Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-06 / 125. szám
Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K ! Egész és félévi előfizetést Negged évre 1000 K í — nem fogadunk el. Hirdetések □cm. 15 K. Kishirdetések száranként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. . Bethlen HormányclnSls Külföldi útjánaK btszímoldja. Névtelen levelek. Eger, 1923. június 5. Korunk szomorú jelenségei közé tartozik a gyanúsítás. Akinek valamivel jobb a ruhája, mint a legtöbb földi halandóé, az már gyanús. Aki valamiféle kis ingatlant vásárol örökségén: az már nem tisz tességes úton jutott hozzá ! Akit gyakran Játunk szivarozni: az bizonyára nem becsületes utón szerezte a szivarra valót. Szóval: mindenki gyanús, aki él. Legyen az a legbecsületesebb, a legma kulátlanabb ember, ha tisztességes ruha van rajta, legalább is eladta magát, vagy a lelkét az ördögnek. (Pedig valószínű, hogy az a becsületes ruha a régi jó világból maradt meg valamelyik szekrény zugában — tartaléknak s ma már sor került reá!) A gyanútól csak egy lépés a vád, az árulkodás. Nem nyíltan, mert az kockázatos. Aki nyílt sisakkal lép ki a porondra, annak bizonyítania is kell, de a névtelen vádaskodó arra számít, hogy majd kikaparja az »igazságot« a meggyanusí- tottnak valami fölöttese. Legkényelmesebb mód tehát — ez is a mai idők egyik jellemvonása — a névtelen levél. Olyan könnyű ezt megírni. Csak el ferdített írás, vegy esetleg írógép kell hozzá; no meg tág lelkiismeret. És készen van a levél. Megcímezi, postára adja és a posta becsületesen kézhez juttatja a — becstelenséget. A tanárt a közoktatásügyi, a bírót az igazságügyi, a rendőrt, a köz- igazgatási tisztviselőt a belügyminiszterhez följelenteni,névtelenül.alattomosan, — baga- tell dolog annak, akinél hiányzik a becsület. Hogy azután mily kárt csinál az ilyen névtelen följelentés egy egy jóra- való lélekben ; hogy hány becsületes életpályának végére tesz pontot: azt ne kutassuk. A latin közmondás — Calumniare audacter, semper aliquid haeret — ma is éppen oly igaz, mint évezredekkel ezelőtt. Sőt mivel ma hajlamosabbak az emberek arra, hogy inkább a rosszat higyjék mindenkiről : fokozottabb mértékben igaz ez a közmondás. Az a tény azután, hogy a hivatalos vizsgálat a névtelen följelentésnek rendszerint egyetlen adatát sem találta igazoltnak, bizonyság a vádnak mondvacsinált voltára. Igen ám, de a vá- daskodót nem lehet kérdőre vonni, mert ismeretlen, mivel névtelen. . . Megvolt a költség, a hiábavaló munka, a meghurcoltatás. Mindez anélkül, hogy a köznek bármi csekély haszna lett volna belőle. S erre az a legjobb orvosság, ha úgy a hivatalok, mint magánosok undorral dobnak félre minden névtelen vádat, rágalmazást. Hiszen akinek igaza van, az nem búvik a névtelenség leple alá. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök 11 óra után 10 perccel nyitotta meg. Jelenti, hogy a legutolsó ülés óta a nemzetet újból veszteség érte Miklós Ödön volt földművelésügyi államtitkár halálával. Méltatja érdemeit és indítványozza, hogy a nemzet- gyűlés mai jegyzőkönyvébe iktassák be halálát. A Ház hozzájárul. Általános érdeklődés közepette emelkedett Ezólásra Bethlen István gr. miniszterelnök. Bethlen István gróf miniszterelnök: A Ház utolsó ülésén megígértem, hogy a mai napon leszek bátor beszámolni arról az útról, amelyet a pénzügyminiszterrel együtt külföldön tettünk. Ennek az ígéretemnek kívánok eleget tenni ebben a percben, amikor a nemzetgyűlés hozzájárulásával szólásra emelkedem Ne várja tőlem a Ház, hogy a mai napon politikai beszédet mondjak, hiszen mi a külföldre pénzügyi és közgazdasági okokból mentünk. Azért mentünk külföldre, hogy elérjük a reparáciős bizottságnál azoknak a zálogjogoknak a felfüggesztését, amelyet a trianoni békeszerződés