Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-19 / 136. szám
Ára 40 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K | ---- nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K, ■■ura j i i ii'in tana 'mm ■» mi»» n • i,iir»i»imin ■ Eger, 1923. június 19. kedd XL évf. 136. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. mert nem akarja azt, hogy az ő gyermekét is valaki rossznak tartsa. Nem az a helyes szeretet a gyermek iránt, ha letagadjuk hibáit! Tartsuk jő- tettnek azt, ha az a tanító bátran hozzá mer nyúlni a gyermek lelkének vadhajtásaihoz. Ezzel csak a családfa tisztul és * a szülők becsülete emelkedik. Ha elmegyünk valamelyik vizsgálatra, gazdagon távozunk onnan. A vizsgálaton mindenről sző esik: átismótlik előttünk azt, amit az egész évben tanultak. Milyen jól esik meghallgatni a «Talpra magyar»-t, «Szent László tettei» t. Milyen megnyugtató hallani: Nagy Lajos alatt három tenger mosta Magyarországot. És mi megcsóváljuk fejünket, rágondolván a mostani szegény hazára. Bánatunk, feltörő nehéz lélegzetünk felejtheílen marad azok lelkében, akik a padokban ülnek. Menjünk el a vizsgálatokra, különösen as elemi iskolákba. Ha az a külvárosi iskola távol van is, azért a legnagyobb tiszteletre méltó. Oda is az «egri nő» gyermeke jár. Ott vannak csak az igazi «egri cikrák!» Milyen lekötelező lenne, ha a város előkelőségei is elmennének a külvárosi iskolák vizsgálataira és ha mással nem, valami csekélységgel jutalmaznák meg a jelesen felelő földmives fiút, aki majd otthon elmondaná a családban: «Édes apám! jól feleltem a vizsgán és egy úr odahívott magához. Megsimogatta a fejemet. Azt mondta, hogy fog küldeni egy pár használt cipőt, mivel mezitláb voltam. Aztán benyúlt a zsebébe és adott egy szem cukrot. Olyan édes volt! ...» Micsoda hatása lenne az ilyen kedves érdeklődésnek úgy a gyermekre, mint a szülőre : el sem lehet gondolni. P. A. A Vitézi Rend nagy napja. Budapest, 1923. június 18. Tegnap, vasárnap avatta fel Budapesten vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a Vitézi Rend új tagjait, akikhez avatásuk előtt a következő beszédet intézte : Vitéz bajtársaim! Nehéz idők ritka örömei között, legelső helyet foglalja el számomra évente ez a nap, amelyen a magyar faj büszkeségét magam körül összegyűjtve látom. Ha szeretettel végig tekintek soraitokon, érzem a magyar rónának tiszta, romlatlan, üdítő levegőjét. Ez szétoszlat minden kételyt és csüggedést és csak bizalom tölti meg lelkünket. A Vitézi Rend oltárán ma új tüzek gyűl- nak ki; legyetek lánglelkü apostolai a magyar vitézségnek, önzetlen hazaszeretetnek és fegyelmezett összetartásnak. Országokat, nemzeteket mindenkor széthúzó szerezetek tettek tönkre és szervezett, fegyelmezett munka épített fel. Ennél a munkánál elsősorban rátok számitok; szeressétek azt a rögöt, amelyet kaptok ős mutassátok meg, hogy mit tud a vóráztatott televény magyar föld annak termeni, aki odaadó szorgalommal és szeretettel műveli. Emelkedjetek mintaképévé a férfiú erényeinek. Erősítsétek kemény kötésű, hűségben kipróbált lelketeket. — Magyarok ! Szivböl üdvözöllek benneteket, mint a Vitézi Rend új bajtársait. Isten áldása kisérjen utaitokon, a Vitézi Rend pedig maradjon mindörökre turáni fajunk büszkesége. A beszéd után megtörtént a vitézzé avatás, amely után a ludovikások és a cserkészcsapatok elvonultak a kormányzó előtt. Menjünk el a vizsgálatokra. Eger, 1923. jún. 18. Itt az iskolaév vége. Az ifjúság dobogó szívvel ül még egyszer a padba, hogy levizsgázzék. A szorgalmasak szeretnék, ha az egész világ eljönne meghallgatni utolsó feleletüket. Majd kicsattan az arcuk az egészséges, büszke öntudattól, midőn kinyílik ős belép egy-egy vendég. »Ez is meghallja mit tudok!