Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-01 / 197. szám
i923. szeptember 1. EGRI NÉPÜJSA.G 3 Szemérmetlenség. Eger, 1923. augusztus 31. Az erkölcsi érzéknek azt a magf.i- gyatkozását, amelynél valaki nem restelli a" nyilvánosság elitélését — nevezzük szemérmetlenségnek. Nem az illedelmessé nőtt női ruhákra gondolunk, amelyek bőven adtak csak nemrég is alkalmat a panaszra. Nem is a piac és üzletek áraira, melyek öntudatlan állapotukban, mint a lázbeteg, nem is érzik a felelősséget a nyilvánosság szigorú tekintete elölt . . . A tízparancsolat bármelyikébe ütköző cselekmény nyilvános elkövetése kihívja a szemlélő, elítélő bírálatát. Ilyenektől sajnos nincs megkímélve a nyilvános élet, Tagadhatatlan, hogy éber államrendőrsé- günk egyik legszebb érdeme, hogy az utcai káromkodás, mely nem ritkán vált botrányossá, ma már alább hagyott. A senkitől sem félő, tehát elvadult elemek egy-egy buzgó reudőrtíszt tevékenysége következtében meggondolják, hogy hogyan nyissák hangosra mosdat lan szájukat. Pedig a jó érzés még ennél is többet követel. Követeli annak a felelősségérzetnek a kifejlődését, hogy a más füléig jutó áletjelenségeink rossz érzést senkinél ne keltsenek. Igv teljesen jogosult lenne, ha rendőrőrszemeink, fejlődés ben levő gyermekeink füle hailatára elhangzó parázna kifejezésekért is felírnák iü-ott a szabados szájú útcanepót. Nincs nekünk jó érzésű egrieknek kedvünk ahhoz, hogy városunk a parázna kifejezések iparától és forgalmától legyen hírhedt. Ez csak egy kicsiny részlete ugyan az utcai közönség fegyelmezésének, de olyan részlete, melyen át nemcsak a végletekig ható durvulás akadályozható meg, hanem olyan eszköze is, mellyel a népek közé való nélkülözhetetlen kiméle- tesség, emberséges érzés, lelkesség és finomodás is bejuthat. Arra nagy szüksége van a zabola zatlan természetnek, hogy a közeli koriá tokról tudomást szerezzen. Bármily tanú latlan is az a pocsékszájú had, mely panaszt kelt a szebbre hivatott magyar szóval, mindeneseire öntudatra ébred és önfegyelmezésre szokik, ha az esetek egyike- másika ügy végződik, hogy abból tanul nia érdeme«. Nem is merünk külföldi városok szelíd lakóinak nyilvános viselkedéséből kitetsző, művelt lelkületűre hivatkozni, csak vágyaink és reményeink között él a magyar városi lakosságnak hasonló megjelenése. Ezért valóban érdemes hasonló dolgokat szóvá tenni és közóhajjá érlelni. HÍREK. Eger, 1923. szeptember 1 János bácsi, T. alázatos, kedves, dolgos jő öregember itt hagytál bennünket! Elmentél oda, ahol inár nincs fáradalom, ahol csak az örök nyugalom, pihenés a földi vándor osztályrésze. Szívből sajnállak, sajnálunk drága jő öregem, mindnyájan, akik itt, az öreg Líceum falai között munkálkodunk a keresztény nemzeti kultúráért. .. Sok, hosz- szű esztendőt töltöttünk együtt, hol örömben, hol bánatban. Mindegy volt, dolgoztunk mindnyájan becsülettel. Mert Te is részese voltál ennek a kultúrmunbának ! Száz meg száz méter fát vágtál föl télén- kint a Líceum szellős pincéjében és hord- tad föl az emeletekre, hogy az öreg iskola fiatal diákjai kellemes, meleg termekben készüljenek el élethivatásukra: jövő pályájukra. És hányszor megloptak Téged ezek a huncut lurkók, mikor elhordták a tartalékfát a kályhalyukakból, hogy osztálytermük kályhájára téve, minél melegebb legyen odabenn! És sohasem haragudtál érte, hisz’ szívből szeretted a diákokat; ha duruzsoltál is, jó öreg szíved kacagott, hogy milyen életrevaló is a mai gyerek! Az utóbbi években a nehéz, fával telt faGOtdó-bakkal nehezen jártad már az emeleteset. Sokszor találkoztunk a lép csőkön s akármilyen fáradt voltál, mélyen levetted előttem a kalapodat és sonasem spóroltál a köszöntéssel. Én sem. Sokszor utáanad néztem a szerettem volna gör nyedt hátadról levenni a nehéz terhet! De nem adiad volna ide »Óh! bírómén!