Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-28 / 22. szám
2 SGRi SEPÜJbAÖ 1923. január 28 Ebből az összegből 3 pár cipő elkészítéséért fizettünk 10,500 koronát, a javításokért fizettünk 1500 koronát, cipő fűzőt vásároltunk 900 koronáért. A megmaradt összeget, 1600 koronát a Napközi Otthon szegény gyermekeinek juttatjuk el. Mozgalmunkra tehát a készpénzért csináltatott három pár cipővel, 43 pár új cipő érkezett be és 5 pár viselt. S most boldog megelégedéssel tesz- szük ie a tollat. Fáradtunk, igaz, de fáradtságunkat siker koronázta. Az adakozóktól azt kérjük még. hogy lélekben osszák meg velünk ezt a boldogságot, hogy mi is részt kérhessünk az ö és a gyermekek öröméből. Ez az Egri Népújság legőszintébb, legigazabb köszöneté. zmsaet: Végre egy jó gondolat! Eger, 1923. jan. 27. Régi rákfenéje Eger kultúr-életének, hogy rengeteg kultúr-íníézményünk van, amelyek többé kevésbbé életképesek; egyesek határozott fejlődést is mutatnak, csak éppen egy nem fejlődik: maga a kultúra. Beteljesedett rajtunk az a régi, rusztikus, de annál igazabb közmondás: Sok bába közt elvesz a gyerek ! Ahány egyesület, annyifelé húz, egymás iránt kicsinyes féltékenységgel telítve, s mindagyiknok szent meggyőződése, hogy egyedül ő, vagy leg alább is ő elsősorban van hivatva a kultúra fejlesztésére. Mondanom sem kell, hogy ö téves elvi szempontokon kívül nem kis szerep jut az egyéni hiúságnak, érzékenységnek, túlfűtött ambíciónak is. S amíg mi ez apró kedvteléseinket űzzük, nem vesszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni, hogy kultúránkat lassú haldoklásra, de legjobb esetben is stagnálásra kárhoztatjuk. E visszás állapotokon óhajtott vál toztatni az Egri Ének- és Zeneegylet és ez Egri Koszorús Dalkör vezetősége, mikor elhatározta, hogy a jövőben kéz a kézben, vállvetve működik együtt a két testvér- egyesüiet. Concordia res parvae crescunt! (Összetartásban rejlik az erő!) A testvéri kézfogás megpecsételője, első ünnepi aktusa lesz a f. hő 31 diki társas összejövetel a Koronában, ahol mindkét egyesület — ki-ki a maga módja szerint — legjobb tudásával fogja kelle messé tenni az estét az egybegyűlendő igen tisztelt vendégeinek és tagjainak. Tekintettel a máris megnyilvánuló óriási érdeklődésre, az Egri Forgalmi r. t. köztiszteletben állő vezérigazgatója e agilis ügyésze sürgős megbízást adtak a Nagytestvéreknek, hogy a Korona nagytermét bővítsék ki még 25 méterrel. A Nagy testvérek azonban, minthogy ebben a hidegben a malter s a Peti tudománya befagy, inkább azt a megoldást ajánlották, hogy, amerikai módszer szerint, kerekeken felgurítják szerda estére a Kioszkot. Az igazgatóság még nem döntött ebben a kérdésben. Hogy mi lesz a műsor? Hja, kérem ez titok. Nagy titok! Annyit azonban nagylelkűen elárulok, hogy az ének- és zeneszámokon kívül egyéni akciók is lesz nek. Ne tessék megijedui, nem parlamenti nagyképűséggel felfújt, hanem kedves, ártatlan. de tényleg megtörténendő egyéni akciók. Félfüllel hallottam, mert még nekem sem árulták el, hogy valami á ía Wald bauer-Kerpoly fúvós négyessel is folynak tárgyalások, de a pesti művészek még eddig határozott választ nem adtak. Hopp! A legfontosabbat majd elfe lejtetiem! Meghivőt nem küldünk. Aki szeret bennünket, az miad hivatalos. A hölgyeket pedig külön kérjük, hogy egy szerű ruhában szíveskedjenek megjelenni. Belépő díj nincs, mindenki annyit ad kottatárainkra, amennyit akar. Ha nem volna magával tisztában, csak szóljon, mi majd megsúgjuk. Dr. P. I. