Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-23 / 17. szám

Ata 10 korona

Eger, 1923. január 23. kedd. XL. évf. 17 sz.

Előfizetési dijuk postai szállítással ftgész és félévi előfizetést sem fogadunk eL Segged évre 650 K. — Egg hóra 240 K.

Németország népe

ismét történelmi megpróbáltatások súlya alatt görnyed. Francia katonák csizmái járják az ősi germán földet és parancsolni akarnak ott, ahol a német őserő évezáza dokon keresztül a legnagyszerűbb teljesítményeket hozta létre.

A fegyvertelen, a megalázott és agyonsanyargatott német őriás büszke daccal fogadta a betolakodókat s okos megfontoltsággal várta sz események kialakulását. Úr és szolga, szegény és gazdag, mester és munkás, tőkés és hivatalnok miud csak germán lett ezekben a válságos pil lanatokban. És a rettentő megalázás folytán egyszerre leomlottak azok a választó falak, amelyek pártokat kereteztek Németország áldatlan politikai harcaiban.

Az egységnek ez a hatalmas és mindent legyőző nagyszerűsége, a nemzeti önérzetnek és akaratnak ez a gyönyörű megnyilvánulása az a páncél, amely mögül a germán nép minden- egyes tagja fölényes biztonsággal néz farkasezemet a gyűlölt ellenséggel. Ez az erő lesz az, amely semmivé teszi a könnyelmű francia vállalkozást. Ez lesz az a hatalmas bástya, amelyen megtörik a francia dicsőség féltve őrzött, de immár pislákoló fénye.

A fekete, durvakezű, d3 nemzetéért égő szívű német bányász leteszi a vájó szerszámot. A gyárak nem füstölnek többé, mert nincs munkás, nincs elüljáró, aki engedelmeskedjék az ellenség parancsának.

A tehetetlen düh, a leplezhetetlen kudarc fojtogató érzése fogja kizavarni a megszállókat a német főidről. S a «jóbarátok» gúnyos kacaja lesz hozzá a kiséré zene.

De vájjon meglátjuk-e Európa szerencsétlen népei közül különösen mi a germán siker titkát? Az egységet, amelyet megteremtettek az élet-halál mesgyéjén. Az öntudatot és nemzeti büszkeséget, a melyet sohasem taposott még hitványabb ellenség a franciánál.

Vonjunk tanulságot a német példából és ne halogassuk a teljes egyetértést a legutolsó pillanatra!

Kölcsey Hymnusáról.

Eger, 1923. )an. 22.

Az Egri Népújság tegnapi számának tárcája méltó érdeklődést keltett. Annál inkább is, mert a magyar nemzeti ima születésének századik évfordulójáról még a fővárosi lapok is jobbára megfeledkeztek.

Ezt az érdeklődést mutatja, hogy há rom helyről kaptunk levelet, amely a kérdéssel kapcsolatos tényeket hoz nyilvánosságra.

Ezek az értesülések a következők:

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 31.

1. Várady Antal, az Orsz. Színművészeti iskola tanára mondotta el hallgatóinak, hogy Erkel Ferenc, a verseny alkalmával, súgólyukból dirigálta el pályanyertes művét. A birálő bizottság jelenlétében ugyanis dirigens nélkül kellett volna eljátszani a Himnuszt, de a nagy szerző aggódott, hogy valami gixer elrontaná a műéríéket és a hatást. Ezért aztán ehhez a pia fraus hoz nyúlt, melyet persze a bizottság csak később tudott meg.

*

2. M&iszner Imre székesegyházi karnagy beszélte el a következő esetet:

Van olyan díszkiadásű francia munka, amelyben a világ összes nemzeti himnuszainak partitúrája benne van, de a mi fenséges nemzeti imánk még onnét is hiányzik. Mikor 1919. nyarán a román trónörökös megcsodálta székesegyházunk orgonáját, ebből a himnusz-gyűjteményből játszotta el rajta Meissner Imre főszékesegyházi karnagy az oláh nemzeti himnuszt.

Meg volt abban a könyvben minden európai nemzet himnusza, sőt még a jspán is, de a magyar — hiányzott.