« mondtad volna haikan, csendesen, pihegve. S mikor, — Isten tudja hányszor egy rövid teli napon — megaiááztdd az emeleteket, leballagtál a kicsi szobádba, ahol már vártak rád nagyon sokan! Sonkát, kol bászt, pecsenyét, szalonnát hoztak — nem Neked, — hanem csak hozzád, hogy füstöld meg azokat kívánatos pirosra. Jó öregem, Te tudtál a legjobban hűst füstölni Eger városában. Becsültek - is érte, bizalommal is voltak hozzád s a húsfüs- tölö heniezeknei Te csináltad Egerben a legnagyobb ko íkurrenciát! Janó» bácsi, kedves jó öregem! Tegnap déluián Szent Mihály lován hagytad el négy ven földi esztendőd kedves munkaterét: a vén palotát. Az égi palotába köl- tözei át, ahol már bizonnyal vártak rád a régi jó gazdák, köztük a nemes gróf Eszterházy. Tudom, Isten hozottal foga dóit s lelett szárnyán talán meg is vere gette rokkant válladat, moudván: — Becsülettel dolgoztál édes jó fiam! Isten hozott a fényes palotába. Bencze. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Újlaki Dezső mezőkövesdi tanítót Magyarbánhegyesre, Kaszámé Or- sovszky Margit mezőkövesdi tanítónőt Sarudra helyezte át. Halálozás: Végh Gyula huszárkapitány e hónap 29-ón Budapesten rövid szenvedés után meghalt. Atyja dr. Végh Jenő, édesanyja, született Mészáros Szidó nia, felesége, született Kramer Mária, valamint a Végh—Mészáros—Wolff családok gyászolják. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz a hatvani temető kápolnájából. Az Ébredők vezetősége tudatja a baj- táreakKal, hogy azok, akik gyalog akarnak a verpeléti nagygyűlésre elmenni, vasárnap reggel 5 órakor a Líceum előtt gyülekezzenek. Indulás egy bajtárs vezetése alatt 5 és fél órakor. A fiatalabb baj- társaktól elvárjuk, hogy teljes számban jelentkezzenek. Hazajövetül a nagygyűlés után szintén gyalog. — A kocsik pedig vasárnap ebéd után 13 (1) órakor indulnak a Hunyady-térről (Színház előtt). — Felkérjük azon bajtársakat és velünk érzőket, akik fogatukat a negygyűlősre rendelkezésűnkre lesznek szívesek bo- csájtani, szíveskedjenek ezt az elnöknek, vagy a főtitkárnak még szombaton tudomására ad„i — A bajtársak maguk gondoskodjanak élelmezésükről. — Elnökség. Eltemették Kelemen Jánost. Tegnap délután 5 órakor kisérték örök nyugalomra Kelemen Jánost a Líceumnak negyven esztendőn kereöztüi volt kályiiafűtőjét. A temetési szertartást Dambrovszky Imre dr., t. kanonok, egyetemi m. tanár végezte s megjelent azon a többek között Kriston Endre c. püspök is, továbbá a Líceumban elhelyezett tanintézetek vezetői. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen jő férjem temetésén részvétükkel fájdalmamat enyhítették ez utón mondok halás köszönetét. Özv. An- tónoviesné. Egyelőre megszüntetik a burgonya kivitelt. Az Országos Közélelmezési Tanács export- import bizottsága tegnap ülést tartott Sza- bőky Alajos dr. államtitkár elnöklésével. A bizottság a burgonyakivitel kérdésével foglalkozott és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormánynak azt a javaslatot teszi, függessze fel egyelőre a burgonya kivitelét. Abban az esetben, ha a várható terméseredmények megjavulnak, a Közélelmezési Tanácsnak újabb meghallgatása után a kivitelt újból engedélyezi. Leütötték a saját lakásán. Vince-Pap József, Szalapart 27. szám alatti lakost, f. hó 30-áa d. u. Cibik Ignác