Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-09 / 128. szám
Ára 40 korona. El&fizetési dijak postai szállítással Egu hóra . . 900 K Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K , ---- nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. Kölcsönös jóakarat. Eger, 1928. június 8. A közszolgálati alkalmazottak fize- tésjavítási mozgalmában nevezetes mérföldkövet jelent a multheti minisztertanács. Ezen a minisztertanácson a kormány a Kansz. memorandumával foglal kozván, elhatározta, hogy a közszolgálati alkalmazottak rendkívüli segélyét június elsejétől ötven százalékkal, a délutáni munka díjazását pedig száz százalékkal emeli fel. Egyben kimondta, hogy ezentúl minden hónap második minisztertanácsa a drágasági és megélhetési viszonyok mérlegelésével automatice foglalkozni fog a közszolgálati alkalmazottak javadalmazási kiadásaival. Ebből a minisztertanácsi határozatból három jelentős dolog domborodik ki különösen. Egyik, az első, hogy a kormány nyilvánvaló jóakarata a közszolgálati alkalmazottak érdekeinek egyedül hivatott képviselőjének a Kacsz-ot ismeri el és ezekben a kérdésekben egyedül csak a Kansszal tárgyal; a harmadik pedig, hogy a kormánynak mostani intézkedései csupán ideigleneseknek tekintendők addig, amíg egységesen rendezheti a közBzolgá- lati alkalmazottak megélhetési viszonyait. Ami a kormány jóindulatát illeti, kétségtelen, hogy a becsületes szándékot olyan tények fogják követni a közszolgálati alkalmazottak javadalmazásának dolgában, amelyek végre majd biztos megélhetési alapot nyújthatnak a megcsonkított országnak e csonkíttatlan és csorbít- tatlan hűségű és kitartású tisztviselői és altiszti kara számára. Magyarországon ma tízezrével dúskálnak pénzben és jólétben olyan egzisztenciák, akiknek az ország, az állam és a nemzet pontos érdekeinek szempontjából tulajdonképen vajmi kevés jogcímük van a meg nem érdemelt jólétre. Ezek az egzisztenciák Magyarországnak sem gazdasági, sem kulturális, sem pedig morális értékét nem növelik. A közszolgálati alkalmazottak viszont minden megpróbáltatáson keresztül valóságos eleven kulturális és erkölcsi támaszai voltak a magyar államnak és nemzeti eszmének és éppen ezért a kormánynak; csak becsületére válik, ha különösen szivén viseli az ő ügyüket és életérdekeiket. Viszont a közszolgálati alkalmazottaknak és a Eansznak is csak becsületére válik, ha a maguk méltóságteljes magatartásával, tapintatosan tompítani igyekeznek bizonyos türelmetlenkedő csoportok elhamarkodott és hevesebb hangján. Mert kölcsönös jóakarattal ős egymás kölcsönös megértésével mégis legtöbbet lehet elérni. Eger, 1923. június 9. szombat XL évf. 128. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 3REZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. KíUay pliízSgytniniszter Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését pont 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Bemutatja Csongrád vármegye feliratát a mezőgazdasági és ipari ; hitel megoldása tárgyában, továbbá Tolna vármegye két rendbeli feliratát a várme gyei számvevőségek visszaállítása tárgyában. A feliratokat részben a pénzügyi, részben a Kérvény-bizottságnak adják ki. Kállay pénzügyminiszter válaszol Szilágyi Lajosnak a közalkalmazottak helyzete javítása tárgyában beadott indítványának a tegnapi ülésen előadott indokolására. Kállay: Méltóztassanak megengedni, hogy arra az indítványra, amelyet Szilágyi Lajos bejegyzett és megindokolt, azzal kezdem a válaszomat, ne méltóztassanak tőlem várni, hogy ez alkalommal tett felszólalás keretében rögtön megoldom