értelmében Magyarország állami vagyonára vetettek ki. Azért mentünk, hogy kérésünket a jővá- tételi bizottság előtt megindokoljuk és kérésünk teljesítéséhez a nagyhatalmak kormányai hozzájárulását eszközöljük ki, mi ellenkezőleg nem hogy politikumot kerestünk volna, hanem igyekeztünk azt kizárni, mert ama meggyőződésben voltunk, hogy a bizottság előterjesztése elég erős arra, hogy meghallgatásra és teljesítésre találjon minden politikum nélkül is. Egyenesen ki akartuk zárni a politikai kérdéseket és kiemelni a közgazdasági és pénzügyi kérdéseket. Tisztelt Nemzetgyűlés! Két kérdésre kívánok választ adni. Az egyik így szól. Szükséges, elkerülhetetlen volt e az a lépés? Helyesen volte a cél kitűzve? Második. Időszerű volt e a lépés ? A harmadik kérdés, melyre felelni kívánok az, hogy az elért eredmények mennyiben felelnek meg a kitűzött célnak és mennyiben nem. Végül választ kívánok adni a tisztelt nemzetgyűlés előtt arra a kérdésre, hogy mi a teendő ezekután. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az első kérdést, «szükséges volt-e a lépés«, két okból tettem fel: Először azért, mert hangok hallatszottak, hogy ezzel a lépéssel mi magunk idéztük föl a reparáció kérdés firtatását és annak eldöntését. Felteszem ezt a kérdést azért, mert hallottam olyan ellenvetést, hogy minek a külföldi kölcsön? A külföldi kölcsönre nincs, szüksége Magyarországnak. Saját erejéből kell pénzügyi és gazdasági érdekét rekonstruálni. Hallottam kifogást, hogy ez legfeljebb odavezet, hogy Magyarországon az antantbizottság fog mindent ellenőrizni és megteremti Magyarország belügyeiben a beavatkozásra a hatalmat. Azt hiszem, tisztelt Nemzetgyűlés, az első kérdésre az a válasz, hogy Magyar- ország reparáciős kötelessége a békeszerződésbe gyökerezzék. A reparáciős bizott- í »ág. állítólag annak magyar albizottsága huzamosabb idő óta foglalkozik a reparáciős kérdéssel, mert hiszen szükséges volt és elérkezett volt az a pillanat, hogy mielőtt a reparáciős bizottság ebben a kérdésben döntene, a magyar kormány meghallgatását akarja, hogy Magyarország kétségbeesett pénzügyi és gazdasági helyzetét a bizottság előtt feltárja. Nem lehet mulasztással, illetve hibával terhelni minket, hogy ezt a lépést megtettük, mert félő volt, hogy amennyiben ezt a lépést nem tesszük meg, meghallgatásunk nélkül döntenek a nélkül, hogy fölfedtük volna Magyarország pénzügyi helyzetének valódi képét, anélkül, hogy fölfedtük volna azokat az okokat, amelyek arra indítanak, hogy, külföldi kölcsön segélyével igyekezzünk helyzetünket szanálni. Tisztelt Nemzetgyűlés! A reparáciős bizottság meghozott határozata uem is állapította meg Magyarország terhére a reparációt, hanem kitolja olyan időpontra, amikor konkrét kölcsön kéréssel fogunk jönni. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Bővebben kívánok foglalkozni a második ellenvetéssé!, hogy Magyarországnak nincsen szüksége külföldi kölcsönre, hogy önerejével fel tudjon emelkedni; pénzügyi és gazdasági helyzetét szanálja és hogy a természetes út a biztos út, az ellenkező út pedig arra vezet, hogy kontrollt diktáljon a nyakunkba és a kontroll révén beavatkozzanak belpolitikai viszonyainkba. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Aláírom, hogy minden nemzet kötelessége, hogy saj'&t erejével kísérelje meg a pénzügyi és gazdasági erejének szanálását. Magyarországra nézve is az az első kötelesség, ezen az utón kellett a Magyar kormánynak el járnia. (Az ülés tart.) 862 naftabánya van Lengyelországban. Budapest. Magyar Kurir. A lengyel- országi szaksajtóban megjelent statisztika szerint Lengyelországban jelenleg 862 naftabánya van. Ezek közül 49 Va % francia, 30'/»% lengyel, 58% angol, 4 5% osztrák kezekben van. A többiek más országok kezei között oszlanak meg.
