Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-21 / 139. szám
Ára 40 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K I ---- nem fogadunk el. H irdetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. A Máv. Eger, 1923. június 20. Ez, a volt európai hirű intézményünk a háború dicstelen befejezése óta a legnagyobb válságokon ment keresztül. Fáj a lelkünk, ha visszaemlékezünk a hatalmas mozdonyokra, amelyek alig néhány óra alatt röpítettek bennünket Budapestról Kassára, Szegedre, Kolozs várra vagy Bécsbe.. . A gyönyörű kocsiparkra, amely kényelem dolgában egész bátran fölvehette a versenyt a fejlett nyugati államok vasutainak kocsiparkjaival. Fáj a lelkünk, ha rágondolunk a kocsipark rémes pusztulására a forradalmak idején. Száz meg száz volt olyan kocsi, amelyekben minden tönkre ment a csavargók pusztító dühe következtében. Egyetlen ablak nem volt benne ép, a bőrt lefejtették az ülésekről s kihordtak onnan mindent, ami magánházakban valamire használható. A kegyelemdöfést aztán a tolvaj oláh adta meg neki. Elvitte a leggyönyörűbb gépeinket, el legkényelmesebb, legdrágább kocsijainkat. Ami megmaradt, rom volt csupán. így lett a büszke Mávból egy haldokló, tengődő intézmény. Emlékezhetünk még a szellős, fűtetlen kocsikban való utazásra, hosszú késésekre s tömérdek kellemetlenségre, amely ezekkel a szomorú jelenségekkel járt... Teljes lerongyolódásunk, lezüllésünk képét mutatta a vasút ós csak lassú mozgása, cammogása mutatta azt, hogy: él. Egyik óv ment a rnádk után. Avatott kezek kezdték rendbehozni a Máv. ügyeit. Mozdonyokat, kocsikat építettek s kijavították a rosszakat. S ma már szinte békebeliek a kocsik, a mozdonyok s a szerelvények pontosan érkeznek be a rendeltetési állomásokra. A nemzet hálája illeti azokat, akik szinte a semmiből újjá varázsolták ezt a fontos és nélkülözhetetlen intézményünket. Méltók arra, hogy a nyomorult, a csonka kis Magyarország ujjáépítői között emlegessék nevüket a késői utódok. Azonban ez az újjászületés rengeteg pénzt emésztett meg. A Máv. szinte évek óta súlyos deficittel dolgozik. Ezt a deficitet, a Máv. vezetőinek politikája szerint, azoknak kell megfizetniük, akik használják a vasutat, tehát akik utaznak, vagy árút szállítanak. Innen van, hogy már évek óta, rövid időközökben 50—100°/o-kal folyton emelkedik a vasút tarifája. Ez pedig rémítően súlyos hatással van a gazdasági életre. Valóságos drágasági hullámot indít meg, mely minden Eger, 1923. június 21. csütörtök XL évf. 139. sz. W POLITIKAI NAPILAP. Feldes szerkesztő: BRE2NÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. közfogyasztási cikken érezteti hatását. így mindenhez drágábban jut hozzá a fogyasztó s így folyton nehezebb lesz, már amúgy is szinte elviselhetetlen megélhetése. A tarifaemelés nem vezet célhoz, mert szinte végnélküli és kielégíthetetlen kívánságoknak nyújt teret. A napokban a Máv. ismét emelni akarja a tarifát. Az utasok száma meg fog csappanni s megindul az újabb drágasági hullám a piacokon, az üzletekben és mindenütt és kifejezetten a vasúti tarifa eme lése következtében drágítanak. A deficitre újabb deficit következik s a múlt tanulsága szerint, az adósságtól | való menekülés ilyen módon sohasem lesz lehetséges. Egyetlen mód van itt a deficit eitün tetésére. A vasút a nemzeté. Terheit viselje az egész nemzet s fizesse mindenki, kivétel nélkül, adóban azt az összeget, amely a vasút fenntartásából rája esik. Ekkor aztán nem kell folyton emelni a tarifát, amely mindannyiszor életet drágít s végeredményében mindenkinek mérhetetlen bosszúságot okoz. Az egész nemzet teherviselésével mindenesetre elérnénk azt, hogy nem jönnének oly rohamosan a hatalmas drágasági hullámok. Anglia jóindulatát nem szabad túlbecsülni, de lekicsinyelni sent. