Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-08 / 127. szám
2 EtfJAl JNEPUJSAU 1923. május 8 lővármegye, székesfehérvári lakóházát pedig Székesfehérvár június közepén emléktáblával jelöli meg. Az első avatás Agárdon lesz, honnan Gárdonyi barátai tovább mennek Székes fehérvárra — a második 'avatőünnepre. A leleplezési ünnepségek főrendezője Bilkey Ferenc székesfehérvári plébános, akinek egyedüli érdeme, hogy az emléktáblák állítása testet öltött. Irtózatos orkán vonult végig Baranyamegyén. — Százmilliós kár a Eger, 1923. június 7. A szokatlanul forró májusi napoknak országszerte szomorú következményei kezdenek mutatkozni. Nagy viharok söpörték végig az országot a rekkenő hőség után. A levegő is alaposan lehűlt s még mindig tombolnak a vihar utáni szelek, igen nagy kárt téve a szőlőben, gabonában egyaránt. Amint Pécsről táviratozzék, tegnap délután 3 és 4 őrá között pusztító orkán és jégeső vonult végig Baranya vármegye déli része felett. Az orkán fákat csavart gabonanemüekben. ki és háztetőket sodort la. Egy kőislállő tetejét vitte el magával, amelyben 8 ökröt és 1 lovat agyonütött. Vajszló községben egy embert pedig súlyosan megsebesített. A telefon- és távirőösszeköttetós megszakadt. Hasonló károkról tesznek jelentést Villány, Németbeő és Várad községekből, ahol a vihar által a gabonanemüekben okozott károkat 70-80°/o-ra becsülik. Általában az egész vonalon a gabonaneműek 65%-ában okozott kárt. A kár több mint 100 millió korona. Látogatás a Röntgen-laboratóriumban. nük dolgoztak. (Kis Menyhért: De utasításra! ) Csak az emberiség vezeti őket amikor érdekükben dolgoztak. Érdemeket nem akarnak szerezni, csupán az ered mény fontos nekik. Indítványának lényege három részből áll. Meg akarja mondatni a kormánynak azt, hogy a fixfizetésüek nyomorát legsürgősebben meg kell szüntetni. Megjelölte azokat a reformokat, amelyek a kérdés megoldásánál szükségesek, az átmeneti intézkedésekkel együtt. Az átmeneti intézkedéseket kiterjesztenék az elbocsátottakra, aggokra és nyugdíjasokra is. A tisztviselők legnagyobb baja, hogy mintegy 13 féle illetményt kapnak úgy, hogy maguk sem tudnak eligazodni. A törzsfízetésiik ma már említésre sem érdemes, mert nem felel meg a munkás napi vagy órabérének sem. A törzsfizetést az egész vonalon rendezni kell és a mai viszonyoknak megfelelően. A kormány, ma az úgynevezett rendkívüli segélyekkel operál, de ezek nem állanak arányban a régi törzsfizetősekkel sem; ezek csak megnehezítik a helyzetet és csak súlyosabbá teszik a segélyezés rendszerét, hogy a kormány már hónapokkal előbb publikálja a segélyeket, de csak később kapják meg a tisztviselők azt. Az ilyen rendszer is csak hűzása-ha- lasztásaa megoldásnak. A kormánnyal való tárgyalásoknál rámutatott erre és a kormány is megállapította a dolognak ilyetőn- valő állását. Meg meri kockáztatni azt a kérdést, hogy a pénzügyin, ma sem merné nyíltan kijelenteni, hogy biztos e abban, hogy márciusban az elrendelt segélyeket kifizették-e már? Ismételten vissza akar térni a törzsfizetés kérdésére és kéri, hogy a létminimumot állapítsák meg. Egész sereg javaslattal tudna szolgálni a kormánynak. A postások azt ajánlották, hogy a zsír napi árát vegyék tekintetbe a létminimum megállapításánál és ehhez alkalmazkodjanak a havi fizetésekkel. A másik megoldás az, hogy minden 1 korona békebeli fizetés után 2 kgr. búza mai árát adják meg. A harmadik megoldás, hogy a békebeli fizetés 80%-át utalják ki, továbbá, hogy a búzaparitást vegyék alapul és végül az aranyparitást ajánlják. Ez véleménye szerint nem helyes, hiszen a legkisebb fizetéseknél ma is megvan ez, ami úgy sem segít a helyzeten. A koronaparitás a kis embereknél visszafejlődést jelentene. Az ülés tart. A Gárdonyi-emléktáblák fölavatása. Eger, 1923. június 7. A «nagy egri remetédnek, Gárdonyi Gézának halála után, barátai, tisztelői részéről mozgalmak indultak meg a nagy magyar író emlékének méltó megörökítésére. Eger város díszes mauzóleumot épít tét hamvai fölé, Eger irodalmi férfiai a Gárdonyi Társaság alapításán fáradoznak, Gopcsa László miniszteri tanácsos alig néhány hónapra Gárdonyi halála után kiadta »Gárdonyi