« Mikor pedig az édes szülő vagy testvér belép, akkor meg ügy dobog a szíve, hogy majdnem darabokra töri bordáit, szűk neki az iskola. A tudósok törik a fejüket: mi az élet ? Talán jobb szimbólumot nem is találhatnának az élet kifejezésére, mint: egy szór galmas diákcsemete a vizsgán, akiben a testi és lelki tehetségek munkára készen lüktetnek. Ne fosszuk meg attól az örömtől, hogy megmutassa rátermettségét. Nagy nevelési okosság az, ha a gyermekben a munkának kedvelőjét neveljük. Már pedig, ha a vizsgálaton ott látja szeretteit a gyermek, így gondolko- * zik : Dicsőséget hozok családunkra Ezzel is meghálálom édes szüleim jóságát. A szülő megnézi a határt, a szőlőt, és pedig nemcsak egy ízben, hogy milyen is lesz a termés ? Azt azonban nem nézi, hogy lesz-a jő termés a gyermekének lelkében. A csordásra ráparancsol regge- lenkint, hogy vigyázzon a jószágra ; így kellene törődnie a gyermekkel is. Ha az állat megsántul, mindjárt tudakozódik, hogy miért? És ha gyermekének szívé ben sérült meg valamelyik jőiulajdonság, nem igen kérdezget senkit, hogy hát mi is volna a teendő ? Sok szülőt az tart távol a vizsgálattól, hogy gyermeke gyöngébb tehetségű, lusta és így szégyenben marad. Pedig a gyönge tehetségűt avval is lelkesíti a szülő, ha így biztatja: »Jól tanulj, fiam, mert elmegyek ám én is a vizsgálatra. Ha jól felelsz, ajándékot is kapsz.» Ha lusta a gyermek, fenyítsük meg ^ele : «Elmegyek ám a vizsgálatodra ; és te nem sajnálnál, ha semmit sem tudnál és miattad pirulnom kellene ?» A tanítónak is jól esik, ha látja, hogy tanítványainak szülei méltányolják fáradozásait, megköszönik jóságát. Mert hát mégis csak nehéz dolog a tanítás. Nehéz különösen akkor, ha a tanító magára ma rad a gyermekkel és a szülő nem ápolja azt, amit a tanító ültetett. De legnehezebb akkor, ha a gyermek nem hall a tanító járói elismerő szavakat. A család és iskola még mindig távol van egymástól. A szülő ős tanító nem segíti egymást. A szülő nem kérdezi a tanítót, hogy milyen hibája van gyermekének. Vagy ha megtudja, még mentegeti, A ruhrvidéki expedíció rettentő kudarcot vallott. London. MTI. Sir John Simon, a li- berálizmus vezetője tegnap beszédet mondott: Kiderült, hogy a franciák bevonulása a Ruhrvidékre nem járt azzal az eredménnyel, amelyet a franciák vártak. Három hőnap alatt a jóvátételből csak annyit kapott Franciaország, amennyit a bevonulás előtt egy hét alatt. A ruhr vidéki expedíció ilyen módon rettentő kudarcot vallott. Anglia valamennyi pártjának mindent el kell követnie, hogy támogatásukkal a britt kormány és a francia baráti viszony kivezető utat találjon a felfordult állapotokból. A középiskolai beiratások új rendje. Eger, 1923. június 13. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a középiskolai beiratások rendjét újból szabályozta. Az e tárgyban intézkedő rendelet a napokban érkezett le a főigazgatóságok útján az összes középiskolákhoz. Újítás a rendeletben az, hogy a jövő évi beiratásokat az I. osztályra vonatkozóan már most, június hő 22 én és 23-án el •kell végezni s ugyancsak a mostani iskolaév végén lesznek az I. osztályba lépők számára a felvételi vizsgálatok is. A miniszternek a tizenkettedik órában megjelent rendelkezése az egész or-
