Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-30 / 120. szám
2 fití-KJL Äiäi?ÜJ&Aü 1923. május 30 b) A templom hajójában a hatóságok és a katonai tisztikar képviselői a szokott helyen. c) A kupola alatt, bemenet a jobb oldalon, az egyesületek zászlóik alatt, be 1 oldalon a kongregációk, oltáregylet, missziótársulat, énekkar és a harmadik rend. . II. A körmenet rendje. A körmeneten résztvevők a következő sorrendben haladnak: Kántor. — Földmívesek (férfiak, városnegyedek zászlója, két lobogó). ■*- Cifra negyedi ifjúsági egyesület (zászló). — Makiár második negyed olvasóköre (zászló). V— Keresztény szocialisták (zászló). — Egri földmíves ifjak Szent Imre köre. — Katolikus Legényegylet (zászló). — Dobó asztaltársaság (zászló). — Keresztény Iparoskor (zászló). — Ácsok, kőművesek zászlója. — Takácsok zászlója. — Szűcsök zászlója. — Cipészek zászlója. — Csizmadiák zászlója. — Kádárok zászlója. — Magyar szabók zászlója. — Fitanítóképzö, Eucharisztikus fiúk. — Ébredó magyarok. — Postások zászlója. — Szentolvaső társulat (lobogó). — Női kongregációk. — Férfi kongregációk. — Missziótársulat. — Oltáregylet (lobogó). — Assziszi szent Ferenc harmadik rendje (lobogó). — Szent Vincze-növérek. — Angolkisasszonyok. — Férfi szerzetesek (jogszerinti elhelyezkedésben). — Világi pap ság. — Virágot szóró leánykák. — Cele- bráns (két oldalt fáklyavivő negyedmesterek és dísz-őrség). — Hatóságok képviselői, jogakadémia, úri nők csoportja. — Kántor. — Női hívők csoportja. — A testületek hatos sorokban állanak fel. A körmenet iránya a következő: Az első oltár az érseki rezidencia főtemplomi frontján levő bejáratnál lesz ; a második oltár a Líceum bejáratánál; a Lice umtől az útvonaliai szemben levő kanonoki ház felé halad a menet, ahol a harmadik oltár lesz, innét a plébániához megy, ahol a negyedik oltár lesz, a plébániától a tiszti- lak előtt levő útra fordul a menet a székesegyház felé. A körraenet útvonalán két oldalt sorfalat áll a tanuló-ifjúság a következő rendben: a székesegyház alsó lépcsőjétől kezdve a főgimnázium, főreál, állami fiúpolgári, angolkisasszonyok intézetei, állami polgári leányiskola, katolikus és állami elemi iskolák tanáraik, tanítóik vezetése mellett. Az intézetek fél 9 órára elfoglalják helyeiket. A körmenet alatt a főgimnázium énekkara és a hívek egyszerre énekelik a következő énekeket: a székesegyháztól az első oltárig: Dicsérd Sión Megváltódat, az első oltártól a második oltárig: ÍJdvözlégy édes Jézusunk, a másodiktól a harmadik oltárig: Ez nagy szentség valóban, a harmadiktól a negyedik oltárig: Üdvözlégy Oltáriszentség, a negyedik oltártól a templomig: Zálogát adtad, óh Jézus . . . Kérjük a híveket, hogy a megállapított rendet pontosan tartsák be, mindenki abba a csoportba álljon be, amelyikhez tartozik. Akik egyik csoporthoz sem tartoznak, azok a tanuló ifjúság sorfala mögött maradjanak. A rend megtartása szükséges a körmenet szentségéhez és komolyságához. . A kát. egyház egyik legszebb ájtatossága az úrnapi körmenőt. Az egyház e napon szinte kifogyhatatlan a találékonyságban, hogy minél több fényt fejtsen ki az Oltáriszentségben velünk lakozó Üdvözítő tiszteletére. Ahol szép rendben folyik le a körmenet, még a más vallású- akat is méghatja. Az Űrnap nyolcada alatti vasárnap a körmenet a Ferenciek templomából indul. — Az egész nyolcad alatt a főtemplomba mindennap 7 kor szent9áges mise, 9 ő. körmenet, szt. mise. d. u. 3 ő. körme- uet, vecsernye. 7-kor litánia. Június 7-én 9 órai szt. mise után befejező körmenet. Egri nőkhöz, Éger, 1923. május 29. Lapunk a múlt évben már szóvá tette, milyen ábítatot-zavarő némelyeknek az a csúnya szokása, hogy a vasárnapi fél- tizenkettős mise végén, mikor a nemzeti imánk, a Himnusz főicsendül, sietve hagyják el a templomot. Akkor, egy időre, volt is foganatja felszólalásunknak s azóta alig akadtak olyanok, akik megfeledkezve magyar voltukról, ki mertek volna menni a templomból a Himnusz éneklése alatt. Sajnos, most már ismét időszerű lett felszólalásunk, mert mind többen hagyják oda a templomot az alatt, mig százak és százak áhítattal éneklik nemzeti imánkat. Szent meggyőződésünk, hogy ebben semmiféle célzatosság