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Poincare 54 millió frank hitelt kér a Ruhr-vidén megszállására. — A jő- vátételi bizottság ma dönt a németek részletfizetési kedvezményének megszüntetéséről. — A német vasutasok kijátszanak minden francia parancsot. — A németek a lefoglalt szenet Hollandiába és a meg nem szállott német területre szállították. — Az osztrák kancellár sürgeti a 16 millió dolláros angol hitelt. — Mára nagy tüntetést terveztek a bécsi szociálisták és kommunisták. — Rudolf trónörökös állítólagos fia körlevélben hívja monarchista misére híveit. Magyarország. A cukorgyárak 35 korona helyett csak 20 koronával emelték a cukor árát. — A nemzetgyűlés elfogadta $90* WM» A parádi üveggyárban. Párád, január 27. Gyönyörű napsütésben szállók le Reca- ken a vonatról. Mindig tetszett nekem ez a kis állomás. Tiszta, rendes, gondosan kavicsozott a sínmező. Látszik rajta, iiogy a csonka ország egyik legszebb fürdőjének liliputi állomása. Nem telik nagyobbra, hisz szegények lettünk, nagyon szegények. Az állomáson kocsi vár. Kopott, ócska bricska. Neai kell soká keresnem, mint nyáron, a fürdőszezon idején. S néhány pil lanat, már indulok is Párád felé. Á fákkal szegett gyönyörű úton haladunk sza porán. A manő nézné ki ezekből a lovakból, hogy mi rejlik bennük. Tudnak menni tisztességesen. Gyönyörű tájrészek bontakoznak ki előttem. A rézbánya, a kővé vált szénakazal mellett alig suhanunk el, máris látszanak a fürdő pirostetejű villái. A kitűnő, éles hegyi levegőn szinte pasz- sziő a kocsizás. Nagy és mély lélekzetet veszek, ami ugyancsak próbára teszi itt a városi tüdőt. Hipp-hopp! Már a faluban vagyok s tüneményes gyorsasággal érem el a Csevice-kútat s néhány pillanat múlva a gyártelepet. Hála Istennek, minden híresztelés ellenére — megnyugodva látom, hogy csak a főépület teteje égett le. Teljes épségben van a rakodóhely nagy deszkateteje, a nagy értéket képviselő raktár, a tiszti lakások, az istállók, a különböző műhelyek, a festő, a gravírozó. A kemenceház kéményei is épek. Kormosán merednek az ég felé, míg lenn a csupasz falak tövében piszkosan, kormosán hevernek a tetőrészek. A munkások tesznek, vesznek, eltakarítják az égés okozta temérdek salakot. Az egyik uradalmi tiszt fogad. — Lássa — mondja — milyen nagy lármát csaptak már az újságok, azt íriák, hogy minden elpusztúlt, porráógett a gyár. Persze, hál’ Istennek, nem igaz! S amint érdeklődöm tovább, elmondja a tűzeset fontosabb részleteit. — Éjjel egy órakor — ón beteg voltam s pmnicben feküdtem, lázas állapot ban — feleségem nagy zajra lett figyelmessé. Kinyitotta a spalétot s nappali világosság tődúlt be a szobába Azt hitte, hogy az istállónk ég, meri a hálószobánk ablakai a gyár mögötti udvarra nyílnak, amelytől balra van az istállónk . — Talán az istállónk ég! — mondja aztán nekem. Gyorsan felöltöztem s látom, hogy nem az istálló, hanem a gyár ág! Rögtön lovas küldöncöt szalasztottunk Párádra a jegyzőhöz, aki 6 csendőrrel és a községi tűzoltókkal nemsokára meg is érkezett. Addig házi fecskendővel mi védtük a meg- mentendőket, megfeszített erővel. A mun