Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-27 / 143. szám
2 EGRI JNilPUJbAÜ lö^S. június 27. A siketnémák évzáró vizsgálata. 3'!" 11 23. június 26. A hábo-ű és az azt követő áldatlan évek, amelyek oly sok intézményünket kezdték ki, a sikeinémák helybeli intézetét sem kímélték meg. Pedig a háború előtti időben rendkívül szép lendülettel indult fejlődésnek. Tanárhiány, anyagi eszközök elégtelensége, stb. miatt többízben is szünetelt benne a tanítás (volt rá eset, hogy egyfolytában máefélávig is) ami, a vezetőség minden erőfeszítése ellenére sem maradhatott bizonyos káros hatás nélkül az intézményre. A háború és a forradolmak okozta sebeket azonban az intézet már is kiheverte. Ismét a fejlődés útján van; a követ kező iskolai évben már a VII. osztálya is megnyílik, hogy rövidesen a VIII osztály felállításával már teljes képzést nyújtson védenceinek. S miként azt a tegnap megtartott évzáró vizsgálaton is tapasztaltuk, a kis siketnémák teljesítményei minden téren teljes mértékben megütik a békebeli színvonalat. A vizsgálat egyébként a békeévek értékét megkedveltessék. A szebbnél szebb rajzok és festmények most is bámulatot keltettek éppen úgy, mint a növendékek írásai. Úgy a leány , mint a fiú növendékek tetszetős, szabatos tornagyakorlatai és játékai fejezték be a vizsgálatot, amelynek célja volt, hogy bemutassa : mennyire teljesíti az intézet humánus és kulturális feladatát s hogy a siketség mialt némának maradt, vagy némává lett növendékeit mesterségesen, a látás, tapintás és izoaiérzes segítségével megtanítsa a hangos beszédre, a beszédnek mások szájáról való leolvasására s mindazokra az elméleti ismeretekre, amelyekre majdan az életben szükségük lehet. Akik ma ott voltunk, meggyőződhettünk, hogy az intézet misszióját kifogás talanul, lelkiismeretesen s teljes sikerrel végzi. A jelen volt szülök és a nagyszámú érdeklődő közönség, melynek soraiban ott volt Kriston Endre kanonok, Jilek Károly államvasuti főfelügyelő is, a legnagyobb elismeréssel adózott a tanári testület taghasonló aktusaira emlékeztetett. A növendékek boldog izgalommal vonultak osztálytermeikbe s ott mutatták be hozzátartozóiknak és az érdeklődő közönségnek egyévi munkálkodásuk eredményeit. Nem csekély meghatottsággal hallja az ember a némákat megszólalni, hangokat kiejteni, amelyekből értelmes szavakat, mondatokat szövögetnek, amelyeket azonban ők maguk nem hallanak soha. Végighallgatva a kis beszélő süketek feleleteit, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy mily óriási munkát végez itt a tanár és növendék egyaránt s mennyi türelem, kitartás és szeretet kell e munkához mind kettő részéről. Az első osztályban folyik talán a legfárasztóbb, legterhesebb munka. Itt ta nulják meg a némák a beszéd összes hangjait s emellett még az írást és olvasást is. Két első osztály van s már mindkettőben igen sok kifejezést ismernek meg a gyermekek, sőt néhány rövidke mondatot is ki tudnak ejteni. Második osztály is kettő van. Ezekben már rövid kérdésekből és feleletekből álló társalgást hallunk. A belépő idegenekre megjegyzéseket tesznek s a gyér mekek egész fesztelenül érdeklődnek nevük, koruk iránt, ami a tanár ás növendék között levő közvetlen, szeretetteljes viszonyban leli magyarázatát. Ezekben az osztályokban a növendékek számolnak is; a föltett kérdésekre gyorsan és szabatosan felezgetnek. A felsőbb osztályokban is mindenütt okos, eleven feleleteket hallani. S minél feljebb haladunk az osztályokban, annál inkább csodálkozunk a tanítás rendkívüli nehézségein & az elért eredményeken. Az egyes osztályok feltűnően hangos, vidám hangú beszélgetése meg szinte elfeledteti velünk, hogy a sikeinémák intézetében vagyunk. A rajzok, női kézimunka és szlöjd tárgyak megszokott nagyszabású kiállítása ezidén elmaradt, minek okát az anyagba szerzés nehézségeiben kell keresni. A szemlére kitett tárgyak közt a praktikus érzékre valló készítmények vannak több ségben, amelyek igen alkalmasak arra, hogy velük a munkát és annak gyakorlati jainak fárasztó, nehéz munkájáért, amely lyel értelmes, ügyes, dolgos embereket mentenek meg a társadalomnak- és a hazának, koldustarisznya helyett tisztességes megélhetést biztosítva az intézetből kilépett növendékeknek. