Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-07 / 202. szám

2 EGRI ÍN EP ÚJSÁG 1923. szeptember 7. a búza eladására vonatkozóan. Mindenki megláthatja, milyen különbség van ezek­ben az ajánlatokban azzal a szerződéssel szemben, melyet nekem sikerült Svájccal megkötnöm. A svájci kormány oly előzé kenységgel viseltetett a magyar nemzet és a kormány iránt, hogy ezért most kö­telességemnek tartom a nemzet nevében köszönetét mondani. Túl a Demarkációs Eger, 1923. szept. 6 Ungvdr. A legutóbbi ungvári piacon a gabonaárak a következőképen alakul­tak ki: búza 135, rozs 100, árpa 80, zab 85, kukorica 135 cseh korona. Ungvár Hodzsa földművelési minisz t«r lapja, a Slovenska Politika, legutóbb a szlovenszkói helyzettel foglalkozva töb­bek között a következőket írta: «Amerikai polgártársaink itt hagynak minket,, mert becsapják őket. A felszabadított haza nem tud nekik kenyeret adni, mert Szlovenszkó a különféle spekulánsok, lelkiismeretlen zsidók, raffinált ügyvédek Eldorádója lett. A mi amerikánueaink ama meggyőződésre jutottak, hogy nálunk a demagógoknak, kaméleonoknak és az érzéketlen lánc­kereskedőknek megy a legjobban. Szomorú, hogy azon hivatalokban és helyeken, ahol amerikai testvéreink sorsa felett döntenek, nem jellemszilárd egyének, hanem stréberek és materialisták ülnek.» Léva. A Petőfi centennánum alkal­mával Léván Petőfi-Almanach jelent meg a Nyitrai-cég kiadásában. Ungvár. Szlovenszkón már kivetették a vagyondézsmát. A Keresztényszocialista Párt pozsonyi központja negyvenezer vagyondézsma felebbazést adott be, ami különösen mutatja a C6eh kivetések «igaz ságosságát.» A « Wacht am Rhein» A napokban német nemzetiségű cseh szlovák vezérkari tisztek a Wacht am Rheint énekelték a pozsonyi helyőrségi parancsnokság előtt. Az ügyben vizsgálatot indítottak, amely­nek során a tisztek azt vallották, hogy a dalt a franciák iránti rokonórzésből éne­kelték, hisz a Rajna mentén ma a franciák az urak. Latabár és Marcinka kabarét rendeznek Egerben. Eger, 1923. szept. 6. A Czakó színtársulat feloszlott. Maga az igazgató és felesége Temesvárra men­tek, a színtársulat tagjai pedig leginkább a fővárosi színházakhoz szerződtek el. A volt Czakó színtársulat kőt ked­velt tagja, Marcinka Vica és Latabár, a fővárosi Operett-színházhoz szerződtek s mivel ott most olyan darab «megy,» a- melyben nem szerepelnek, lejönnek Egerbe és két estén, szeptember 15. és 16 án Kabaré-előadást rendeznek a Városi Szín­házban. Előadnak egy 1 felvonásos operettet, két tréfát, lesznek külön énekszámok s lejteni fogják a Három gráciából a leg­újabb táncokat. Latyival lejön az öccse is, aki cso­dálatosan hasonlít a bátyjához, csakhogy két fejjel nagyobb nálánál. ígérik, hogy a közönség kitűnően fog mulatni az estéken, amelyre szóló jegyek a Keresztény Sajtőszövetkezetnól és En- glándarnél kaphatók. Tüdőbetegek üdülője létesül Egerben. Eger, 1923. szeptember 6. Még 1921 ben történt, hogy Páncsél Árpád almagyarútcai gyógyszertárába be- vánszorgott egy szegénysortű tüdőbeteg, akinek az emberséges gyógyszerész in­gyen adott gyógyszert, melyet nem lett volna képes az megfizetni. Éppen vég­szóra toppant le Legányi Rezső szőlőbir­tokos, akinek segítségével azután nem­sokára jószívű emberekhez illő igyekezet­tel egy zajtalan társadalmi jőtőKonyság indult meg. Részt vett ebben Velcsey Ist­ván gyógyszerész egyesületi elnökön kívül néhai Kalmár Gáspár gyáros és még sokan, kiknek nevét &z alakulás befeje­zése előtt nem közölhetjük. Ez a csoport rövid idő alatt tekinté­lyes összeget fordított arra a célra, hogy szegónysorsú tüdőbetegek segélyezésben részesüljenek, Idökőzönkint készpénz-se­gélyeket osztottak ki közöttük, a rászo­rultaknak még a tél hidegében könnyítést nyújtottak azzal is, hogy tűzifával és éle­lemmel láttak el őket. Legányi ezenfelül az Eged oldalában egy villát is átengedett volna nyári üdülés céljára, azonban ilyen­nek a berendezése a belügyi kormány ős a közegészségügyi főfelügyelőség nélkül nem sikerülhetett, ennélfogva az egri sza- génysorsú tüdőbetegek csöndes pártfogói még azt is megtették, hogy a m. kir. bel­ügyminisztériumnál megfelelő lépéseket tettek. A m. kir. belügyminiszter megbízása folytán Kassa Endre dr. egészségügyi ta­nácsos és Heves vb, tiszti főorvosa adott