Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-30 / 120. szám

Era 40 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Ege hóra . * 900 K Egész és félévi előfizetést Nigged évre 2600 K nem fogadunk el.-----­fedetések □ cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. Az áll. polgári leányiskola iigye. Eger, 1923. május 29 A mára összehívott képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozata két fontos szám­mal bővült. Az egyik az áll. polg. leány iskola ügye. Az történt ugyanis, hogy a közokta­tásügyi miniszter meg akarja szüntetni ezt az iskolát, mely az 1898 tói 1907 ig fenn- Ailott áll. felsőbb leányiskola örökébe lép ve, az 1907—8-ik iskolai évben nyílt meg. S az a bír, hogy a közoktatásügyi kormány­zat azért szünteti meg az állami polgári leányiskolát, mert a város fölemelte az eddig fizetett lakbért. Nem tudjuk, hogy így van e a dolog, mivel a hivatalos iratot nem láttuk. De nem is fontos, hogy lássuk, mert hiszen az iskola évi bérösszege (40—50 ezer kor.) — a pénz mai értékét tekintve — oly cse­kély, hogy az államháztartás végtelen szárotengerében alig jöhet tekintetbe. S ha mégis e; az állítólagos tény szerepelne ok gyanánt, akkor sem ez lesz valódi rugója a tervbo vett megszüntetésnek. Más, a köz szempontjából sokkal je lentősebb okok játszanak itt közre s e tényekre mulatunk reá kötelosségszerűen. Mint ismeretes, az egri áll. polgári iskolák mai épülete eredetileg a régi «Oroszlán» vendéglőből és annak telkén alakult ki, melyet Bartakovics, majd Sa- mássá érsekek adtak át, illetőleg adomá­nyoztak a városnak azkor, midőn a kir. törvényszékeket és járásbíróságokat szer­vezték. Az eredeti épület szűknek bizo­nyulván, már a 70 es évek második felé ben lovább építtették keleti irányban, a patak felé. A 80-as évek derekán, hogy a kir. járásbiróság is helyet kaphasson s egy fedél alatt lehessen a törvényszékkel: egész a patakig kiépült. Mikor pedig ez előtt másfél évtizeddel fölemelték az igaz­ságügyi palotát s fölszabadult az egész törvényszéki épület minden tartozékával, hamarosan beleköltözködött az áll. polgári leányiskola. És természetes, hogy a- legjobb részt kapta. Végig az emeletet, amely világos, egészséges, továbbá — mivel falazata nem -olyan vastag, mint a földszinté — tága­sabbak a helyiségei. A legrégibb épület földszintjén az áll. kisegítő iskola helyi ségei vannak és az iskolaszolga lakása. Ami azután az újabb (vagyis törvény­szék) s a legűjabb (vagyis: járásbirősági) épületek földszintjeiből megmaradt, azt kapta a később szervezett polgári fiúis­kola. Legkésőbb érkezett az osztozkodás­hoz, tehát neki jutott a legkevésbbé érté­kes rész. Megjegyzendő, hogy addig, amíg — 1914—15 ben és 1915—16 ban — egy-két POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. osztálya volt ennek az iskolának: vala­hogy csak éldegélhetett szűkösen. Mikor azonban négyosztályűvá fejlődött ki és tanulóinak száma folyton szaporodott: szinte lehetetlen helyzetbe került. A kez­det nehézségeivel küzdve érte a háború s nem egyszer csak annyi tanára volt (az igazgatóval együtt), ahány osztálya. Sőt egyszer az is megtörtént, hogy lemond­ván az egyik óraadó tanár, heteken át kevesebb volt a tanár, mint az osztály. Lassankiüt azonban túl volt ezen a bajon. Akkor pedig az akasztotta meg fejlődését, hogy túlontúl szűk és egészség télén a helyisége. A múlt év szeptemberé­ben 40-50 tanulót volt kénytelen eluta­sítani, mert nem tudott helyet adni nekik. Ma is zsúfoltak a teremnek elnevezett tá­gas szobák, amelyek mindegyikében 60—70 tanuló szorong. így is csak éppen a leg­szükségesebb helyiségei vannak meg Ar­ról azonban, ami égetően szükséges lenne, s amire a közoktatásügyi kormány is