Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-31 / 24. szám

Ära 10 korona Előfizetési díjak postal szállítással £yész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 650 K. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A belső politika hirei. Apponyi békés eszközökkel is kivédhetönek véli a kisantanf támadását. Európa válsága. Eger, 1923. jan. 30. Hiába minden, nem lehet másról írni, mint Európa herei készülődéséről. Akár­merre fordul az ember, mindenütt abba a kérdésbe ütközik: lesz e háború? Fantasztikus hirek keringenek köz­szájon. Az egyik arról tud, hogy az oro azok nemsokára megtámadják a lengyele két és segítő kezet nyújtva a németeknek, leigázzák Lengyelországot és Franciaor­szágot. Artglie, Amerika, esetleg Olasz­ország is semleges marad, míg Csehország és Románia eltűnnek a föld színéről, Ma gyarország viszont visszaszerzi régi ha­tárait. Egy másik hír szerint Olasz, Német- és Magyarország megtámadják a franciá­kat, szerbeket és cseheket; meghódítják a Bácskát, Bánátot, a francia tengerpartot, Elszász Lotharingiát; fölszabadítják Hor­vátországot; az oroszok és törökök viszont Angliával ütköznek össze. A harmadik «beavatott» viszont ar­ról tud, hogy amint fólbomlik a nagy an­tant, a kisantant azonnal megtámad ben­nünket, akiknek az oroszok, törökök és japánok segítenek. Sokféle magyarázat s mindegyiknek az a vége, hogy Magyarország fölszaba­dul. Ez az, ami reményt önt belénk, mert ebből az látszik, hogy minden magyar ember lelkében benne él a tudat, hogy addig nem leaz jólét, amíg — akár diplo­máciával is — vissza nem szerezzük el­szakított területeinket. Ellenségeink közül a csehek azok, akik különösen törekszenek megaemmisí tésünkre. Csak a legutóbbi napokban je­lent meg egyik újságjukban egy olyan magyargyalázó cikk, amilyen meg a világ­háború tombolásakor sem jelent meg se­hol. ők érzik legjobban, hogy míg Ma­gyarország meg nincs semmisítve, addig orvul szerzett területeiket az elveszítés ré me fenyegeti. Idebenn pedig józanul rendelkeznek. A legkisebb okot sem adjuk ellenségeink nek a fegyveres beavatkozásra. Higgadt nyugalommal várjuk az események fejlő­dését, amelyek előbb utóbb C6ak reánk hozhatnak jobb világot. A levegő terhes. Az események érle­lődnek. Várakozó állásponton kell figyel nünk a nemzetek megmozdulását, mert esetleg ezektől függ újjáéledésünk vagy megsemmisülésünk. Megfosztottak egy vitézt vitézi címétől és vitézi telkétől. Eger, 1923. január 30. A Békés-Aradmegyei Vitézi Szék ér­tesítése szerint a Vitézi Rend Széktartó­sága Pankotai Gábortól, aki annak idején Dobergerlén a Wenckheim Jenő gróf ál­tal adományozott vitézi telekbe iktattatott, a Vitézi telket és címet megvonta. Nevezettet az ellene indított orgaz­daság bűntettének bírói Ítéletéig is, a te­lek haszonélvezetétől eltiltja s az elvett j telek h sznosításáről gondoskodik. i Budapest. Az Egységes párt ina este V»6 őrasor értekezletet tart, amely előre­láthatóan nyugodt lefolyású lesz. Az egy­ségespártban egyébként az indemnitáei vita befejezése után intenzivebb párt- életre van kilátás. A párt egyes szakbi­zottságait egymás után fogják összehívni. Február 7 én a párt külügyi- és véderő­ügyi bizottságai tartanak ülést, következő nap pedig a közigazgatási és szociális­bizottságok. Az üléseken foglalkozni fog­nak az előkészítés alatt lévő törvényja­vaslatokkal. * Budapest Holnap, január 31 én, a nemzetgyűlés három bizottsága tart ülést. A mentelmi bizottság Huszár Elemér men­Özekkel Ferenc dr., a Mese ügyvezető elnöke, a sportegyesület tisztújító köz­gyűlésén elnöki előtei jesztésében is­mertette- a Move működését. Célszerű­nek tartottuk, hogy a fejlődésnek in­dult egyesület belső életével megis­mertessük Eger közönségét. Az elnöki jelentést kivonatosan az alábbiakban közöljük: Ha valaki egyesületünk életet kívül­ről tekinti és a titkári , pénztári jelen­tés számadatait nézi, kell, hogy tisztelet­tel tekintsen arra a -jelvényre, amely alatt a számokat Összehordották. De aki úgy, mint jő magam,, végigóite