Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-26 / 20. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1923. január 2«.

Cipőt próbál Szarvas Ferkó.

Mottó: «Engzdjétek hozzám a kisdedeket.»

Azt mondjátok, hogy ismeritek a gyermeket. Nem ismeritek.

Ha ismernétek, nem mondanátok :

— Ez a gyermek gonosz.

Vagy:

— Ennek a gyereknek még a nézése is «sirkefogóra vall.

— Gazember. Álnok. Ravasz. Nem lesz belőle semmi!

Ha a gyermek nem jól cselekszik, előveszitek a nadrágszíjjat, vagy a vesszőt. Megveritek, óheztetitek.

Pedig a gyerek sohasem rosszindulatú. Ártatlanok a csinyjei. S ha valamit nem jő! végez, naív tájékozatlansága, vagy. ős humora a vétkes.

— Mijen jót nevet majd apuka, ha eldurraotom auyus orra alatt a riasztó pisztojt!

— Hogy megijed a néni, ha meg szúrja a kefe a zágyban!

A gyerek így gondolkozik. Minden gyerek humorista, nagy fantáziájú. S a rosszúl alkalmazott büntetés kineveli be löle az istenadta hajlamokat. Sőt: bosszú állóvá teszi. S a későbbi rosszaságnak már a bosszúvágy az ágya.

Egy megfigyelést moiidok el. Az Egri Népújság cipőpróbáján történt:

A szerkesztőséggel szomszédos rokkanthivatalban tartottunk cipő próbátSzarvas Ferkó volt éppen soron. Ferkő II ik elemibe jár. Öklömnyi gyerek. Csupa kabát. A fejecskéje olyan, mint a fekete retek.

— Gyere no, Ferkó. Ülj le a székre. Megnézzük, melyik cipő lenne jó a lábadra, — mondom neki.

Ferkó nem ült le mingyárt. Körűl- talpalta az asztalt s megsimogatta a cipőket.

— De szép eipéb, — örvendezett. S különösen egy sárga bőrből való cipőt eirógatott.

Leült a székre. Valahogy kioldozta a

a zsineg-fűzőt. S elvörösödve súgta a fülembe:

— Kapca van benne. ‘Oszt piszkos.

— Nem baj. Vesd le.

Szarvas Ferkő leráncigálta a sárral bemázolt kázem bocskorát.

— Embercipő vöt, — magyarázta. — Egy ember atts.

A kapcát letekergette a lábáról és sebesen a kabátja zsebébe sülyesztette. Retkes lábacskáját a térdére fektette éa vakargatta, amíg cipőt kerestem neki.

Fekete box-bőr cipő volt.

— No, húzd föl és majd meglátjuk ...

Ferkő nézi, forgatja a cipőt s kedvetlenül beleíaszíntja a lábát.

— E' nem jő, — mondja és visszaadja. — Szorít.

— Nem baj. Van itt másik is.

Húzgálja a másik párt.

— Nem jó, — szuszog. — Nyomja a lálpúhomot.

— Ejnye, — csodálkozom. — Pedig ez éppen a lábadhoz illő.

Egy nagyobbacska cipőt kerestem a számára s magam húztam fői neki.

A kis gózengú* ferdén tolta bele a lábát. Félszemmel iaU'm hogy a cipők felé pislog.

— Szűk az is, — nyöszörög

— Szűk? Ez a cipő? Ugyan. Hiszen elég bő.

Föláll. Tapogatja a cipőt.

— Nem szűk, de kotyog benne a Iá- bőm, oszt azér nem jő.

Gondolkozom, mit tévő legyek. Egyszer csak eipenderül Ferkó mellőlem és lobogtatva hozza a sárga bőrű cipőt.

— Ezt a szép sárga cipét póbáljuk meg — szól reszketve. — Ez a sárga cipe lesz jó.

— Hnzzad, — mondom neki.

Minden izében remeg. A cipő nem

megy föl.

— Az a cipő kicsiny neked, — mondom.

— Nem kicsi csak máj ki kell fűzni előbb a párgáját — mondja és buzgón, odaadással kifűzi a bőrszíjjat.

Bedugja a lábát, erőlködik.

— Ezén fijamnak lesz jó a' — mondja egy asszony.

Szarvas Ferkő rémülten néz hátra, feláll és nevetni igyekszik.

— Fájin. Má benne van. Nagyon jő, oszt nem szoríjja a lábuhhomot.

Tapogatom a cipőt. Végig éri a lába. Szűk biztosan.

Ferkó, miközben ráncigálja a cipőt, petyeg, hogy elterelje a figyelmemet.

— E zosztán cipe, a Roskovics Jani is kapott a várostú, de az a cipe nem vöt ilyen. Nanám is nézte. Monta, hogy boz bőr. E jő sarkomnak is, meg a zőra is jő.

Megsimogattam a buksi fejét:

— Ha annyira szereted, legyen a tied, Szarvas Ferkő.

A kis köiyök örömében föl se húzta a rossz cipőjét. Ragyogó arccal ugrott be a gyerekek közé s boldogan mondogatta:

— Kicsinyt szorít, de sárga.

S ne merje nekem azt mondani senki, hogy ravasz vagy, édes kis Ferkém, aki a talpad vakargatva sóvárogtál a sárga cipő után. Jakab Jóesef.

KIS HIRiSK A NAGYVILÁGBÓL.

Külföld. A franciák tíj lépésre készülnek a Ruhr-vidéken. — Ma kezdik tárgyalni az elfogott bányaigazgatók pőrét.

