Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-02 / 122. szám

*

Ara 40 korona.

Eger, 1923. júaius 2. szombat. XL. évf. 122. sz

Előfizetési dijak postai száilitással Egg hóra . ! 900 K Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K nem fogadunk el.--M

etések □ cm. 15-K. Kishirdetések szaTanként 15 K.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal i Líceumi nyomás Telefon szám KI.

A polgári leányiskola ügye.

Tisztelegjünk a nemzeti zászló előtt.

Nálunk, régi szokás szerint, csakis az egyenruhát viselő katonai személyekre volt kötelező a zászló előtti tiszteletadás. A magyar nemzet lobogója kifejezője a nemzeti eszmének, tehát megilleti a legnagyobb tiszteletadás minden magyar ember részéről, aki hazafias öntudattal igaz magyarnak érzi és vallja magát. Kötelessége tehát minden magyar férfinek és nőnek, hogy bárhol találkozik magyar katona- csapattal, amely nemzeti loboyó alatt vonul, 'tiszteletadása jeléül álljon meg, forduljon arccal a nemzeti lobogó felé és a férfiak vegyék le kalapjukat.

A cseh politika.

Eger, 1923. június 1.

Hosszú hónapok óta óriási gazdasági válság van Csehszlovákiában. A virágzó gyárak és különböző ipari telepek szinte kivétel nélkül megszüntették, vagy legjobb esetben erősen , mérsékelték üzemüket. Munkások ezrei vannak kenyér nélkül, tömérdek bajt, gondot okozva a cseh kormánynak, melynek mindazonáltal eszeágában sincs komoly lépéseket tenni a Felvidék iparának feltámasztására.

Ennek oka kézenfekvő: a cseh kormány részrehajlása az úgynevezett anya ország iparára nézve. Szerinte ez szorul csak csupán támogatásra; ennek jár csupán minden kedvezmény, mert itt nincsenek bőven termő területek, rengeteg erdők. ellenben vannak iparcikkel tömött raktárak, amelyek tartalmát a világpiacra kell dobnia minél előbb, hogy csődbe ne kerüljön az egész anyaországi iparterület.

A halálraítélt felvidéki ipar — amelynek fejlesztésére évtizedeken keresztül súlyos milliókat áldozott a magyar állam — utolsó óráit éli tehát, melynek sülyedő hajóján, a cseh politikának egyik embertelen és becstelen trükkjével akar segíteni Massaryk kormánya.

«Segít» a magyar munkásokon, csakhogy ne lássa őket; csak valahogy ne keresztezzék a cseh politika kiszámíthatatlan útjait. Jegyet ad nekik ingyen Argentínába, ahol «van munka», ahol boldogulni fog a ««rebellis magyar.» Ahol a mezőgazdaság és ipari élet szörnyen «virágzik», amint azt a cseh politika körmönfont ügynökei hazudjék a nagy bajban levő, munkanélküli magyaroknak. Hogy pedig mi vár rájuk ott, tudjuk a magyar kormány argentinjai kiküldöttjének jelentéséből, a- melynek alapján az odavándorlást be is tiltották.

De a cseh kormány bőrét nem égeti a hontalan magyar munkások sorsa. Neki csak az az érdeke, hogy kipusztuljon a Felvidékről a magyar és cseheket telepítsen oda : a cseh politikának, a cseh érdekeknek őrszemeit.

Eger, 1923. június 1.

Az áll. polgári leányiskola két tanárnője, a testület nevében, az alábbi cikk közlésére kérte fel lapunkat:

«Az Egri Népújság szerdai cikke az áll. polgári leányiskola ügyével foglalkozik és statisztikai adatok felsorolásával arra a kunklúzióra jut, hogy a leánypolgárinak meg kell szűnnie, helyet adva a fiúpolgárinak.

Nem szándéka e cikknek kiterjesz kedni arra a bizonyításra, hogy mily mértékben van szüksége Eger városának erre a kevés lármával dolgozó, de mélyen- szántő leánynevelő-intézatre. Egy 16 év óta fenálló isk rla, ahol a növendékek száma állandóan 120—140 között váltakozott, ahonnan a város üzleteiben, iparié lepein dolgozó női munkaerők 90%-a került ki, — már bizonyította szükségességét. Csupán a cikk azon téves adataira óhajtunk rámutatni, amelyek tendenciózusan hangolják a közvéleményt a leányiskola ellen.

