettedik órában vagyunk s kiált a lelkiismeret szava: ve szélybeu a nemzet! Csak komoly legyen aztán a törekvés, a buzgalom s ne szalmaláng, mely ellobban az első héttel, az első ezer koro Kecskemét, 1923. szeptember 12 Impozáns keretek között folyt le a kecskeméti katolikus nagygyűlés. A gyűlésen résztvettek Schioppa Lőrinc pápai nuncius, Ferenc József főherceg, Glattfel der Csanádi püspök, Hanauer István váczi püspök, Grossmann püspök, Brém kanonok, Török Káimán prépost-kanonok, Hám Antal piarista rendfőnök, P. Bus Jakab, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Czapik Gyula, Nagy János dr. A nagygyűlés legnagyobb eseménye a szombati Collner-téri díszgyűlés volt, ahol Ferenc József főherceg, Schioppa Lőrinc pápai nuncius (aki beszédét evvel fejezte be: Éljen Magyarország!), majd Glattfalder Csanádi püspök tartottak magas színvonalú előadást. Legérdekesebb volt azonban Wolff Károly beszéd® a lázadásszelleméről, amely évekig űr volt a magyar felett. Ennek végét kell minden áron szakítani, mert különben vége Magyarországnak. Török Kálmán a hitbuzgalmi szakosztály ülésén azt fejtegette, hogy férfiak kellenek a katolikus közéletbe. Nagy János dr., Eger nemzetgyűlési képviselője pedig a szociális szakosztály ülésén tartott érdekes előadást a tanyavi- lág szociális feladatairól. Régen is hiba volt, — úgymond — hogy a magyar Alföld népét a vezető ősz-