az I Túl a Demarkációs A K. K. Írja: Prága május 30. A felvidéki magyarság szenvedéseiről immár köteteket lehetne összeírni. Napról napra újabb, vérlázítő események izgatják a lel keket. Csak a napokban is a cseh tisztviselők bűnös visszaélései miatt háborgott a közvélemény. Mikor a csehek a Felvidéket megszállották, a magyar tisztviselőket azért bocsátották el, mert a magyar dzsentri-hivatalnokok «durván» bántak az idegenajkú lakossággal. Hogy azóta menynyire változtak a viszonyok, arról beszéljen az egyik prágai újság tudósítása. Füsty Kálmán kisgazda-képviselő vezetésével a napokban küldöttség jelent meg a pozsonyi kormáoyzósági palotában. A küldöttség, Barsmegye községeinek kűl- j döttei, panaszt emeltek Kiiment Rudolf körjegyző (Alsővárad) tűrhetetlen magaviseleté ellen és a községek békéjének megóvása érdekében kérték a jegyző feltétlen eltávolítását. A memorandumban kifejtik a közső gek magyar lakói, hogy mindvégig híven teljesítették kötelességüket: az állam, az egyház és az emberek iránt. Testvéri sze- retetben éltek együtt a szlovák testvérekkel s aratási munkálatok alkalmával mindig foglalkoztatták őket. Azt azonban, amit a község jegyzője velük művel, az könnyen alkalmas a jő viszony felborítására s a lakosság elkeseredésére. A jegyző ugyanis 1921 óta, amióta közöttük tartózkodik, erőszakos és gyűlölködő természetével a magyar lakosságot állandóan izgalomban tartja. Ezután az esetek leírása következik, mely csokornak ime néhány ijesztő példája : a tisztVisdRírdftröl. egész tisztviselő-kérdést. Nézetem szerint a tisztviselő-kérdést, azaz a tisztviselők anyagi és szociális helyzetének kérdését egyáltalában nem volna helyes valami politikai momentumként kezelni. — Ezt a kérdést teljes higgadtsággal, igazságossággal és méltányossággal kell elbírálni. — Ne méltóztassanak a tisztviselő-kérdést olyannak tekinteni, amely rendszerbeli változásokkal és szabályzatbeli átalakításokkal jár. Ha rögtön foganatosítanánk egy egészen más általános szabályzatot legfőkópen azt érnénk el, hogy újabb úgynevezett sérelmeket és méltánytalanságokat idéznénk elő. Ami a tisztviselőkérdésben történt és történik és különösen ami a pénzügyi vonatkozásokat illeti, én vagyok a felelős. (Az ülés tart.) »Egy Koncz János nevű félkezű embert az irodában arcul vert. Nagy Károly felsőváradi lakost, volt községi bírót és családját durván sértegette, amiért a járásbíróság el is ítélte. Galambos Károlyt az irodában megfenyegette, hogy kigyúrja belőle, amit egész életében evett, ivott. A helybeli ref. lelkészt, mivel egy kimutatást adatok hiányában nem szerkesztett meg, durván bántalmazott. Taubinger, tőrei birtokost a képviselőtestület jelenlétében keményen sértegette. Több községi lakost azzal fenyegetett meg, hogy agyonlövi őket, mint a kutyákat. Annak ellenére, hogy a jegyzőknek meg van tiltva a vagyondézsma-ügyekben fellebbezések készítése, a jegyzői irodában valóságos fellebbezésgyár működött és esetenként 120—200 cseh koronát kértek munkadíj címén. A hadisegőlyek 1—1 kérvényéért malacokkal, búzával, libával adóztak a jegy- zőnekj A jegyző viselkedése miatt most már mindenki fél a községházára menni.» Ilyen tehát az udvarias cseh tisztviselő, aki a «durva» magyar tisztviselő helyére került. És ilyen a gyakorlatban a békeszerződés egyes pontjainak alkalmazása is. így festenek a trianoni békében biztosított kisebbségi jogok. A Gárdonyi-társaság alakuló gyűlése vasárnap (10-én) délelőtt féltizenegykor lesz a Vármegyeház kistermében, melyre ez úton is meghív minden fölkért tagot az előkészítő bizottság.