kások fáradhatatianok voltak, feleségeik pedig ernyedetlen és dicséretreméltó szór galommal hordták vödrökben a vizet. Tudták szegények, hogy a biztos, a becsületes kenyerükről van szó. — Célunk az volt, hogy míg egyrészt megvédjük a többi épületet, ierom boljuk a gyár magas tetejét, amelynek égő zsarátnokai veszélyeztették különösen az egész telepet. A tisztviselők, a munkásság önfeláldozó munkájának aztán meg is volt az eredménye, mert reggel 8 őrára sikerült lokalizálnunk a tüzet. De az is igaz, hogy mindnyájan bstegek vagyunk, részint az izgalomtól,^ részint az ember feletti küzdelemtől. — Mi okozhatta a tüzet V — Valami vándorszikra, ami már le hét, hogy egy két napja a száraz tetőbe került. A kár bizony, a mai viszonyok mellett, elég nagy, mert hosszú a gyárépület. — Persze, biztosítva volt!*' — Igen, 80 millióra, az Első Magyarnál. — Az üzemre nézve milyenek a kilátások ? — Két hétig nem gyártunk üveget. Ez latt ideiglenes tetőt ~ kap az épület s aztán dolgozunk tovább. ❖ Különben, mint megtudtam, tegnap érkezett meg a szakértőkből álló bízott ság, amely egyrészt a tűz keletkezését, másrészt a kárbecslést fogja megejteni. A bizottság tagjai között vannak a budapesti tűzoltó főparancsnok és Egerből Hegedűs, a mértékhitelesítő hivatal főnöke is. J—r. A képviselőtestület újjáalakítása a városi közgyűlés tárgysorozatán Eger, 1923. január 27. A képviselőtestület, amint már meg írtuk, f. hő 31, szerdán, délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését az anyakönyvi hivatalban. A tárgysorozat legfigyelemreméltóbb pontja a polgármester előterjesztése a képviselőtestület újjáalakítása iránt. A magunk részéről helyeseljük, hogy végre- valahára az újjáalakítás tervével lépnek a képviselőtestület elé. Ez a testület nyolc éves munkásságával tisztes nevet és köz- becsülést szerzett a város polgársága előtt, de már nyolc esztendős, részben anakro nisztikus, részben pedig sérti a város polgárságát, amennyiben e nyolc esztendő aiatt nagyon sokan lettek virilisek, akik jogosan követelhetik az őket megillető helyet a képviselőtestületben. De város- politikai szempontból ií vannak nagyon sokan olyanok, akik az új választás alap ján bekerülhetnek a városi képviselők padjaiba. Hosszú nyolc esztendő. Nyolc óv alatt nézetek változnak, irányok kelet keznek, szüksége* tehát, hogy az adott viszonyokhoz képest megújhődjon a testület s komoly, munkás elemekkel, friss eszmékkel, ruganyos munkabírással ve zesse a várost a modern fejlődés útjain. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők : É^negyedes jelentés; — a polgár- mester előterjesztésében állást foglal az egri jogakadémia megszüntetése ellen; — előterjesztés az ügyvezető orvos és a kerületi tiszti orvosoknak magasabb fizetési osztályba sorolásuk iránt az 1923. évi IV. t c. alapján; — a hadirokkautak kérik az Epreskert vételárának alacsonyabb megállapítását. «coksb sarcai Az antant nem engedte meg Baranya újból való megszállását. Ma már lezajlottnak tekinthető a kis antant legújabb akciója Magyarország el len. A céljuk az volt, hogy zálogként mag száliják Pécset, Salgótarjánt, Diósgyőrt ős még egyes vasúti csomópontokat Arra számítottak, hogy Franciaország elvben hozzájárul a «zálogoláshoz». Az antant tanácsa azonban e tervet kereken elutasította.