szakvéleményt a tervre nézve, aki egy lényeges nehézség áthidalásától tette füg­gővé az ajánlat elfogadását. Ez az aka­dály a várostól igen távol eső helynek a nélkülözhetetlen orvosi kezeléssel való ellátása. Minthogy a telepen orvosnak laknia nem lehetne, az oda való kijárás pedig igen sokba kerülne, a szép terv nem volt megvalósítható. A magyar nemeslelkűeég azonban nem akar csüggedést ismerni ott sem, ahol sikerek helyett akadályok gyűlnek. Férfias akarással intézménnyé óhajtják tenni az eszmét, ős ennek érdekében for- mászerű egyesületi tevékenység keretében óhajtják az eddigi emberbaráti munkát nagyobbarányúvá tenni, esetleg a más városokban mindenütt meglévő üdülőt megteremteni. Az egyesület ügyvivő el­nökévé Özekkel Ferenc dr.-t óhajtják megnyerni, akinek! eleven munkásságában minden biztosíték meglenne az eredmé­nyekhez. Azonkívül egy olyan orvos díj­talan gyógyítását tennék a szegénysorsú tüdőbetegeknek állandóan hozzáférhetővé, akinek nevét ez idő szerint még nem hozhatjuk nyilvánosságra. Tüdőbetegeink megmentése a nemzeti erő kérdése számunkra, valóban korszerű és nemes cselekedet a megerősödésre tö rekvés a pártolók és az egyesület létesítői részéről. A szervezés széleskörű munká- lásával Bottka István, ny. min. tanácsost bízták meg. A magyar nemzet nem pusztulhat el s i ha a sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog I támadni. Saint-René Taillandier. Pétervására ünnepe. Pétervására község hazafias közön­sége, a világháborúban elesett hős fiainak emlékét megörökítendő, emlékművet állít­tatott föl. Az emlékmű leleplezése hangu­latos ünnepély keretében f. bő 8-án, Kis- boldogasszony napján fog lefolyni, d. e. 10 órai kezdettel. Az ünnepély előtt dr. Seres András rk. iplébános tábori misét celebrál és szentbeszédet mond. Beszélni fognak: gróf Keglevich Gyula a község, vitéz Juhász László tá­bornok, dandárpirancsnok a in. kir. hon­védség és dr. Ádámffy El8k kir. járásbirő a bajtársak nevében. . Drágul a fuvar. A poggyászbehozók is sokat kérnek. A szállító vállalkozók szeretnék leszállítani a fuvarárakat. Eger, 1923. szept. 5. A vasúttól behozott útitáskáért gye­reknek 1000 korona már mindennapos kereset. Kisebb csomagért 700 koronát kór és kap is könnyű szerrel. Kérdem az egyiket, éppen mikor az ezrest zsebregyűri. — Aztán mit veszel rajta ? — Anyámnak adom. Nem is keveset kell cipelnie, míg az olvasókönyve árát megszerzi. Vagy a kes- hedt inge megvarrásához cérnát vehet. A nagyfuvarosok minapi megállapo dása magával vonta az egyfogatos fuvarok drágúlását Í3. Ma már..a mázsánkinti 200 koronás fuvar csak az emlékek közé tar­tozik a kisfuvarosoknál is. A kir. ügyészségek ma figyelemmel kísérik az olyan összebeszőlésszerű meg állapodásokat, amik a fontos életszüksóg- leti cikkek árának alakúíására hatással lehetnek. Indokolt esetben a súlyos követ­kezményekkel járó eljárást megindítják. A fuvarosok érzik azt a felelősséget, amit a nehéz idősben minden becsületes pol­gárnak éreznie is kell és óvakodnak a túlhajtástól, de a takarmányárak, különösen a széna és szalma árának emelkedése aggasztja őket. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Több japán sziget eltűnt a tenger színéről. — Egy milliárd fontba kerülne Japán újraépítése.— Van reméDy francia—német megértésre. — Gótikus fal­festményeket találtak Frankfurtban. — Öngyilkos lett Berlinben egy 90 éves asszony. — Nem valószínű, hogy megszű­nik a vízumkényszer. — Mussolini kész az állam szuverenitását, ha kell fegyver­rel is megóvni. Magyarország. Harmincezer magyar munkást csábítottak a kivándorlási ügynö­kök Törökországba. — P. Bangha elutazott Rómába. — Ismét öten tűntek el Pesten. — Kisiklott a nyírbátori vonat. — Száz­millió korona értékű árút loptak el egy pesti divatházban. — A kormányzó fele­sége Fejérmegyében volt. A Gárdonyi-mauzóleumra Egerváros pénz­tárához a következő adományok folytak be: Frágner Alfródnő sz. Violet Malvin gyűjtése Abaujszikízőn 51500 K, Mátéko- vics József gyűjtése 8080 K, Dávaványa község 1000 K. — Ha az idegenbe szakadt egri leányok úgy fognák fel a szülőföld­höz való ragaszkodást, mint Frágnerné Violet Malvin, ez is jelentősen előbbre vinné a mauzóleum megvalósításának le­hetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents