Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-30 / 23. szám
Ar« 10 korona. Egor, 1923. január 30. kedd. XL. évf. 23 az Előfizetési dijak postai szállítással tgéax és félévi előfizetést nem fogadónk el. •Segged évre 660 K. — Egg hóra 260 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 11. Mérséklet, erkölcs, békesség. Eger, 1923. jan. 29. A második pápai enciklika, melyet most bocsátottak ki Rómában, nagy meglepetést okozott, mivel sokban elüt az első enciklika szociálpolitikai tartalmától A pápa újból a népekhez fordult és békességre hivja fel őket. Elsősorban azonban a sajtót kéri arra, hogy tartsa szem előtt hivatását és fontosságát, amelyet a mérséklet és békesség hirdetésére használjon föl. A pápa a sajtót egész modern berendezésében ismeri és míg a sajtónak egy részét dicsérettel halmozza el, erősen os torozza azokat az új lapokat, melyeket manapság napról napra alapítanak, anélkül, hogy valaki is kívánná őket. Ez az első eset, hogy a pápa úgyszólván egyedül a sajtó részére enciklikát bocsát ki. A pápa a sajtónak hivatását abban látja, hogy szentelje tevékenységét és hatalmát a legfőbb erkölcsi értékek ápolásának. A pápa szeretné, ha a sajtóban azt látná, hogy betölti azt a hivatást, amelyet a hazaszeretet, a családi szentély és a népek nevelése terén követnie kell. A katolikus Egyház fejének bölcsessége nyilvánúl ebben az enciklikában. S bár nem «in rebus fidei> szól: föltétien igaz, amit mond. Látszik, hogy újját a világ nemzeteinek ütőerén tartja s látszik, hogy nagyon ismeri a sajtó erejét, hatalmát, roppant hatását. Mint évtizedeken át vezető állásban lévő olasz állampolgár, saját közvetetten tapasztalatából tudja, hogy milyen kártékony a rossz sajtó c milyen veszedelmeket tud előidézni. Jőleső tudat nekünk az, hogy az Egri Népújság mindenkor azokat az elveket vallotta és követte, amelyeket Szent Péter utódja most a világ sajtójának lelkére köt. / Mindenkor a békességet hirdettük s a mérséklet hangján. Hirdettük akkor is, amikor a felzaklatott szenvedélyek máé hangot kívántak, sőt követeltek. A békesség és mérséklet volt az elvünk 1919. augusztusában és szeptemberében is, amikor pedig úgyszólván egyedüli sájtőtáp- láléka voltunk Eger ős Hevesvármegye közönségének. Pedig szinte napról napra kaptuk a fenyegető névtelen leveleket, amelyek más, támadó hangot követeltek a kommün borzalmai után. Megalkuvást nem ismerő módon és mindig hirdettük a keresztény erkölcs uralmának szükségességét és mindenkor törekedtünk arra is, hogy a lapunk ne ssak hírszolgáltató legyen, hanem tanítson és neveljen is egyszersmind. S erről vz útról nem tántorított el semmiféle osí tóba és olykor durva hangú támadás, amelyből a sajtó munkásainak bizony gyakran kijut. Elvünk ezután is csak az lehet, ami eddig volt s amelyeknek helyességét Krisztus földi helytartójának mostani enBudapest. A nemzetgyűlés holnap tárgyalja harmadszori olvasásban az in- demnitási törvényjavaslatot, amely még e héten törvényerőre emelkedik és ezzel az exlex véget ér. Az indemnitás vitájával a kormánypárt, holnap esti értekezletén foglalkozik. Úgy hírlik, hogy ez alkalommal szóvá teszik mindazon egységespárti Eger, 1923. jan. 29. Az egri áll. polgári fiúiskola vasárnap délelőtt ya10 órakor kegyeletes ünnepéllyel áldozott Petőfi szellemének. Az énekkar Himnusza után Hábel Sándor III. o. t. «A ledőlt szobor» c. verset szavalta el megértéssel, majd az énekkar az «Ereszkedik le.a felhő» e. dalt énekelte kedvesen. Gályné Borosnyay Margit tanárnő nagyhatású ünnepi beszédet mondott, melyben