őcskás egy akácfa karóval leütötte. Vince-Papot három haíyeu kapott sebesülésével, mely 2 héten tű! gyógyú!, beszállították az Irgalmasok fórfikórházába, a tettes ellen pedig meg indították az eljárást. A levélpostai küldeményeket vasár és ün nepnapokon is kiszolgáltatják. A hivatalos Lp legutóbbi száma közli a kereskedelmi miniszter rendeletét a levélpostai küldeményeknek vasár és ünnepnapokon a vidéki posta hivatalokba való kiszolgáltatásáról. A rendeRt szerint az oly vidéki postahivataloknál, melyek vasárnap és raun- kaszünetes ünnepnapokon levélpostai fel vételi szolgálatot teljesítenek a címzettek egy napra vagy vagy esetre megállapított mindenkori díj lefizetése ellenében kérhetik, hogy levélpostai küldeményeiket, a postahivatal által előírt időben nekik kiszolgáltassák. És a díj egy-egy napra, a küldemények darab számára való tekintet nélkül csak egyszer jár. Ezen dijakat egy hóra vagy évnegyedre a címzettek előre is lefizethetik. Ez a rendelkezés a hírlapokra nem vonatkozik, mert azokat vaisár- és ünnepnapokon díjmentesen kell kiszolgáltatni. Mennyi bort szállítottunk külföldre az év első felében ? ;A központi statisztikai hivatal által kiadott »Havi Közlemények« április júniusi most megjelent füzete hü képet ad arról, hogy borforgalmunk meny» nyíre szűk keretben mozgott a f. év első felében. Kivittünk ezen idő alatt mindösz- sze 79.444 q bort és pedig 45.067 q t Ausz triába, 14.927 q-t Cseh Szlovákiába, 5591 q-t Jugoszláviába, 3284 q-t Németországba, 2388 q-t Olaszországba (!), 6025 q t Svájcz ba és 2162 q-t egyéb országokba. Konyaki kivitelünk teljesen szünetelt, de pezsgőből is csak 238 q t tudtunk exportálni túlnyomórészt Hollandiába. Pálinka éppen úgy, mint likőrkivitelünk, szóra sem volt érdé mes. Behozatalunk borból ős pezsgőből teljesen szünetelt, de konyakból és pálinkából — bár szintén jelentéktelen volt — kivitelünket jóval felülhaladta. Megcsappant a levelezés. Amióta 200 korona egy levél poetaportója s 400 koronába kerül egy ajánlott levél, nagyon megcsappant a levelezés. Kis helyekre például alig 3—4 ajánlott levél jön naponta“ az egyszerű levelek száma pedig alig fele a régebbinek. Hiába, nem telik ma már a levelezésre se. Egy levél papirja ős a pos- tabőlyeg 300 korona. Nagyon meggondolja, aki írni akar. Megdrágult a marhapasszus. A pénzügy- miniszter a kincetári marhalevél űrlapokért előállítási költségek fejében fizetendő megtérítést az eddigi 30 korona helyett szeptember 1 tői kezdve darabonkint 100 koronában állapította meg. Az elrontott űrlapokért becseréléskor «zintén 100 korona költség térítendő meg. Lopás. F. hó 30-án Greskovits Ernő járásbiró konyhájába ismeretlen tettes behatolt és onnan egy női ruhát eltulaj donitott. A nyomozás megindult. A hatósági liszt uj ára. A m. kir. minisztérium a hatósági liszt árát szeptem bér 1 tői a következőképen állapította meg: búzadara és finom tősztaliszt 32,000 főzőliszt 24,000, kenyérliszt 12,000 korona. A Pesti Tőzsde legújabb száma rendkívül érdekes tartalommal jelent meg. Vezetőhelyen a nemjegyzett papírokkal foglalkozik. Igen tanulságos cikket közöl a takarékpénztári értékekről, a fapapirok ős tőglapapirokról, továbbá az aláértókeh malompapirokról. Szülők és tanuló ifjúság figyelmébe. Irkák, füzetek, rajzeszközök, tollak, tolltartók, tinták, jegyzékkönyvek s egyéb iró és rajzszerek a legnagyobb választékban és mérsékelt szabott árakon az Egri Keresztény Sajtószövet kezet (ezelőtt Szolcsányi Gyula) könyv- zenemű-, papír iró- ős rajzszerkereskedősőben Egerben, Széchényi utca 1. kaphatók.
