Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-05 / 149. szám
2 EGRI NEJPUJSAtí Vujísm60 1923. július 5 Az Egri Polgári Dalkör szombathelyi útja. Eger, 1923. július 4. A szombathelyi Máv. «Haladás» Dal egyesület a «Szombathelyi Dalos Egyesület», 60 éves jubileumával kapcsolatosan háromnapos országos dalünnepséget ren dezett Szombathelyen. A magyar dal szeretető és a dalosügy iránti lelkesedése az Egri Polgári Dalkört is elvitte erre az ünnepségre és a megcsonkított ország nyugati széléről a magyar dal minden átható erejével döngette meg a Trianon-kovácsolta börtönajtót. Már Komáromban áténekelt figyelmeztetésül a cseheknek, hogy élünk és élni akarunk. Háromnapos szombathelyi időzése alatt pedig a legkiválóbb szerep léseivel vívta ki az egri nevet. A felvonulásoknál és föllépéseknél úgy a közönség, mint a dalosok részéről a legmelegebb rokonszenv és elismerés nyilvánult meg az egri dalosok iránt. A hangversenyen Lányi: Petőfi karát óriási sikerrel énekelte, mit a közönség és az egybegyült dalosok szűnni nem akaró tapsokkal jutalmaztak. A « Vasvármegye» pedig a következő sorokban emlékezett meg az Egri Polgári Dalkör szerepléséről: «Az Egri Polgári Dalkör nagy sikert arat Lányi: Petőfijével. Grónay Andor karnagy a legteljesebb , eredményt könyvelheti el.» A 60 éves Szombathelyi Dalos Egyesületnek, egy remekbe készült kis hordóban, egri bikavér*: ajándékozott a vasárnap tartott díszközgyűlésen. Ugyanazon napon történt az emléktárgyak kiosztása, amikor is az Egri Polgári Dalkör egy, az összetört Magyarországot jelképező, gyönyörű szoborművet kapott ajándékul a dalos napok emlékére. Az Egri Polgári Dalkör felejthetetlen kedves emlékekkel és ismét egy babérral i gazdagodva, avval a meggyőződéssel | hagyta el a gyönyörű nyugati magyar vá- ; rost, hogy nem veszett még el a remény és él még az akarat, mely ismét talpra fogja állítani a régi, dicső Nagy Magyar- országot. Hogy pedig ez az egyesület ily ki- : váló eredménnyel működött és a mai nehéz I viszonyok között 400 kilométernyire szülő városától, dicsőségesen meglobogtatta zászlaját, köszönhető az Egri Polgári Dalkör dalosai által szeretett ás nagyrabecsült karnagyának, Grónay Andornak, ki fáradtságot nem ismerő buzgalommal az ország legelső dalárdáinak soraiba emelte az Egri Polgári Dalkört. Köszönhető továbbá azoknak, kik áldozatkészségükkel lehetővé tették e kiváló egyesületnek, hogy erre az útra elmehettek. Az iskola és Eger, 1923. július 4. Az iskolai év végétért. Megkezdődött a nagy szünidő. Az iskoláa gyermekek vidám, élénk zajongását a súroló, meszelő, tisztogató lányok, asszonyok, kőmivesek, szobafestők csengő dala váltja föl. Kezdő dik a nagytakarítás, hogy a szeptemberben visszajövő gyermeksereg a szépen fehérre meszelt iskolákban kezdjen hozzá a nagy erőkifejtést kivánó szellemi munkához. A nagy vakáció eiején, a tisztogatások első napjaiban, úgy hiszem, hogy nem végzek értéktelen munkát, ha rámutatok arra a veszedelmes, pusztító betegségre, amely ezerszámra szedi áldozatait a rosszultáplált, rongyokban járó alsóbb néposztály és a mostohasorsra kárhoztatott középosztály gyermekeinek Koraiból. Alig múlik el nap, melyen a hírlapok hasábjain említés*, ne tennének arról a betegségről, amely pusztító hadjáratot üzent a gyenge s a betegségre fogöko- j nyabb emberiség ellen. Amilyen parányi | nem látható semmiség e betegség csirája, j eredete : éppen olyan borzasztó, megdob bentő annak fejleménye. 'Egy porszemnél is kisebb sorvasztó ellenség bejut, befér- kősik az emberi testbe, ahol a kedvező talajon életet kezd, hogy elrabolja ellenfelének, az embernek életét. A semmiség, a parány harca ez, a hatalmas ember, az Isten remeke ellenig És vájjon ebben az élet-halál harcban vájjon melyik az erősebb, melyik a hatalmasabb? E kérdésre megadja az elszomorító feleletet az évi halálozások statisztikája. E statisztika szerint hazánkban a halálozási számból 60—80% jut a tüdő vésznek, mert hiszen akik máj-, vese-, gyomor- stb. bajban halnak meg, azoknál is legnagyobb részt a gümőkór roncsoló munkája volt megsemmisülésüknek indító a tüdővész. oka. A vérereken ugyanis eljut, befurakodik ez a parányi ellenség a test minden részébe, hogy elvégezze a maga irtó munkáját. A test szövetei szétesnek s a beteg szervek elhalása maga után vonja az egész test erőinek hanyatlását. A beteg keveset eszik, szemlátomást