Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-21 / 139. szám

Ára 40 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K I ---- nem fogadunk el. H irdetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. A Máv. Eger, 1923. június 20. Ez, a volt európai hirű intézményünk a háború dicstelen befejezése óta a legna­gyobb válságokon ment keresztül. Fáj a lelkünk, ha visszaemlékezünk a hatalmas mozdonyokra, amelyek alig néhány óra alatt röpítettek bennünket Budapestról Kassára, Szegedre, Kolozs várra vagy Bécsbe.. . A gyönyörű kocsi­parkra, amely kényelem dolgában egész bátran fölvehette a versenyt a fejlett nyu­gati államok vasutainak kocsiparkjaival. Fáj a lelkünk, ha rágondolunk a kocsipark rémes pusztulására a forradalmak idején. Száz meg száz volt olyan kocsi, amelyek­ben minden tönkre ment a csavargók pusztító dühe következtében. Egyetlen ablak nem volt benne ép, a bőrt lefejtet­ték az ülésekről s kihordtak onnan min­dent, ami magánházakban valamire hasz­nálható. A kegyelemdöfést aztán a tolvaj oláh adta meg neki. Elvitte a leggyönyörűbb gépeinket, el legkényelmesebb, legdrágább kocsijainkat. Ami megmaradt, rom volt csupán. így lett a büszke Mávból egy hal­dokló, tengődő intézmény. Emlékezhetünk még a szellős, fűtetlen kocsikban való uta­zásra, hosszú késésekre s tömérdek kelle­metlenségre, amely ezekkel a szomorú je­lenségekkel járt... Teljes lerongyolódásunk, lezüllésünk képét mutatta a vasút ós csak lassú mozgása, cammogása mutatta azt, hogy: él. Egyik óv ment a rnádk után. Avatott kezek kezdték rendbehozni a Máv. ügyeit. Mozdonyokat, kocsikat építettek s kijaví­tották a rosszakat. S ma már szinte béke­beliek a kocsik, a mozdonyok s a szerel­vények pontosan érkeznek be a rendelte­tési állomásokra. A nemzet hálája illeti azokat, akik szinte a semmiből újjá varázsolták ezt a fontos és nélkülözhetetlen intézményünket. Méltók arra, hogy a nyomorult, a csonka kis Magyarország ujjáépítői között emle­gessék nevüket a késői utódok. Azonban ez az újjászületés rengeteg pénzt emésztett meg. A Máv. szinte évek óta súlyos deficittel dolgozik. Ezt a defi­citet, a Máv. vezetőinek politikája szerint, azoknak kell megfizetniük, akik használ­ják a vasutat, tehát akik utaznak, vagy árút szállítanak. Innen van, hogy már évek óta, rövid időközökben 50—100°/o-kal folyton emel­kedik a vasút tarifája. Ez pedig rémítően súlyos hatással van a gazdasági életre. Valóságos drága­sági hullámot indít meg, mely minden Eger, 1923. június 21. csütörtök XL évf. 139. sz. W POLITIKAI NAPILAP. Feldes szerkesztő: BRE2NÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. közfogyasztási cikken érezteti hatását. így mindenhez drágábban jut hozzá a fo­gyasztó s így folyton nehezebb lesz, már amúgy is szinte elviselhetetlen megélhe­tése. A tarifaemelés nem vezet célhoz, mert szinte végnélküli és kielégíthetetlen kíván­ságoknak nyújt teret. A napokban a Máv. ismét emelni akarja a tarifát. Az utasok száma meg fog csappanni s megindul az újabb drágasági hullám a piacokon, az üzletekben és min­denütt és kifejezetten a vasúti tarifa eme lése következtében drágítanak. A deficitre újabb deficit következik s a múlt tanulsága szerint, az adósságtól | való menekülés ilyen módon sohasem lesz lehetséges. Egyetlen mód van itt a deficit eitün tetésére. A vasút a nemzeté. Terheit vi­selje az egész nemzet s fizesse mindenki, kivétel nélkül, adóban azt az összeget, amely a vasút fenntartásából rája esik. Ekkor aztán nem kell folyton emelni a tarifát, amely mindannyiszor életet drágít s végeredményében mindenkinek mérhe­tetlen bosszúságot okoz. Az egész nemzet teherviselésével mindenesetre elérnénk azt, hogy nem jön­nének oly rohamosan a hatalmas drága­sági hullámok. Anglia jóindulatát nem szabad túlbecsülni, de lekicsinyelni sent. