Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-27 / 21. szám
1928. január 27. mm wjsfüjsaö ——— . ■"rin” 36«Kony<flli báloKHal Köszöntött be a farsang Víg Egerbe. Eger, ! 923. január 26. Benne vagyunk a farsangban. Egymást érik a bálok, a táncmulatságok a nem nagyon széles Csonka Magyarorszá gon. Egerben különösen víg és zajos szokott lenni a farsang, nem hiába hívják víg Egernek. Nekünk, magyaroknak, már volt nagyon sok hamvazószerdánk. S aki azt mondja, hogy ilyen nehéz időkben ne mulassunk, annak nincsen igaza. A prüdérii mindig azt kívánja, hogy farsangban hamvazkodjunk. Hiszen a mai szomorú viszonyok böjti köde most is a lelkekben lappang. S a kis tánc, az egy- pár. óráig zengő muzsika csak fénysugár a ködben. Ködderító, utat világító a magyar mulatozása. A németeknél, igaz. megtiltották a bálozást, de a jőtékonycélű mulatságot nem. Még ezekben a válságos napokban sem. Kétszeresen nyugodtak lehetünk tehát, mi, egriek, akik évtizedek óta jótékonyságból táncolunk. S mi lenne ez az ország, ha gyászolnánk, ha minden energia-forrásunkat kimerítené a gyász? Vígság kell ide, pezsegő, eleven élet, mely dalős ajakkal, vi rágósán menetel a magyar feltámadás elé. S amikor a közelgő bálokról írunk, csak azt kívánjuk, hogy ez a farsang sohse érjen véget és olvadjon át az öröktáucos, víg, nagy magyar farsangba. A bálokról az alábbiakban tudósítjuk lapunk olvasóit: A Magyar Tűrista Egyesület Egri Bükkosztálya február 1-én a Korona ősz- szes termeiben, menház-alapja javára, műsoros láncestélyt rendez, mely iránt szokatlanul széleskörű és nagy érdeklődés mutatkozik. Az estély fővédnökei Vitéz Bobory György dr. főispán, Cnolnoky Jenő dr. egyetemi tanár, a M. kir. Földrajzi Társaság és a Magyar Turista Egyesülőt elnöke, Isaák Gyula, alispán, a M. T. E. Egri Bükkosztályának elnöke és Juhász László in. kir. tábornok. Az estély védnökei Eger társadalmának vezető fórfiaiból kerültek ki. A rendezőség, dr. Szabó Oszkárral az élen, mindent elkövet, hogy az estély során kellemes és derűs órákat szerezzen a közönségnek. Belépő jegy 200 K, családjegy 500 K. A műsor kezdete este 8 órakor. A továbbszolgáló altisztek febr. hó 3-án rendezik farsangi báljukat a Korona termeiben. A Műkedvelők Köre a közeli jövőben fényesnek ígérkező, szigorúan zártkörű álarcos bált rendez, melyre mármost felhívjuk olvasóink figyelmét. Az ERASE február 3 án, szombaton este, órai kezdettel tartja zártkörű, műsoros táneeBtélyét a Kaszinó termeiben. Az újságíró sétája az élelmiszer-piacon. Újra „megy a csomózás“. — Üzlettelen a piac Eger, 1923. jan. 26. Emlékezhetnek rá olvasóink, hogy annak idején a vásároló közönség menynyire kardoskodott a mellett, hogy kilóval mérj ók a piacon a zöldséget. A piaci árúsok elkeseredve tiltakoztak az újítás ellen, azzal érvelvén, hogy ha eddig jő volt a csomózás, ezután is jó lesz, különben sincs mériegjük. Dehát a rendelet — rendelet. S a törvénynek engedelmeskedni kell. Egy héten belöl úgy megvásárolták a mérle geket, ahogy mondani szokás, mint a parancsolat. Mértek kilóval. De a háziasszo nyok konyhapénze nem volt mindig egyformán annyi, hogy kiloszámra vásárolhattak volna s bizalmasan megkérték a kofát, hogy adjon csomóra. S a csomózás ismét divatba jött, ellenére a rendeletnek, meg a szégyenkező, tétlenöl ingó lengó mérlegeknek. Munkatársunk ma szétnézett az élelmiszerpiacon s a zöldségesek között tapasztalta, hogy a mérlegre nem nagyon van szükség. — Csomóra vesznek itt mindent, kérem- alássan, — mondották a zöldséges asszonyok. Ki is vásárolna ma kiloszámra ebben a drágaságban ? Öt hat drb. vöröshagymát j vesznek, egy-kót szál gyökeret. Nem kell ahhó a kilo (így hívják a mérleget.) Az árak egyébként így alakúltak: Egy csomó kelkáposzta 50 K, zöldség csomója 10 K, hagyma kilója 90 K (olcsóbb mint a múlt esztendőben), cékla csomója 20 K, zeller, kalarábé drbja 5 K. fokhagymáé 5 K, krumpli kilója 40 K, egy fő káposzta ICO K, száraz bab literje minőség szerint 80—100—-140 K, spenót csomója 20 K, retek drbja 3—10 korona Kereslet nem nagyon van, az árusok panaszkodnak, hogy még a helypénzt sem keresik meg. A tejpiacon már nagyobb volt a kereslet e mérsékelt a tejfölhozatal. Ma pél- dáúl a viszonteiárűsítők nem tudtak tejet venni. Egy két termelő árúsította reggel 70 koronáért a tej literjét. A tejfei literjét 240 koronáért, a túrót csomónként 25, a tojás darabját 30, a vaj kilóját 900 kor.