A leányiskolának az emeleten egyetlen kis szobával — mely a lépcsőfeljárat fölé épült — van több helyisége, mint a fiúiskolának. Nem is lehet területre nagyobb az emeleti rész, mint a földszinti, hiszen erre épült és nem a levegőbe. Hogy a falak vastagabb volta szűkebbé teszi a fiúiskolát, — ez már nem vehető komoly állításnak. Az épületnek a megyeház mellett lévő szárnyában van egy négyszobás igazgatói lakás és egy iroda. Csakis ez a helyiségtöbblet fájhat a cikkírónak, mert az nem áll, hogy a leányiskolának kétszer- annyi helyisége van, mint a fiúiskolának. Éppen annyi van, csupán az a különbség, hogy a fiúiskola igazgatójának nincs lakása az épületben. Aminthogy az sem igaz, mintha a fiúiskolában kétannyi tanuló lenne, mint a leányoknál. Előbbinek 180, utóbbi nak 115 rendes tanulója van. Az sem áll, hogy a leányiskolának külön rajz- és külön kézimunkaterme van.

Ezek a valóságnak megfelelő lények, melyekről bárki meggyőződhetik.

Ami azt illeti, hogy a háború alatt tanárhiány miatt nehézségekkel . küzdött a fiúiskola, az bizonyos, de mi lett volna akkor, ha a leányiskola 3 tanárnője nem ajánlkozott volna önként a fiúiskolában való tanításra, hogy lehetővé tegye megindulását annak az iskolának, melynek akkoriban nem volt se helyisége, se taneszköze, mindent a leányiskolától kapott. Volt pedig a leányiskolának összesen 4 tanerője s előállott itt is az a helyzet, hogy egy osztály — éppen a kétfelé való munka miatt — tanár nélkül maradt.

Jogos és dicséretes a fiúiskola terjeszkedési vágya, de tegye ezt a földszinten, .ahol erre tér és helyiség van. A természetnek durva törvénye megengedi, hogy az erősebb felfalja a gyengébbet, de egy kultúrinfézet nem üthet agyon egy másik, éppen olyan fontos kuitúrintézetet sem terjeszkedés céljából, sem semmiféle egyéni érdekből.»

*

A cikknek, a másik fél meghallgatása illendő lévén, szívesen adunk helyet, ámde megengedi az érdemes testület, hogy néhány megjegyzést fűzzünk hozzá.

Első sorban fenntartjuk adatainkat s nyomban kijelentjük azt is, hogy a testület munkája ellen mi semmiféle kifogást nem tettünk, de nem is tehettünk, mert hiszen az áll. polg. leányiskola tanári testületének munkája olyan, hogy csak el ismerést érdemelhet.

Itt azonban nem arról van sző, hanem az állam teherbíró képességéről, amely — a mai szörnyűséges helyzetben — minden lehető módon könnyíteni akar magán. És ott könnyít, ahol tud.

Fenntartjuk, hogy a leányiskolának tágasabb helyiségei vannak és külön rajzterme, ami a polgári fiúiskolánál nincs, jóllehet sokkal több a tanulója. Ami pedig a háború alatti segítségei illeti, az szerintünk elemi kötelessége volt a polg. leányiskolának és tanári testületének.

Toliunkat semmiféle egyéni érdek nem vezette, sót nem is vezethette. Ezt be kell látni a tanári testületnek is, amely jogtalanul vádolja meg a közérdekből írott cikkünket. Hangulatot sem akarunk kelteni, mivel az iskola sorsa nem Egerben dől el, — amint, hogy az egész kérdés nem Egerből, hanem a közokt. minisztériumból indúlt ki, tehát ott fognak dönteni is, még pedig bizonyára úgy, ahogyan azt a magyar kultúrpolitika érdeke kívánja és követeli.

Be kell jelenteni a nyaralókat.

Eger, 1923. május 30.

A Budapesti Közlöny legutóbbi száma reudeletet közöl, amelyben a pénzügy- miniszter elrendeli, hogy az időszaki lakás- tulajdonosok lakóikat, akik nyári üdülésre vették ki a lakást, adózási szempontból bejelenteni kötelesek.

A rendelet nemcsak fürdőhelyekre, hanem nyaralók által látogatott községekre is vonatkozik. Be kell jelenteni továbbá a penziókat és szállodákat is a nyaralási időszak tartama alatt, a bennük lévő helyiségekkel együtt.