sorvad, szárad. Majd azután megjelenik arcán, a halánték táján a foltos piro«ság ... a szómon^ valóság. . . «a halál rózsája.» Az emberiség iránt táplált mély szeretet, a szánalom, a Krisztusi könyörület mind erősebb és erősebb védelemmel bástyázza körül e betegségben szenvedő csecsemőket, gyermekeket. Ez a szeretet teremtette meg a szanatóriumokat, ahol évente mindig több és több beteg nyeri vissza a legnagyobb isteni ajándékot: az életet. Ember, embertársának nem adhat ennél msg .sztosabbat, eszményiebbe;! Azok a lelkes főpapok, főurak, orvosok és úri nők, akik a szanatóriumok és és a különféle jótékony egyesületek élén állanak, fáradhatatlanul végzik ideális missziójukat. Az ő odaadó munkájuk azonban csak úgy lehet eredményes, ha az iskolafenntartók, hatóságok, testületek, szóval az összes közigazgatási, közegészségi és kultúrtényezök is összefognak velük a nemes cél elérése érdekében. Városunkban igen sokféle fajta iskola van. Közegészségi és köztisztasági szempontból azonban egy két intézeten kivül egyikben sincs kifogástalan tisztaság. Pedig nincs lehangolóbb érzés, mint az olyan iskolahelyiség szemlélése, ahol a fal a meszelés őskorszakát tünteti föl ; ahol akadok piszkosak, faragottak, töredezettek. A roiides, tiszta helyiség evvel ellenlétben kellemes hatáésal van mindenkire, magára a gyermekre is. A gyermeken és a tanáron-tanítőn egyaránt észrevehető, hogy örömmel tartózkodik a négy tiszta fehér fal között, a tiszta teremben. Összefoglalva azokat a föltételeket, amelyek a tüdővész elleni védekezésnek sikerét jóval előbbre vinnék, a következőkben lehet felsorolni: 1. Minden iskola költségvetésében az iskola évi kitisztítására olyan nagy ösz- szeg veendő fel, hogy ebből az iskola- padló felmosása, a padok megtisztítása s a fal kimeszelése — minden hónapban egy szünnapon — megvalósítható legyen, mert a nagy szünidei takarítás egész évre nem elegendő. 2. Az iskolák helyiségében higiénikus csészéket alkalmazzanak. Szigorú következetességgel minden gyermeket rá kell szoktatni arra, hogy bármikor csendben elhagyva helyét, a köpőcsészét használhassa. Ez a szoktatás később, felnőtt korában is természetévé fog válni. 3. Az iskolapadlót minden nap vizes rongygyal kell feltörülni. 4. Nem volna szabad megengedni, hogy az esti órákban járó iparosinasok annak az iskolának termét használják, ahova nappal az elemi iskolai tanulók járnak, mert a tanoncok foglalkozási körüknél fogva a szennyes ruhával fertőzik az iskola padjait. 5. Végül a közegészségügyi bizottság nemcsak a nagyszünidei takarítás után, hanem minden hónapban minden iskolában felülvizsgálná az iskola összes helyiségeit és ott, ahol nincs meg a kellő tisztaság könyörtelenül és azonnal jelentést tenne az illetékes hatóságoknál. Ezekben a pontozatokban foglalt kívánalmak megvalósítása a tüdővész terjedésének erős gátat vetne. Régen elismert igazság ugyanis, hogy a betegség roncsoló baktériumai már a gyermekkorban jutnak a szervezetbe s mint a lassan ölő mérgek csak a későbbi években lesznek reánk végzetessé. Ha ez igy van, akkor a védekezésnek is a kisdedővokban, az iskolákban kell kezdődnie. Simesó József. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. A bukaresti gyorsvonat Buzue mellett összeütközött egy tehervonatt&l. 30 ember meghalt s 70 súlyosan megsebesült. — Franciaország az angol barátság feláldozása árán sem enged. — A német jobboldali radikálisok puccsot terveznek. — A Ruhr-terüles körül minden határszéli forgalmat megbénítottak. — Románia közeledni akar Bulgáriához és Lengyelországhoz. — Német becslés szerint 350 ezer menekültje van Magyar- országnak. — A lengyel pénzügyminiszter megbukott, mert rém fékezte meg a spekulációt. — Az angórai kormány vissza követeli az elkobzott agyúkat. — Fel akarták robbantani a mainzi alagutat. Magyarország. Pósch Jenő filozófiai író meghalt. — Az új honvédelmi miniszter elfoglalta hivatalát. — Az Athéneum 500 ezer koronát adományozott az Akadémiának. — Az ekrazitos bűnügy mind a 17 vádlottja fogva marad. — Rendbe hozzák a községek háztartásait. — A Faluszövetség és MANSz. együttes kiállítást rendez Szagszárdon. — A pécsi püspök Rómába utazik. ggggggggig: KSHrgnsiBSKSBSSuiKiggBswsiggsa Ipolyi ünnep. A Magyar Tudományos Akadémia Ipolyi-emlékünnepe ez év október 15-én lesz. Az ünnepi beszédet Frak- női Vilmos püspök fogja mondani. \
