Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-23 / 140. szám

Ára 40 korona, Eger, 1923. június 23. szombat XL évf. 140. »z. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K ' Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K ! — nem fogadunk el. lirdetásek □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. Az egész vonalon... Eger, 1923. június 22. A napokban foglalkoztunk ezen a helyen a Máv. legújabb tarifa-emelésével. Nem kell hozzá valami nagy tudomány, hogy megállapítsuk: milyen nagy és ká­ros következményei lesznek a vasúti fuvar drágulásának. Nincs, de nem is lehet olyan kereskedő, aki bele ne számítaná áraiba a magasabb fuvardíjat. Nincs az az ipa­ros, aki ezen a címen ne drágítaná mun­káját. És nincs az a nyerstermelő, aki számításba ne venné ezt az újabb drágu­lást, mely minden téren érezhető hatásban fog jelentkezni. Ez különben természetes is, mert mindenki a megélhetési viszo­nyokhoz szabja munkájának ellenszolgál­tatását. Sőt egész bizonyosra vehetjük, hogy a drágulás aránytalanul nagyobb lesz mint amennyivel lennie kell, mivel a vasúti szállítás fokozott díját sem az ipa­ros, sem a kereskedő, sem a nyerstermelő nem kalkulálja pontos törtszámokban, ha­nem kikerekítva és pedig — fölfelé. Az átkos zürichi jegyzés napről-napra lejebb szorítja koronánkat s így az árak mindenütt emelkednek, az élet szinte órá­ról órára drágul. A kenyérnek, a lisztnek, a búzának hihetetlen nagyságú árai 24 érára is alig állanak meg, hanem folyton kapaszkodnak, vagy éppen ugrálnak — fölfelé. Hűségesen és jobb ügyhöz méltó buzgalommal dolgoznak a drágításban a kartellek is. A gyújtót most drágították meg annyira, hogy egy egy szálnak ára 1 korona lett. A malom kartell a liszt árát emeli folyton nagy kitartással. Legfeljebb néha megy lefelé néhány fillérrel. De csak úgy tessék-lássék, hogy azután hatalmas szökkenéssel, sokszorosan pótolja az ide iglenes és csekélyke «veszteséget», ame­lyet «nagylelkűsége» idézett elő. Nem maradhat el persze a cukor sem, amelynek áremelkedése most taktikát vál­toztatott. Ezelőtt ritkábban emelt —■ na­gyot ; most már gyakrabban, szinte két- három hetenként szökdelteti fölfelé az árat, bár nem oly — nagyon. A monopo- lisztikus természetű cukorgyárak (akár­csak a gyújtő-kartell) most csak 300 ko- ronácskával akarnak feljebb rugtatni úgy, hogy 2000 korona körül lesz egy kilo­gramm cukornak megfizethetetlen ára. Csak természetes aztán, hogy a Máv. édes testvére, a posta sem akar hátrább maradni. Egyelőre csak, — úgy hírlik — a telefon lesz drágább 50 százalékkal. Szóval: az egész vonalon és állandóan szomorú kitartással rosszabbodik a hely­zet. És ez a lavina csak a végső pusztu­lásban áll meg. . . POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BRBZNftYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Ä HormánytiaH elsősorban szociális politikát Heti folytatnia. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V*H órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A Ház ezemmelláthatőan tanácskozás­képtelen, így az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnöki előterjesztések és bejelen­tések után bemutatja az összeférhetetlen­ségi bizottság ítéletét, Hoyos Miksa gróf összeférhetetlenségi ügyében. Ezután az elnök a következő enunciációt teszi: Az egész müveit világ részvéttel fordűl Olasz­ország felé, amelynek klasszikus földjét őráról-őrára fenyegetőbb arányokat öltő katasztrófa fenyegeti és a lakosságot ál landőan reszketősben tartja. Virágzó köz­ségeket hamvasztott el a tüzes láva. Olaszország ellenfelünk volt a háborúban, amelynek szerencsétlen kimenetele nem-, zetünket mindennél súlyosabb katasztró­fába sodorta. Sem a háború, sem a béke nem tűntették el lelkűnkből az emberi érzések szolidaritásának követelményeit, legkevésbbé