Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-31 / 121. szám
2 ÜiCüil . 1923. május 31 128 milliós kölcsönre van szüksége Egernek, hogy az ellátatlanok existenciáját biztosítsa. A városi képviselőtestület közgyűlése. Eger, 1923. május 30. Eger város képviselő-testülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi közgyűlését a Városháza nagytermében, Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt. Helyszűke miatt a közgyűlésről az alábbi kivonatos tudósításunk számol be: Tóth Csepreghv interpellációja után a közgyűlés rátért a tárgysorozat részletes tárgyalására. A vármegye alispánja értesítette a várost, hogy Hellebronth Géza virilis jogának gyakorlásával Ringelhann Bélát bízta meg. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Rudassy János főkántor kérvényt adott be a városhoz, melyben a segédtartási díj fölemeléséért folyamodott. A város a jogviszony tisztázása érdekében átírt as érseki irodába, honnan Szmrecsányi Lajos dr. órsekfőpásztor azt a választ adta, hogy a város semmiféle jogviszonyban nem áll a főkántorral. A főkántort az érsekfőpásztor nevezi ki s hogy a város segélyben részesítette a főkántort, az csak a város egyéni jóindulatából történt. Arra őt semmi nem kötelezte. Több hozzászólás után a közgyűlés megbízta a polgármestert, hogy e kérdés tisztázása végett személyesen tárgyaljon az érsekfőpásztorral. . A m kir. pénzügyminisztérium leírt a városhoz is Eger hiteligényeinek kielégítése tárgyában. A h. főjegyző-előadó ismertette a leiratot.- A városok maguk kérték a kormányt, hogy nyújtson nekik hitelt, a kormány tájékozódás szempontjából ilyen úton érdeklődik a csonkaország szükségletéről, melyet az inflációs politika révén akar rendezni. Egernek 168 millió korona hitelre lenne szüksége. E tételek között a legnagyobb az a 128 milliós tétel, mely az ellátatlanok lisztsziiKségletét lenne hivatva fedezni. A népjóléti miniszter ugyanis csak a hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat látja el liszttel, a városnak magának kell gondoskodnia azoknak a lisztellátásáről, akik nem tudják beszerezni a télire valót. A közgyűlés megadta a felhatalmazást a tanácsnak arra, hogy a város hiteligényét a pénzügyi kormány elé terjessze. A Városi Közellátási Vállalat részére névszerinti szavazás útján a közgyűlés 60 milliós kölcsön felvételére adott meghatalmazást a tanácsnak. A házhelyek árának befizetési határidejét a testület június végéig tolta ki. A házhelyek árából eddig 2 millió 400,000 korona folyt be. Szmrecsányi Miklós ny. mm. tan., a Gárdonyi-mauzoleum bíráló bizottságában viselt tagságáról lemondott, helyére Tordai Ányos dr. h. igazgatót, póttagot hívta 'be a közgyűlés. Tordai dr. póttagságát pedig Steinhäuser Ágoston festőművésszel töltötték be. A h. főjegyző előadó jelentette, hogy az Otthon írók Hírlapírók Köre Kállay Miklós írót delegálta a bizottságba, amelynek Hüttl Rezső dr. egyetemi tanárral és Wälder Gyula építő-mérnökkel már minden tagsága be van töltve. A városi h. főmérnök tesz ezután jelentést a Deák Ferenc-uti kiskockakő- burk:!at gyászos állapotáról és terjeszti be a vizsgáló-bizottság jelentését. Az ügy a jogügyi szakosztály elé kerül, mert a vállalkozó három évig köteles elvégezni a szükséges javításokat. A Deák Ferenc- út másik felét a város kiskockakő-burkolattal építteti ki s Heltenstein Károly útépítő vállalkozó másfélmillió« ajánlatát fogadta el. A polgári leányiskola megszűntetésének ügyében a közgyűlés megbizts a polgármestert és a nemzetgy. képviselőt, hogy az iskola további fenntartásának érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket. Fontosabb pontja volt a tárgysorozatnak az az indítvány, mely a viruló városi bolgárkertészet helyén szérűskertst óhajtott voina létesíteni. A közgyűlés helyes érzéke a kertészet fenntartása mellett döntött. dák és földművesek, ezután tanácskoztunk s arra a megállapodásra jutottunk, hogy a legelő-kérdés' megoldása csak úgy valósulhat meg, ha Ege-r város mezőgazdasági kezelését egy városi tanácsos elnöklete alatt mintegy 20—30 tagú mezőgazdasági bizottság veszi át. Juhász Antal és Vas István az interpelláció ügyében tárgyalt Trak Géza polgármesterrel, aki kijelentette, hogy a legelőszabályrendelet módosítása