Géza élete és legelső írásait», Tóth Kálmán alapos életrajzán dolgozik, Fejérvármegye pedig legelsőnek ünnepel, amikor elhelyezi azokat az emléktáblákat, amelyeket az irő volt otthonai falába illesztenek. Mint értesülünk, a fejérvármegyei Agárd-pusztán Gárdonyi-szülőházát a szüEger, 1923. június 7. Egypár héttel ezelőtt, a legnagyobb csöndben kezdte meg működését az Irgal- masok kórházában a Röntgen-laboratórium. Hogy a sugaraknak milyen nagy szerepük van a gyógyászatban, fölösleges hangsúlyoznunk. A Röntgen-sugarak bepillantást engednek az emberi szervezetbe; ahová az orvosi szem nem hatolhat, ott az x-su- garak kutatják ki a baj forrását. A labo ratőrium magánosok áldozatkészségéből létesült s már most is nagyon sokan látogatják. Hogy mennyire nélkülözhetetlen a Röntgen-laboratórium Egerben, igazolja az a körülmény is, hogy Röntgen átvilágítás végett Budapestre kellett utaznia a betegnek. A vizsgálati díjon kívül még az ottartőzkodás, valamint az oda- és visszautazás tetemes költségeit is viselnie kellett. Az Egri Népújság munkatársa az esti órákban fölkereste Horváth Géza dr. főorvost, aki a helyi sajtó munkatársainak szakszerű, szives felvilágosításokat adott a Röntgen sugarak aktivitásáról s végül egy pár kórházi betegen szemléltette az x sugarak átvilágító hatását. A laboratórium a kórház földszintjén van, egy várakozó szobából nyílik. Amint belép az ember, szokatlan formájú orvosi rendelőt lát maga előtt. A háttérben, a kijárattól jobbra van a sötét kamra. Középen az ű. n. világító támfal, előtte lóg az átvilágító tűkör, illetve ernyő. A támfaltól balra van az elektromos asztal a szabályozó készülékekkel, a rendelő hátterében balra egy hatalmas szekrény áll, ebben a szekrényben ván a Syracrow-motor, mely a Röntgen-fény előállításához szükséges áramot fejleszti, illetve egy forgó tárcsa segítségével egyenárammá változtatja, mivel csakis egyenáramból lehet Röntgen- sugarakat fejleszteni. Horváth Géza dr. főorvos elmondotta hogy két lámpát használnak Röntgen-fény fejlesztéshez: az egyik gáz-ion erős lámpa a másik a Coolidge-féle, mely sokkal gyakorlatiasabb. Az átvilágító támfal mögött van a Coolidge-lámpa, amelyben a platin- cianür fémrudacskákat hozza izzásba az áram. Az x-sugarak úgy keletkeznek, hogy a negatív katódok és a pozitív anődok között az iónok ferde irányban vetülnek szét. A röntgensugár aluminium lemezen hatol át, az égést okozó kemény sugarak visszamaradnak, csupán a veszélytelen hatású világító sugarak hatolnak át az aluminium lemezen és megkezdődik a sugarak munkája . . . Frindt Gyula elektrotechnikus értékes magyarázatokkal kisérte érdeklődésünket. Amikor megismerkedtünk a berendezéssel, Horváth dr. kérésére, Frindt elektrotechnikus megindította a Synchron-motort. Elsötétült a Röntgen-rendelő. Az első páciens egy fiatal asszony volt, aki azért vágatta fel a kezét, mert állítólag a tű beletörött. A töt azonban Horváth dr. nem találta meg, azért rendelte Röntgen-vizsgálatra. A fiatal asszonyka félve állt a támfal elé. Horváth dr. lehúzta a négyzetalakű üveg átvilágító ernyőt. Az asszonyka kinyújtotta a jobb kezét. A tükörlapon jelentkezett a Röntgen-sugarak kén-zöld színű fénye. Horváth dr. halkan vezényelt a sötétben : — Széjjelebb, összébb — aszerint szűkült vagy bővült a fénymező, amelybe éles fekete kontúrokkal rajzolódtak a kézfej csontjai, a percek izesüiásei. A tűt azonban még a Röntgen sem találta meg az asszonyka kezében, aki boldogan távozott, legfeljebb azt sajnálta, hogy túlságos félelmében hiába vágatta föl a kezét. Ezután egy fiúcska eltört karját világította meg Horváth dr., majd egy bor- datöréses beteg került a támfal elé, A szívet, mint nagy, lüktető sötét foltot lehetett látni az ernyőn. A Röntgen működésének bemutatása után a sötét kamrában néztünk meg egypár jól sikerült felvételt. Kilenc felé járt az idő, amikor megköszönve Horváth dr. szíves előzékenységét, távoztunk. A laboratórium hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton este fél 8- tól 9 óráig rendel. Akik Röntgennel meg akarják vizsgáltatni vagy kezeltetni szeretnék magukat, az Irgalmasok portásánál jelentkezzenek.