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — A házszabályok 184. paragrafusa alapján ^bemutatja az összeférhetetlenségi bizottság ítéletét Zichy János gróf ö*szeférhetetleneégi ügyében. A Ház tudomásul veszi. — Az elnök jelenti, hogy Haller István a czeglédi választókerület képviseletéről lemond. A Ház tudomásul veszi. Az elnök felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a czeglédi választókerületben az új képviselő megválasztására megtegye a szükséges intézkedéseket. A Ház hozzájárul. — Az elnök felolvastatja az indítvány és interpellációs könyvet és javasolja, hogy 7«2 órakor térjenek át az interpellációkra. — Napirend szerint az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása következik — Mielőtt az elnök megadná a szót az első felszólalónak, két kéréssel fordul a nemzetgyűlés tagjaihoz: Az indemnitást tartalmazó törvényjavaslat tárgyalása a nálunk követett gyakorlat szerint alkalmat szokott szolgáltatni az ország közállapotával és az általános politikai helyzettel összefüggő kérdések legszélesebb mederben való megvitatására. Anélkül, hogy a gyakorlat helyességét vagy helytelenségét birálná, jelezni kívánja, hogy mivel a törvényjavaslat ezúttal-is a költségvetési felhatalmazáson kívül az állami életre és az igazgatásra vonatkozó fontos intézkedéseket tartalmazza, a most meginduló tárgyalás folyamán nincs az elnökségnek módjában sem szándékában a szólásszabadságot korlátozni, amelyet a házszabály a Ház tekintélyének érdekében megtett. A másik kérdés az, hogy a még rendelkezésre álló időt minél gazdaságosabban használják fel ős evégből kéri a képviselőket, hogy idején való megjelenésűkkel tegyék lehetővé az elnökségnek az üléseknek pontban 10 órakor való megnyitását. Eörffy Imre ismerteti a törvényjavas- 1 latot, kiemeli, hogy a hadikölcsön visszafizetések is megtörténnek a javaslat szerint. (Kiss Menyhért. Mikor kezdik meg ?) Ezután az adóhitel rendezését és az egyes adőilletmények emelését ismerteti. Beszél a szénbányák központi igazgatásáról szóló módosításról, kiterjetzkedik általánosságban azokra az irányelvekre, amelyeket a pénzügyi bizottság a javaslat tárgyalásánál szem előtt tartott. Szól a tisztviselői kérdés rendezéséről. Kéri, hogy a javaslatot úgy általánosságban mint részleteiben fogadják el. Hegymegi Kis Pál a következő felszólaló: Kijelenti, hogy helyesli az elnök előterjesztését abban az esetben, hogy az összea pártokban elfogadják azt. Szűnjenek meg a társadalmi ellentétek, hogy sikerüljön a gazdasági helyzet szanálása. A kormány külpolitikáját is bírálja és foglalkozik Bethlen miniszterelnök külföldi utjával. Rámutat arra, hogy a szimpátiát és jóindulatot, amelyet Anglia és Olaszország tanúsított a jóvátéíeli kérdésben, nem szabad túlbecsülni, de nem szabad lekicsinyelni, nem szabad nagy jelentőséget sem tulajdonítani neki. Középeu- rópa teljesen Franciaország szférájába tartozik, Anglia belátható időn belül nem fog ebbe az ügybe beleszólani, mert Középeurópában semmiféle érdeke nincs. A szövetkezés, amely a kis-antant és a nagy-antant között jött létre, nem adhoc szövetkezés, hanem állandó jellegű. Nekünk elsősorban a szomszéd államokkal kell megegyezésre jutni, hogy egészséges külpolitikát akarunk folytatni. Ennek pedig két előfeltétele van. Először teljesen megbízható Habsburgellenes politikát követelnek tőlünk, másodszor azt, hogy békés szándékú és minden agresszivitástól mentes legyen ez a politika. Minthogy ezek a feltételek megvannak Ausztriában, a kis-antant támogatja is Ausztriát. Mért ne lehetne nálunk is olyan atmoszférát