Petőfi egyéniségét szabadság- és politikai költészetét ismertette. A Talpra magyar! eléneklése után a Jövendölés c. verset szavalta Ferencey József IV. o. t. Az ünnepély, mely meghitt és családias volt, a Hiszekegy eléneklésérel ért véget. Közönség azonban (és sajnos, hogy így volt!) alig volt. Eredményes nevelői munkásságot pedig a szülők részvétlensége miatt végezni alig lehet, A Keresztény Szociális Egyesület vasárnap tartotta meg Petőfi ünnepélyét. A keresztény szociális dalkör Hiszekegye után Fekete Pál titkár mondott lelkes megnyitó beszédet. Tóth János, Juhász Mancika, Füstös Mancika, Kállay János, Galyapurka Bözsike, Csuhay János, Berkes Ignác, Babróczky Bözsike, Bárdos Sándor és Fehér Annuska Petőfi-verseket szavaltak nagy tetszés mellett. Az ünnepi beszédet, mely a műsor legkimagaslóbb száma volt, Bárdos József dr. ciszt. fő- gimnáziumi tanár mondotta Petőfiről, akinek szülő, haza- és szabadságszeretetéről beszélt az ékesszólás közvetlen egyszerűségével. Ferber János tárogató kísérete mellett Berkes Ignác énekelte el Petőfinek «Temetésre szól az ének» c. költeményét, majd mind a ketten tárogatón adták elő a «Cserebogár, sárga cserebogár», «Fürdik a holdvilág«, és a «Juhász legény, szegény juhász legény* c dalokat. Az énekkar «A virágnak megtiltani nem le* ciklikája is mint egyedüli utat jelöl meg : mérséklet, erköles, békesség, tanítás a jóra, a nemesre, a szépre, az igazra, a szeretőire. És mindezeket szigorúan a nemzeti irány jegyében. szónokoknak a magatartását, akik megfeledkeztek a pártfegyelemrői és a párt alapelveivel szembehelyezkedve szólaltak fel a plenáris tárgyaláson. A* nemzetgyűlés holnap a külügyi javaslatok tárgyalására tér át. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy Andrássy Gyula gróf szóvá fogja tenni a kormány külpolitikáját. het> c. dalt énekelte el finoman. Szattler Gizikének «A nemzethez« c., nagy hatást keltő szavalata után a szép ünnepély a «Talpra magyar!» előneklősével ért véget. Az egri róm. kát. elemi iskolákban, a miniszteri rendelet utasításának megfelelően, amelyet az egyházhatőság is elrendelt, sorozatos ünnepségben emlékeztek meg Petőfiről. Január 22 én az iskolai tanítás keretében ismertették, méltatták a nagy költőt. Január 28 áu Petőfi ünnepsé get tartottak, amelyben, a tanító beszédén kivtl, a tanulók Petőfi verseket szavaltak és dalokat énekeltek. — A március 15-iki iskolai ünnepségen a március 15-iki események középpontjába ismét Petőfit fogják állítani és verseit szavalni. Végül a zárővizsgálatokat és évzáró ünnepségeket is keretül fogják felhasználni Petőfi ünneplésére. Károlyi és társai Belgrádban. Belgrád. MTI. A pozsonyi Népakarat írja : Károlyi Mihály, Jászi Oszkár ős Linder Béla már hosszabb idő őta Belgrád ban tartózkodnak és tevékeny részt vesznek abban az aknamunkában, melyet a kisantant állam i folytatnak Magyarország ellen. Károlyi Mihály állandó Összeköttetést tart fenn Pasicscsal, akivel tanácskozásokat folytat. A Belgrádban tartózkodó magyar emigránsok állandó érintkezést tartanak fenn az Amerikában élő Hock j Jánossal is. Kisantant-körökben előre jelezték, hogy a külföldön élő magyar emigránsok űjbői nagyarányú mozgalmat kezdenek. Ennek bizonyságául szolgál az a körülmény is, hogy Kéri Pál Bécsből Pá- risba tette át székhelyét, ahol német, aa- gel és franoia nyelvű kőnyomatost akar szerkeszteni, amelyben a mai magyar kormányzati rendszert gyalázö cikkeket bo esát világgá. wens»» seee w>»e«»e»eewi ax»t>» Még e héten véget ér az exlex. Petőfi ünnepélyek Egerben.