most van munkában s megígérte, hogy a mezőgazdasági bizottságra vonatkozó javaslatot a készülő szabályrendeletbe iktatják. A polgármester kijelentését a gazdák nevében Juhász Antal és Vas István megnyugodva vették tudomásúi. aas® sasaKOBSSGMoaca* Egerben ma mindenki zöldborsót eszik .... Eger, 1923. május 30. Nagy szenzáció volt ma a zöldségpiacon. A tornazsadányi Andrássy grófi uradalom egy kocsi zöldborsót dobott az egri piacra s kilogrammját 200, később 150 koronáért árúsította. Persze csakhamar körülvették a vásárlók a borsős zsákokat, úgy annyira, hogy az uradalom embere alig győzte mérni a kapós portékát. Természetesen az egri kofák nem szivesen nézték a hatalmas konkurrenciát, de nem okultak belőle s a borsó csomóját (30 dg.) 80—100 koronáért árusították, de vajmi keveset adtak el belőle. Ez az egyszerű esat pedig azt bizonyítja, hogy a többtermelés — amit mindig hangoztatunk — mennyire mérséklőén hatna a piac áraira s mennyire könnyebbé tenné az életet. Különben a tegnapi piacon bőven volt mindenből felhozatal. Sok volt már a cseresznye is, melynek puttonát 2000— 2500 K ért árűsították, kimérve pedig S00 —400 K volt kilója. A húspiac azonban szánalmasan szegény. Sem vevő, sem hús nincsen az egri húspiacon. Néhány székben volt csupán marha és borjúhús, a borjúhúsos asszonyok közül azonban alig árult egy-kettó. Az árúsok nem tudnak élőállatot venni, a közönség viszont nem tudja megfizetni a magas húsárakat. Tej, vaj, tűrő, tejfel is volt bőven’ mert tekintettel Űrnapjára sok falusi jött be a piacra. A tej literjét 110, egy darab vajat 5—600, 1 csomó túrót 50 koronáért árűsították. KIS HÍREK A NAG YVILÁGBÓL Külföld. Nemzetközi konferenciát tart Zürichben a középosztály. — Elkészült Belgium új ióvátételi terve. — Puccsra készülnek a német kommunisták. — Föl- bomlik az ír köztársasági szervezőt. — Moszkvának fel Leli hagynia az angoi- ellen3s propagandával. — Június közepén írják alá a lausannei békét. — Az amerikai szesztilalom miatt n ; ;u köt ki több spanyol hajó Newyorkban. Magyarország. Rákosszentmihályon bádogládában eg meggyilkolt fiatalember holttestét találták. — a trianoni békeszerződés előadója is szükségesnek tartja Magyarország megsegítését. — Friedrich István Szmirnába utazott. — Gerevich Tibor lett a római magyar történelmi intézet igazgatója. — Az angol vendégek meglátogatták a vaggonlakókat. — A budapesti rendőrség alkalmazni fogja a gon düatátvitelt a nyomozásoknál. Ma délután lesz a Szoc. Missziótársulat népünnepélye az Érsekkertben. A Szociális Missziótársulat ma, Űrnapján, délután 3 órai kezdettel tartja meg az Érsekkertben nagyszabású népünnepélyét Isaák Gyula alispánná hozzáértő rendezésében. Ezer kedves és kacagtató bohóság tarkítja a népünnepély programmját, melynek kiemelkedő száma lesz a rőzsa-ballet és a virágkorzó. A virággal díszített hin- tók 2 és 3 óra között vonulnak föl a Szőchenyi-utcán, a Deák Ferenc-űton és a Káptalan utcából az Érsekkertbe hajtanak. A virágkorzó nyitja meg az ünnepélyt. Különösen nagy érdeklődés előzi meg a I rózsabaíl6íet, amelynek bájos királynője : Bobok Rózsika s a következők táncolják: Braun Ancika, Dingha Györgyike, Elekes Bözsike, Kánya Manci, König Vilma, Kraj- nák Sári, Lakatos Rózsi, Lokcsánszky Ilona, Móritz Irénke, Nagy Joli, Német Bözsike, Német Ica, Otta Ica, Oláh Pannika, Szabó i Baba és Zahradnik Rozóka. Magyar szólót táncolnak Dingha Györgyike és Móritz Irénke. A csárdás hallétét táncolják: Mihály Bözsi, Mihály Maris, Pap Mária, Besznyák Maris, Fekete Rozi, Rakusz Anna, Rakusz Mária, Csirke Mária, Becsey Barnát, Tóth János, Pap Kálmán, Molnár Ignác, Farkas Kálmán, Ónody Antal, Kaknica Tóbiás, Tóth Ferenc. A táncokat Blagusz Elek tanította be művészi érzékkel. Ha végig futunk a táncoló leányok névsorán, tapasztaljuk, hogy a Misszió vezetőségét szociális tapiutat vezette akkor, amikor a társadalmi korlátokra való tekintet nélkül kérte meg a leányokat a I népmulatságon való szereplésre. Ugyanez a fesztelen demokratikus levegő hatja át a népmulatságot is, amelyen Eger város szép leányai adnak találkozót egy délutánra a fiatalságnak, hogy a jőtékonycél érdekében kellemes órákat szerezzenek a közönségnek s talán — maguknak is, de már a jőtékonyjcélon — kívül.