— Megbukott a francia pénzügyminiszter.

— Anglia örül, mert Franciaország lejárati a magát. —Az olasz fasizmus üj hármas antant kialakulását készíti elő. — Románia tárgyal Oroszországgal a bessz arábiai kérdésről. A franciák színes- bőrű eket hoznak a Ruhr vidékre.

Magyarország. Befejezéshez közeledik az indemnitás vitája. — 23 milliót sikkasztott Németh Gyula a IX. kér. elöljáróságon.

— Nem mond le a budapesti lakáshivatal elnöke. — Kolozsvárból kommunista-fészek lett. — A határok mentén ismét erőre kapott az állatcsempészós. — A pénzügyminiszter értekezletet hív össze az orvosok könyvvezetése ügyében. 500 amerikai gyáros és kereskedő jön a nyáron Budapestre. — Cseh állampolgár gyermeke nem tauúlbat magyar iskolában. — A Devizaközpont tiltott ügyletekkel gyanúsít egyes bankokat. — Hamarosan kinevezik a pro testáns tábori püspököt, — Károlyi Mihály pőrét február 13 án folytatják.

Humoros távirat A napokban hivatalos távirat érkezett a városhoz. Egy magas állású tisztviselő jelentette be táviratban érkezését. S az állomáshoz egy küldönc kirendelését kérte. Ehelyett azonban a távirat szoszerint így hangzott: «Kerek állomáshoz egy kueloencoet kirendelni.# Hát ami azt illeti, még különc is akad Egerben.

HÍREK.

Eger, 1923. január 28

Előfizetőinkhez.

Tisztelettel kérjük lapunk hátralékos előfizetőit, hogy a hátralékos előfizetést sürgősen küldjék be, nehogy kénytelenek legyünk a lap további küldését beszüntetni.

Az Egri Népújság kiadóhivatala.

Újabb antant-jegyzék?

Antantvölgy, 1923. jan. 28.

A kisantant képviselői a legközelebbi napokban a kővetkező demsrsot fogják átnyújtani a magyar kormánynak:

1. A farsangi bálok alkalmával áltassanak el az ohne stepp és a shymmi nevezetű magyar táncok, mert alkalmasak a kedélyek megzavarására.

2. A magyarországi villamosokon ti los katonáknak utazni, mert félő, hogy mozgósítási szándék rejlik mögötte.

3. Tilos farsang ideje alatt a borital túlságos élvezete, mert a részeg ember megmondja az igazat.

4. Irredenta beszédek csak a liberális polgári pártkörökben engedéiyezhetők.

5. A sajtó külpolitikai vonatkozásban csak Wilsonról és Lloyd Georgeről beszél hét, a többiről hallgatni köteles.

6. Riasztó pisztolyok, vízi puskák, viharágyűk, puffogő frázisok, fényszóró gondolatok a katonai ellenőrző bizottság hoz szolgáltatandók be.

7. Az összes magyar újságírók ki- szolgáltatandók a kannibáloknak.

vAz Egri Népújság gysrmskcipö mozgalma

Szerdán, f. hő 24 én, volt az Egri Népújság cipő akciójának próbája. Zsibongó gyerekhad töltötte meg a szerkesztőség mellett lévő rokkantak helyiségéi. Negyvenkét gyermeknek tudtunk cipőt adni, háromnak pedig, Tűri Károlynak, Lacz kőczky Józsefnek és Zsolcer Máriának csináltatunk. Három pár cipő még nincs készen, ezeket az előjegyzésbe vett gyér mekek között fogjuk szétosztani. Eszerint negyvennyolc gyermeket tadtunk cipővel ellátni. Az Egri Népújság cipő ünnepély* f. hő 28 án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Városház nagytermében, amelyre az érdeklődőket ez úton hívjuk meg szíves szeretettel.

Személyi bír. A rokkantügyi főfelügyelő f. hő 29 ón, hétfőn délbea érkezik Egerbe.

A képviselőiestül®! közgyűlése. Eger város képviselőtestülete f. hó 31-én, szerdán, délelőtt .10 órakor tartja rendes közgyűlését az anyakönyvi hivatalban.

Czekkel Férése ár. előadása az Anya- és Csecsemővédö Intézetben. Csekkel Ferenc dr. f. hő 24-én, szerdán délután 5 órakor nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott az Anya- és Csecsemővédő-intézet működéséről. Az előadó élvezetesen ismertette a rendelést, a fövédőnő és védőnő munkakörét, az intézet felszerelését, a rendelő orvosi mű szereit s általában hasznos tanácsokkal szolgáit az anyák és a gyermekek higiénikus ápolása tekintetében. A hallgatóság érdeklődése olyan nagy volt, hogy a tudós gyermekorvosnak meg kellett nyújtania előadását, melyet az elismerés őszinte és lelkes tapsai köszöntek meg.

A GárdonyS-mauzoleumra Göre Gábor alakító művésze. A városi közpénztárhoz a Gár donyi mauzóleumra megérkezett az első adomány. Vidovits István 1000 koronát küldött a követ*ező sorok kíséretében: «Alőlírott itt küldök 1000 koronát a ke- veroiesi jövedelmemből halhatatlan emlékű Gárdonyi Géza mauzóleumára. Tisztelettel Vidovits István, Göre Gábor alakító mű vésze».

Bérmozgalmak Miskolczon. A miskolezi cipész munkások sztrájkba léptek. Bérük 30°/o os fölemelését kérik. A tárgyalások még eddig nem vezettek eredményre. A pék- és famunkások ia béremelést köve telnek.