-ért árúaíiotlák. A gyümölcspiacon is nagy a pangás. Ki is adna egy kilo almáért 160—200—240, körtéért 200 koronát? A dió kilója ezidőszerint 180—220 K, ntandoia literje 100 kor. Egy citrom 20—25 koronába kerül. A magunkfajta szegény embernek nem telik 200 koronás almára. A húspiac helyzete S8m rózsás. A jobb módú polgár sertést ölt, a szegénynek meg nem telik húsra. A marhahús azonban keresettebb, mint a sertés. A mai hetipiacon egy kilo marhahús 380, a borjúhús 500, a sertéshús 500 korona volt. — A zsír 1000 K, zsírszalonna 850 K, debreceni kolbász (sertés) 600 K, marhahúsból 500 K, füstölthűs 700 K, füstöltszalonna 900 korona. Magasak az árak, hiába. így azután nem lehet csodálkozni, hogy üzlettelen az egri élelmiszer-piac. Hadirokkantak órem-pótdija. A honvédelmi miniszter legközelebb rendeietet ad ki, amely szerim a hadirokkantak továbbra is ellátási illetményeikkel együtt havon- kint fogják kapni az érem pótdíjat, míg a többiek részére f. évi március hő 1-től egy összegben és pedig június havában utalják ki az egész évi érem-pőtdíjat. Düsseldorfban tüntetnek a franciák ellen London. MTI. Düsseldorfban mintegy 10 ezer főre menő tömeg vonult végig tíz utcán és tűntettek a franciák ellen. A lovas őrjáratokat megdobálták. A francia lovasok erre levegőbe tüzeltek, majd több lövést tettek a tömegre, amely erre szétoszlott. — Hasonló esetek játszódtak le Essenben, Duisburgban, Dortmundban és más Ruhr- vidéki városokban. Hivatalos jelentés szerint esseni területen 10 ezer, a hamburgi területen pedig 30 ezer bányász szüntette be a munkát. A sztrájkmozgalom újabb lendületre kapott. A munkások ellenálló kedvét fokozta Thyssen megjelenése, aki Mainzból diadalmenettel vonult be Essenbe. Mainzban a franciák ellen megnyilvánult tüntetések nyomán ostrom állapotot lép tettek életbe. Szoci&lis kurzus Miskolczon. Miskolczról jelentik, hogy Borsod és Hevesmegye kér. soc. és kát. népszövetségi szervezeteinek vezetői részére február hő 11—13 án három napos szociális kurzust rendez a Népszövetség központja. A kurzus előadói Vass József dr. népjóléti miniszter, Ernszt Sándor dr., Czettler Jenő, Huszár Károly, Grieger Miklós, Haller József, Csík József, Bernolák Nándor, P. Bangha Béla, Túri Bála, Frűhwirth Mátyás stb. lesznek. A kurzus iránt nagy az érdeklődéi. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Az elitéit német báayatulaj donosok ragaszkodnak hazafias álláspontjukhoz. — Amerika nem avatkozik a német francia bonyodalomba. — Francia- ország döntő csapást készül mérni Német országra.—Prágában folytatják a magyar cseh pénzügyi tárgyalást. — Beomlott a Berliner Tageblatt palotája. — Lloyd Georgenak a- Daily Chronicle az angol kormány közbelépésére mondott föl. Egy angol vegyészkisasszony kristálycukrot készít keményítőből. — Az amerikai szenátusban vita indul a Ruhr-vidék megszállásáról. — Hóiórás légi járatokat terveznek London és Prága között. Magyarország. Bethlen nem lát veszedelmet a kisántánt mozgolódásában. — Ma utaznak Londonba a főváros kikül döttei. — Ma nyílik meg a vagyonmentő vásár. — A Gyosz. elutasította a vasasok bőrjavítási kérését, mire több gyár munkásai sztrájkba léptek. — Gombőcz Zol tán az Akadémia hétfői ülésén mutatja be a németországi XIV. századból való magyar nyelvemléket. — Villain báró lett prágai követségünk vezetője. — A csehek mín- denképen elkobozzák Frigyes főherceg vagyonát. — A szegedi felsőkereskedelmi iskola ez év végével működését beszünteti. — Befagyott a Balaton. LEGÚJABB. Tegnap óta nem közlekedik hajó a Rajnán; a rajnai hajósok elhatározták, hogy a hajózást beszüntetik. — Abban az esetben, ha a török küldöttség a lausan- nei szerződés aláírása céljából megfonto- láei időt kér, az értekezletet elhalasztják — 3750 főre becsülik a Ruhr vidékre mozgósított francia vasutasok számát. — A románok a jóvátételi biztosítékok ürügye alatt egészen a Tiszáig meg akarják szál- lani Magyarországot. Mussolini ellenzi ezt a «tervet».