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Amundsen Alascán át jelentette, hogy a kudarcok ellenére sem mond le arról, hogy elérje az északi sarkot. — Merkanii olasz légügyi miniszter Pária- londoni légi útja alkalmával repülőgépével lezuhant. — Egy Wheeler nevű angol fényképész, aki időjőslással is foglalkozik, hetekkel előbb megérzi a földrengést; szeizmográf-tehetsége egy bolygó megfigyeléséből ered. — A berlini gázgyárból 6 álarcos rablő 22 milliót rabolt el. Magyarország. A kormányzó fia tanul mánvútra megy az északi államokba. — Bródi Sándor írő betegségében javulás állott be. — A Ludovika Akadémia megünnepelte 50 éves jubileumát. — Kopinics- nak teljesen nyoma veszett — Ötszörösére emelik az útlevéldíjat, 5000 K lesz az útlevél kiállítási illetéke. Színház és Művészet. Heti műsor: Szerdán: Papp Manci felléptével, Lengyelvér. Csütörtökön: Papp Manci felléptével, Marinka, a táncosnő Pénteken: Papp Manci felléptével, Hamburgi menyasszony. Szombaton: Papp Manci felléptével, Marinka, a táncosnő. Vasárnap: Papp Manci felléptével, Marinka, a táncosnő. Kezdete este 8 órakor. Az egész heti műsor jegyeit árúsítja a pénztár. Tökmag. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dario Nikodemi. Dario Nikodemi Tökmag c. vígjátékát hozta színre hétfőn a Czakő-társulat drámai együttese. A darab sujet-je nem új. A kis ártatlan utcai leány mindig kedves témája volt az íróknak. Újabban nem egy mozidarab tárgya a kis senki féle (Tökmag) szemétdombon felnőtt liliom. A mód azonban, a szarvirozás, új Dario Nikodéminól. Mintha azt mondaná: «Nézzétek meg a liliomot Szemétdombon is hófehéren, tisztán illatozik, míg az ener- vált, kulturált földben csenevész lesz és elkorcsosul. A lélek liliomának nem árt a szemét, a piszok : tisztán, fehéren emelkedik ki belőle az ősember naiv romlatlan- ságával, mint a darab kis senki ja, aki a maga erkölcsi nézeteit érintetlen lelkének tudatlanságával állapítja meg. Következtetései a gyermeké, de egyszersmind az ítélő erkölcsé is, mely megundorodik a züllött lelkektől, ő így következtet: a feleség megcsalta az urát, a férj erre leszúrta az asszonyt. A feleség tehát olyan nő, akit le kall szűrni. A kultúra máz, hazugság, az emberek külsőségek után igazodnak s minden előtt szemet hunynak az emberi gyöngeség nevében. A kis Tökmag, akit Sacchi mérnök szedett föl az utcáról, visszakivánkozik rongyaiba, mikor látja, hogy az emberek hazardőrösködnek egymás tisztességével s a becstelenséget udvarias mosolyokba öltöztetik. A kis va- dóc visszakivánkozik az utcára, hol az emberek tisztességesen viselik magukat. Az utca jő, az utca kedves, nyílt, csak a nagy bűnös házak a rosszak, hol feslett életű családok, nők, férfiak élnek és gáládul csalják, lopják egymást. De nem tőrödének vele, hiszen a kölcsönt ügyi» visszafizetik. S a kis senki-nő is. Amikor Emíliát és Sacchit rajtakapja, ő is kacérkodni kezd Berninivel, hogy féltékennyé tegye Tito Sacchit. A kis Tökmag romlat- lanBága végül is diadalmaskodik, Sacchi meglátja benne a kincset. S ezt a kincset nem adja oda másnak. Sokat lehetne Írni erről a darabról, amihez kevés egy szin házi kritikának szánt hely. Azt hisszük, hogy kuitúrcéit szolgálunk, mikor kérjük az igazgatóságot, hogy a Tökmagot hozza reprizre. Szilágyi Marcsa (kis senki) volt a színházi este hőse, a kis vadóc bájos, gyermekien tiszta megszemélyesítője. Nem kevesebbszer, mint hatszor tapsolták ki. Szentiványi Béla (Sacchi) öntudatos művészettel játszott, napsugaras kedélye so hasem hagyta cserben. Somody Kálmán (Bernini) jelleaialakítása kifogástalan ás naturaliezúkus volt. Dénes Rózsi (Franca énekesnő) és Medveczky Mária (Emilia) hálátlan szerepüket nagyon jól megjátszották. Fekete Béla az öreg tanítót végtelenül kedvesen alakította, úgy, hogy nyilt- színi tapsot kapott. A rendezés Szentiványi derék munkája. HÍREK. Eger, 1923. június 27. A Tiszafüredi Népfőiskola hatvani tanulmányi kirándulása. F. hó 24-án, vasárnap, a Tiszafüredi Népfőiskola 50 férfihallgató|a megtekintette a Hatvani Magnemesitő Telepet. A népfőiskola hallgatóinak Legányi Ödön gazd. akad. tanár értékes előadást tartott, megmutatta a laboratóriumot, a telepet és a magraktárat; majd a nagytétényi uradalom tejgazdaságát, gazdasági gépeit, fölszerelését, gyümölcsószetét te kintették meg az uradalmi intéző szíves kalauzolása mellett. Az uradalom a főiskolásoknak ebédet adott. A szives vendéglátásért a népfőiskola hallgatói nevében Nyitray György igazgató mondott köszönetét. — Hammel Árpád szabadoktatási titkár, a tiszafüredi népfőiskola női hallgatói számára, a gödöllői áll. baromfitenyésztő telep" és a gödöllői méhészet megismerése céljából tervez tanúlmányi kirándulást. A kultuszkormány fölemelte a tandijat. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a jövő óv 1923/24. tanévtől kezdve a felvételi- és tandijat fölemelte. Az egri állami Dobó István főreáiiskolában a rendelet szerint a beírás alkalmával 10000 K felvételi és vegyes díj s fűtőanyagra vagyoni viszonyok szerint 1—5000 K fizetendő. A tandíj 30,000 K lesz. Közalkal mazottak gyermekei a felvetelídíj és tandíj 10°/o(át fizetik.