azzal a nemzettel szemben, amely a háború alatt a legtöbb emberi érzést, a kegyetlen béke által teremtett helyzetünkben pedig a legtöbb megértést tanúsította. Azt hiszem, hogy a nemzet­gyűlés egyértelmű helyeslésével találkozik az az indítvány, hogy Olaszország ka- tasztrófális elemi csapások által sújtott lakosai iránt mély részvétünket fejezzük ki és ezt az egész ország nevében Olasz­ország képviselő kamarájával táviratban közöljük. — A Ház egyhangú hozzájáru­lással veszi tudomásúl az elnök bejelen­tését. Az első szónok Szabó József. Kifogá­solja, hogy a kormány ismételten felha­talmazási törvényjavaslattal jön a nemzet­gyűlés elő. Kifogásolja azt is, hogy a pénz­ügyminiszter az indemnitás beterjesztésé­nél sem programmot nem adott, sem ex­pozét nem tartott. Az indemnitási törvény­javaslat szokatlanul nagy alkalmat bizto­sít a kormánynak, mely rendeletekkel szabályozhatja a kényes üzleteket. Az in­demnitási törvényjavaslat 7. paragrafusa módot nyújt a pénzügyminiszternek arra, hogy a kereseti adót kedve szerint szabá­lyozhatja. Ugyancsak rendeletileg kívánja szabályozni a miniszter a kincstári ha­szonrészesedés ügyét. Nézete szerint eze­ket az ügyeket a törvényhozó testület előtt kellene szabályozni. — Tárgyalja a tisztviselőkérdést, szí­vesen megszavazza az indemnitás idevo­natkozó részét, csupán az a kérése, hogy rendezzék már végre teljesen ezt a kér­dést. A magántisztviselők helyzetét tár­gyalva megállapítja, hogy a főváros leg­utóbbi béremelése alkalmával egy utca­seprő fizetését napi 1800 koronában álla­pították meg. Hogyan éljenek meg a bank­emberek, a biztosító intézetek és egyéb kereskedelmi vállalatok tisztviselői ? A magántisztviselők fizetését még mindezideig nem rendezték. Tavalyi naggyülésükön a kereskedelmi miniszter is megjelent és megígérte, hogy egypár hét múlva törvényhozási utón rendezni fogják a kérdést. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak helyzetével kapcsolatosan a következő határozati ja­vaslatot nyújtja be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen be haladéktalanul tör­vényjavaslatot a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak viszonyának rendezésére. A törvényjavaslatban főleg a magántisztviselői kamara fegyelmi ta­nácsának felállítására, a létminimumra, a vasárnapi munkaszünetre, próbaidőre, fel­mondási időre, a szabadságra, a beteg­ségre és a nyugdíjazásra vonatkozólag intézkedjenek. A javaslat életbeléptetésével létesít­senek béregyeztetőbizottságokat. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a köz- tisztviselők illetményeinek rendezésével kapcsolatban ugyancsak rendezzék az ál­lami vasgyárakban, vasúti műhelyekben, dohánygyárakban és más üzemekben dol­gozók illetményeit is. Utesítsa a nemzet­gyűlés a kereskedelmi minisztert az ipar­törvény végrehajtásáról szóló rendelőt haladéktalan végrehajtására. — A kormánynak elsősorban szociális politikát kell folytatnia. A keresztény szo- ciálisták célja az, hogy megelégedést sze­rezzenek az országban. — Az antiszociá­lis intézkedések elégedetlenséget hoznak, amelyek előbb-utőbb forradalmi formában törnek ki. Sürgeti a paritásos munkabéregyez tető bizottságok felállítását. Ezzel kapcso­latban a következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a fizikai és szellemi munkásoknak a nagytőkével szemben való megvédésére az életstandard biztosítása érdekében ha­ladéktalanul terjesszen be törvényjavas­latot. A paritásos munkabéregyeztető bi­zottságok felállításával a kormány tény­kedései nem egyeznek meg az ő felfogá­sával. Bizalmatlan a kormánnyal szemben, az indemnitást a részletes tárgyalás alap­jául nem fogadja el. (Az ülés tart.) ■ Hiszek egy Istenben,, hiszek egy ha Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásában ] t

Next

/
Thumbnails
Contents