nincs, mert a kifelé igyekvő tömegben épen a középosztály hölgyeit látjuk legtöbbször. így valószínű, hogy csupán a túlbuzgó háziasszonyi lelkiismeret kergeti őket, vagy talán — ne vegyék tőlünk rossz néven a prőzaiasságot — az ínycsiklandó vasárnapi ebéd fosztja meg őket attól a kis türelemtől, melyre akiket illet... szükség volna, hogy a fenségesen szárnyaló dalt, a magyar imádságot, áhítatosan végig hallgassák és így mások áhítatát se zavarják. Ahol a Himnusz dallama felcsendül, mindenki feláll, a kalapok lerepülnek a férfi fejekről, a katona tisztelgésre emeli kezét s mindenki — még Magyarország Nagy urát sem véve ki — tisztelgő állásban hallgatja a nemzetünk javáért könyörgő zsolozsmát. Ez a fenséges mozdulatlanság mi közöttünk az együttérzést, a nemzet javáért egy szívvel való esdést akarja kifejezni. Hölgyeim! Önök ilyen fenséges és áhítatos pillanatokban nem gondolhatnak a háztartás anyagias gondjaira. Ezt nem szabad tenniök, mert mikor a Himnusz zeng, a nemzet imádkozik. Az imádkozó nemzet pedig fenséges, melynek nagysága előtt nemcsak tiszteletteljesen álljunk meg, hanem le kellene borulnunk. Ez lenne a megfelelő, ez lenne a méltó Dobó Katica leszármazottaihoz. Szegény ember története. Eger, 1923. május 29. Urbánnak hívják az én szegényemet, akiről a mindennapi história szól. Féllábű az Istenadta. Mankóját maga faragja paratopolya fából, szíjjazata a kórházban készült s őrzi, mint a szeme- fónyét. »Ha ez tönkremegy, én is elpusztulok», — szokta mondani — »most nem telik újra: ma egyszerű lábbeli ezrekbe kerül, hát még az ilyen drága szíjjazat finom nyereggel, amiben megpihen az én csonka lábam?« Lábát a háború előtt veszítette el. Megerőltette. — Nem voltam én ám olyan lomha cseléd, mint a mostaniak. Dolgoztam. Fiatal voltam; öröm volt a munka. Meg is adtam az árát : ma koldűs vagyok. Van feleségem és egy kis lányom. Az asszony summás az uraságnál, én télen a jószivű embereknél kéregetek, tavaszon és nyáron szőlőmunkát végzek, pásztorkodok. Hej, pedig de sok a bajom a tolvaj-népséggel. Alig zsendül a szőlő, a tolvajok — többnyire cigány-népség — a sötétség leple alatt lopva, hasoncsúszva másznak a tőkék aiá. De az én jó pajtásom, a feketeszőrű kutyám ébren van, megneszeli az idegent, én pedig furkóssal indulok a Vigyázz után. Ámde a sebes lábú tolvaj eliramodik, akár a szarvas, magam féllábbal nem szaladhatok utánna. Csak a jő Istent káromolom miatta.« Szegény sorsban van így tavasz elején Urbán. Mindenből kifogyott. Nincs krumpli; nincs bab ; nincs só; nincs zsírozó. Konvenciói se fizettek épen valamit. Itt a hadiliszt. Ki kell váltani; de miből? Megdrágult a só, meg a dohány, pedig Urbánnak se a dolog, se az étel nem ízlik, ha nincs dohány. Zsírtalanul főzi ő a levest, a krumplit, még felesége summáa- kodik. Nincs is ereje, arca sápadt, beesett, fején kemény kalap romja, kabátja csupa folt, nadrágjára már foltnak való se jutott. — El kell veszni, panaszolja síró hangon. Elfogyott a krumpli is. 25 kg. búzáért adnak 1 mázsát. — Urbán! ez nem jó üzlet. így semmire se megy. Majd segítünk a bajon. Ha drágán vásárolt az ember, sose érte utói magát. Megoldást nyert a krumpli-kérdés. Az asszony hátán cipeli haza a krumplit, az ura pedig választási malacot visz zsákban, — munkája jutalmául. — Nem köszönöm meg, mert nem lesz vele szerencsém, mondja félénken Urbán. Csak elhaló hangon beszélget, hogy más hallja: Asszony, megörül a kis leány otthon, várja a kismalacot. Azt mondotta, ő őrzi az árok-parton. Az etetést meg ón végzem el; nem bízom másra. Ha Isten segít, jövőre lesz már zsírozó. A házaspár hátán krumplival és malaccal boldogan siet el. A kis leányra gondolnak, aki hajnal óta várja a malacot és a Vigyázz kutyára, mely játszótársa lesz a kis jószágnak. Erre építik a jövőt! Ez az én szegény emberem — rövid históriája. Dr. Cs. L, ^iataKaiaiBiSMCaasacai^siis»sanaisigg Az úszóverseny iránt szokatlanúl nagy az érdeklődés. A verseny pontosan d. u. 4 órakor kezdődik. A Mese úszó szakosztályában nagy az izgalom, mert a fiatal gárda, amely hivatott, hogy városunk úszó-sportjának vezetését az E. T. E.-től átvegye, most mutatkozik be városunk sportkedvelőinek.