Még ebben sem gondoltunk tehát arra, hogy nemzeti önállóságunk érvényre jusson. *

3. A megszállott területen, elnyomatásban élő egyik volt egri tanár-ember beszéli, hogy persze Csehszlovákiában szigorúan tilos a magyar himnusz.

A búsúló magyarság azután úgy segít magán, Hogy a vendéglőben ezt a nótát húzatja: Nékem olyan asszony kell . . . A cigány, akinek szíve a magyarságé, tudja, hogy miért éppen ezt a nótát. Ennek első üteme ugyanis, ha lassú tempóban játsszák, teljesen egyezik a Himnusz első taktusával. Mikor azután a mindenütt settenkedő cseh-kémek veszélyt szimatolva ütik fel a fejüket: rögtön gyorsba csap át a cigány s úgy folytatja a nótát.

Hiába, a szerencsétlenség találékony.

*

Itt említjük meg, hogy vasárnapi cikkünknek ez a része, amely a «Gott erhalte» keletkezéséről szól (3. lap.) s mely sajtó- I hiba folytán téves volt, így van helyesen: <A «Gott erhalte» zenei része előbb megvolt, mint a szövege, melynek szerzője Haschka Lipót.»

Az egri iparosok és kereskedők memorandummal fordultak a pénzügyi kormányhoz*

Eger, 1923 január 22.

Az Egri Ipartestület elnöksége vasárnap, f. hő 21-én, délelőtt 11 órakor ez Ipartestület Szekfű utcai helyiségedben megbeszélést tartott a sérelmes adózási rendeletek tárgyában. A megbeszélésen Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő is részt vett.

Nagy János dr. kijelentette, hogy a pénzügyminiszter a kisiparosság he'yze tén lényegesen könnyíteni akar és revízió alá veszi a rendeleteket. Az a célja, hogy a síbereket és az adőeltitkolőkat megfogja, hogy ezeknek a visszaéléseit megakadályozza. Nagyon csodálkozik, hogy Egerben olyan nagy az izgatottság. Hiszen Egeiben alig fog könyvet vezetni kisember; a kisembereket kímélni akarja.

Ezután Nagy János őr. ismertette, hogy könyvet nem vezet a segéd nélkül dolgozó kismaros, továbbá az az iparos (hentes, mészáros, lakatos stb.), akit fog lalbozásánál fogva sem lehet könyvvezetésre szorítani. Nem vezetnek könyvet azok a Begéddel dolgozó iparosok sem, akik nem járatosak a könyvvezetésben. Ezeknek kérvényt kell eziránt beadniok s míg a felebbezés elintézve nincs, nem kell könyvet vezetniök.

Javasolta, hogy adóügyekben járjon el az Iparte* * *tüiet. Az elnökség magáévá tette a nemzetgyűlési képviselő indítványát.

Az elnökség ezután a Városházára vonult, hol az Ipartestület rendkívüli közgyűlést tartott, mely minden zavaró inéi dens nélkül folyt le.

E közgyűlés keretében mutatta be az elnökség azt a memorandumot, melyet a pénzügyi kormányhoz terjeszt föl.

A memorandum így szól:

Nayyméltóságú Miniszter Úr!

A magyar iparosok és kereskedők tudják jól, hogy a mai nehéz időkben minden magyar polgárnak komoly kötelessége a leglelkiismeretesebben teljesíteni azokat az anyagi kötelességeket, amelyeket országos törvények és törvényes rendeletek terhűkre előírnak, meghatároznak. Tudják azt is jól, hogy az á lamházíar- tisnak rendbehozása, az állami feladatok teljesítésének lehetővé tétele pénzügyi kormányunkat súlyos kérdések és feladatok elé állítja.

Ez okokból a leghatározottabban hangsúlyozza Eger város iparos és kereskedő polgárságé, hogy minden elviselhető, igazságos és az egyenlő teherviselés elvén nyugvó megadóztatás ellen soha kifogást nem emel, azt becsületes, hazafias érzésekkel, a inai komoly időknek megfelelő komolysággal vállalja.

Tiltakoznak azonban az egri iparosok és kereskedők az ellen, hogy az éiet-