haj­landó, — hogy párhuzamos osztályokat állítsanak : helyszűke miatt szó sem lehet. Ma tehát az a helyzet, hogy egy épü­letben van: polgári leányiskola 100 ren­des tanulóv-1 (a IV. osztályban 10—11 ta nulóval), körülbelül kétszer ennyi helyi­séggel és van fiú polgári iskola majdnem főlakkora férőhellyel, noha tanulóinak száma most is 180, de fejlesztés esetén 250—300 is lesz. És a polgári fiúiskola tanulói 4, mondd négy tanteremben van nak, mivel nincs külön rajz- és külön kézimunka termük, holott a csekély lét­számú leányiskolának ez is rendelkezé­sére áll. Vegyük még ehhez, hogy 1. polgári leányiskola van az Angol- kisasszonyok nevelő-intézetében is, de más polgári fiúiskolánk nincs, jóllehet a har­madéve megnyílt érs. felsőkereskedelmi iskola, valamint a tanítóképző jócskán kap tanulókat a polg. fiúiskolából. Még fonto­sabb az, hogy ez iskola gyakorlati élet­pályákra neveli földmívesek és kisiparosok gyermekeit, tehát a nemzetfenntartó osz­tályt erősíti és műveli. 2. a polgári fiúiskolára nézve élet­kérdés, hogy fejlődni tudjon. Hiszen a jobb elemeket fölveszi a főreáliskola, vagy még inkább a főgimnázium. Ebbe az is­kolába a gyöngébb tanulók jutnak, ahol el nem engedhető, hogy kisebb létszámmal dolgozzanak. Itt a tömegtanítás nem jut tathatja célhoz pz iskolát sem fegyelme­zés, sem tanulmányi tekimetben. Szemben áll tehát 100 leány és 180 fiú iskoláztatásának tehetősége. Az a kér­dés, hogy a 180 200—250 gyakorlati élet­pályára készülő fiúgyermeknek, biztosít­suk-e a jobb iskoláztatást, vagy a 100 leánynak, akik más egri intézetben is el­helyezkedhetnek. Itt egy percre sem habozhat a köz- oktatásügyi kormány s meggyőződésünk, hogy a helyes magyar kultúrpolitika csak az lehet, amely — bármit határozzon is a képviselőtestület — polgári fiúiskolánk kifejlesztésére törekszik. Elfogulatlanul tekintve az ügyet: ez az igazság. Az ünnepi körmenet rendje Úrnapján. Eger, 1923. május 29. Rómában, a Szt. Péter-bazilika előtti téren, a világ legszebb terén, a Bernini négyszeres oszlopsora által zárt ellipszis közepén, áll egy 15 méteres obeliszk. Régi dicsőség hirdetője e kőőriás. Látta a ró­mai hatalom világhődítását; látta a po gányság utolsó erőfeszítését a keresztre- feszített Jézus tanítása ellen; látta Szt. Péter apostol vérehullását; látta a világ- birodalmak összedőlését, de látta a pusz­tulás romjain épülő keresztény világ gyors fejlődését is. Az obeliszk oldalán nehány •zó van s ez a néhány szó hirdeti a vi­lágnak Krisztus dicsőségét : »Krisztus győz, Krisztus uralkodik ! A mikor a ka­tolikus hívők nagy serege élő hittel lebo­rul Űrnapján az eucharisztikus Jézus előtt, háláimat'rebeg Krisztusnak azért a győzelméért, amely által mi életet nyer­tünk. Krisztus legyőzte a halált, életet szerzett — s uralkodik a lelkekben, hogy éle tűk kegyelemben bőségesebblegyen s kor­mányozza a lelkeket, hogy a mindennapi élet útvesztőiben el ne tévedjenek. Krisz­tus az Oltáriszentséget nagycsütörtökön az utolsó vacsorán rendelte. De zöld csütörtök nyomott, bánatos nap, hisz ak-í kor minden Krisztus halálára emlékeztet; — Az Oltáriezentségnek, mint a szeretet kútforrásának örömünnep kell, azért az egyház külön ünnepet szentelt Űrnapján, vagyis Szentháromság vasárnapja után, csütörtökön. Ezidén az Űrnap május 31-ón lesz. Az űrnapi körmenet sorrendje a következő: I. A templomi rend. 1. A körmenetet szentmise előzi meg, mely 8 órakor kezdődik. 2. A testületek elhelyezkedése a gyü­lekezéskor és a visszaérkezéskor is a fő­templomban a következő: a) A szentélyben a lecke oldalon levő padokban helyet foglalnak a papság és a férfi szerzetesrendek; az evangéliumi ol­dalon levő padokban az apácák.

Next

/
Thumbnails
Contents