a számok meg­születését, nagyon jól tudja, hogy mekkora vajúdások között formálódtak ki azok, jobban mondva, mennyivel impozánsab- bakká nőhettek volna meg azok, ha ben­nünk, magyarokban, főleg bennünk, egri­ekben, másfajta, tökéletesebb munka-eré­nyek és a tartalmatlanabb, könnyebb fajta szórakozásokról a lemondani tudás meg­volna. Mert bizony aránylag kevesen vol­tak olyanok, akik a zászló becsületéért megfelelő, komoly munkát fejtettek volna ki. Egyesületünk árnyoldalait, úgy gon­dolom, elég tárgyilagosán látom, de an nak ellenére is földerül hangulatom, ha a reánk következhető időszakra tekintek. Ügy látom ugyanis, hogy a Mese alapjá nak gödreit már betöitöuük és lassankint hozzáfoghatunk az épület testének föl­emeléséhez. Nagy jelentőséget tulajdonítok Be reczky Lőránd tanár eszméjének, mely szerint megalakítottuk az Egyesület kö­zépiskolai szakosztályát, amely miniszteri leg megengedhető formájával sportegyle­tet, otthont ad az egri középiskolai ifjú Ságnak, másrészt ifjúságot, életet, vért a Mesének. Egyesületünk színeit hordozza zászló­ján a Greskovits Lajos által hihetetlen buzgalommal szervezett és fölszerelt Bor­nemissza Cserkészcsapat, amelyet hivatott nak látok arra, hogy a Mese ügyeit nagy lépéssel előre vigye. Kertmozi engedélyünk a zsebünkben van; kitartóan dolgozunk azon, hogy be­lőle egy olyan anyagi forrást létesítsünk, amely, ha szerényen is, de állandóan táp­lálja anyagiakkal egyesületünket. telmi ügyét, az összeférhetetlenségi bizott­ság Zic'iy János gr. és Hoyos Miksa gr. összeférhetetlenségi ügyét, a közoktatás- ügyi bizottság pedig Petőfi emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvónyjavas latokat fogja tárgyalni. Mint értesülünk, Apponyi Albert gr. a külpolitikai javas­latok kapcsán szólal fel a nemzetgyűlés valamelyik ülésén. Beszédében leginkább a Népszövetség eddigi működésével fog lalkozik és reá mutat azokra a bánás esz­közökre, melyek rendelkezésünkre állanak abból a célból, hogy a kisantant részéről ellenünk intézett és intézendő támadásokat t kivédhessük. Úszó szakosztályunk fejlődése, Eper jessy vezetése alatt, reményt nyújt arra, hogy az úszó-küzdelmekből a jövőben a legragyogóbb pálma ágakat hozhatjuk el. Sokat beszélhetnénk a Mese labda­rúgó szakosztályának működéséről is. Ez a szakosztály képezi egyesüleiünk cég­tábláját. Hiszem és remélem, hogy ez a szakosztály, kellően átszervezve, távol tartja magát a football sport levegőjének szennyező porától és a régi old boyoknál tapasztalt szellemben fog majd felragyog­ni, hogy mint tömegsport, a megérdemelt vezető szerepet a miskolezi kerülőiben el­foglalja. Ha atlétáink Molnár Béla bajnok köré csoportosulnak és követik az ő pél daadó szorgalmát, e téren is vezető sze répát vihetünk a vidéki sport egyletek között. Tennisz pályáink 1923-ban már nem visznek, hanem anyagiakat hoznak az egyesületnek. Két verseny tekepálya fölállítása ál­tal akarjuk sporttelepünk életét kitöltöt- tebbé tenni) amellyel kapcsolatban ital- engedélyünket is gyümölC8öztetjük. A korcsolya pálya területének meg­szerzése lét'fóltatelünk volt. Azt hisszük, hogy az abban vállalt nagy terheket és feladatokat sikerül majd szerencsésen meg­oldani. Sok jót remélünk a testnevelési tör vény megjelenő végrehajtási utasításától. Azt hiszem, hogy az hivatott munkásokat ad nekünk, kiknek a segítségével kitartó és állandó sport-munkás csoporttá tudunk átalakulni. Van reményem arra is, hogy az ősz­szel bemutatott gyephockey sport nálunk is megvaló8űlhat. Tekintettel arra, hogy e játék nem költséges, valamint alkalmas nyugodtabb középkorúak testedzésére, si­kerül majd egy állandó csoportot össze­hoznunk. Az 1922-68 jászapáti-uszókongresszns a Mesét jelölte ki az egri uszókerület ve­zetésére. A kerület álláspontját így első sorban egyesületünk képviselvén, szük­ségesnek tartom tudomásukra hozni, hogy az egri nagy versenyuszoda 1923 as meg­A Move-Ese a fejlődés útjára lépett. Eger, 1923. január 3i. szerda. XL. évf. 24. sz,

Next

/
Thumbnails
Contents