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — A házszabályok 184. para­grafusa alapján ^bemutatja az össze­férhetetlenségi bizottság ítéletét Zichy János gróf ö*szeférhetetleneégi ügyében. A Ház tudomásul veszi. — Az elnök je­lenti, hogy Haller István a czeglédi vá­lasztókerület képviseletéről lemond. A Ház tudomásul veszi. Az elnök felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a czeglédi választókerületben az új képviselő meg­választására megtegye a szükséges intéz­kedéseket. A Ház hozzájárul. — Az elnök felolvastatja az indítvány és interpellációs könyvet és javasolja, hogy 7«2 órakor térjenek át az interpellációkra. — Napirend szerint az indemnitási törvényjavaslat tár­gyalása következik — Mielőtt az elnök megadná a szót az első felszólalónak, két kéréssel fordul a nemzetgyűlés tagjaihoz: Az indemnitást tartalmazó törvényjavaslat tárgyalása a nálunk követett gyakorlat szerint alkalmat szokott szolgáltatni az ország közállapotával és az általános po­litikai helyzettel összefüggő kérdések leg­szélesebb mederben való megvitatására. Anélkül, hogy a gyakorlat helyességét vagy helytelenségét birálná, jelezni kívánja, hogy mivel a törvényjavaslat ezúttal-is a költségvetési felhatalmazáson kívül az állami életre és az igazgatásra vonatkozó fontos intézkedéseket tartalmazza, a most meginduló tárgyalás folyamán nincs az elnökségnek módjában sem szándékában a szólásszabadságot korlátozni, amelyet a házszabály a Ház tekintélyének érdekében megtett. A másik kérdés az, hogy a még rendelkezésre álló időt minél gazdaságo­sabban használják fel ős evégből kéri a képviselőket, hogy idején való megjele­nésűkkel tegyék lehetővé az elnökségnek az üléseknek pontban 10 órakor való megnyitását. Eörffy Imre ismerteti a törvényjavas- 1 latot, kiemeli, hogy a hadikölcsön vissza­fizetések is megtörténnek a javaslat sze­rint. (Kiss Menyhért. Mikor kezdik meg ?) Ezután az adóhitel rendezését és az egyes adőilletmények emelését ismerteti. Beszél a szénbányák központi igazgatásáról szóló módosításról, kiterjetzkedik általánosság­ban azokra az irányelvekre, amelyeket a pénzügyi bizottság a javaslat tárgyalásá­nál szem előtt tartott. Szól a tisztviselői kérdés rendezéséről. Kéri, hogy a javas­latot úgy általánosságban mint részletei­ben fogadják el. Hegymegi Kis Pál a következő felszó­laló: Kijelenti, hogy helyesli az elnök elő­terjesztését abban az esetben, hogy az összea pártokban elfogadják azt. Szűnje­nek meg a társadalmi ellentétek, hogy sikerüljön a gazdasági helyzet szanálása. A kormány külpolitikáját is bírálja és foglalkozik Bethlen miniszterelnök kül­földi utjával. Rámutat arra, hogy a szim­pátiát és jóindulatot, amelyet Anglia és Olaszország tanúsított a jóvátéíeli kérdés­ben, nem szabad túlbecsülni, de nem sza­bad lekicsinyelni, nem szabad nagy jelen­tőséget sem tulajdonítani neki. Középeu- rópa teljesen Franciaország szférájába tartozik, Anglia belátható időn belül nem fog ebbe az ügybe beleszólani, mert Középeurópában semmiféle érdeke nincs. A szövetkezés, amely a kis-antant és a nagy-antant között jött létre, nem adhoc szövetkezés, hanem állandó jellegű. Nekünk elsősorban a szomszéd államokkal kell megegyezésre jutni, hogy egészséges külpolitikát akarunk folytatni. Ennek pe­dig két előfeltétele van. Először teljesen megbízható Habsburgellenes politikát kö­vetelnek tőlünk, másodszor azt, hogy bé­kés szándékú és minden agresszivitástól mentes legyen ez a politika. Minthogy ezek a feltételek megvannak Ausztriában, a kis-antant támogatja is Ausztriát. Mért ne lehetne nálunk is olyan atmoszférát

Next

/
Thumbnails
Contents