Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-26 / 117. szám

Ára 40 korona. Eger, 1923 május 26 szombat. XL. évf. 117 sz. Bírdetések □ cm. 15 K. Kishiráetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE aBír» Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Út után. Bethlen István gróf miniszterelnök’ három heti nehéz és fáradságos út után hazaérkezett. Hogy mi mindent végzett a mi javunkra Nyugateurópa országaiban, még nem tudjuk, de hogy útja némi ered­ménynyel járt, bizonyság rá a jővátételi bi­zottságnak javunkra való döntése. Bethlen István gróf külföldi utazása azonban diplomáciai tekintetben is nagy- jelentőségű. Amióta megcsonkították ezt a sze­rencsétlen országot, amióta gúzsba kötöt­ték kezünket, lábunkat, amióta Nyugat vazallusává sülyesztett bennünket a tria­noni béke: azóta első ízben volt' künn magyar államférfit!, aki az önálló, függet­len Magyarország nevében tárgyalt Európa többi hatalmával. És ezek is úgy fogad­ták végre, mint egyenlő társat; nem ellen­séget, hanem jóbarátot. Azok a külsősé­gek, amelyekkel tárgyalásai folyamán min­denütt elhalmozták, kétségtelen jelei annak, hogy volt ellenségeink többé-kevésbbé be­látják a magyar ügy igazságát s igyek­szenek enyhíteni azokon az embertelensé­geken, amelyektől csak úgy hemzseg a trianoni papiros. Nagy utat, sok keserves vesszőfutást kellett megtennünk idáig. A kisantant arc- pirító rágalmai polipkarokkal hadakoztak a magyar igazsággal. Nyugat minden kel­lemetlen balítéletével megbirkóztunk s szemfüles figyeléssel vizsgáltuk a világnak felénk fordított arculatát: mikor enyhül megokolatlun ellenszenve irányunkban. A magyar diplomaták is emberfölötti munkát végeztek. Hozzánk küldték teteinnézöbe mindazokat, akiknek szavuk, Írásuk, te­kintélyük számottevő Nyugat társadalmá­ban. íme az eredmény, diadalt ül lassan lassan a magyar igazság! Bethlen külföldi útja még egy nagy igazságot takar. Azt, hogy a mai idők nehéz viszonyaiban a magyar kormány minden egyep tagja ember a talpán s maga Bethlen lelkiismeretes és szerencsés kezű kormányosa az ország sekély, szír­iekkel teljes vizeken haladó hajójának. Lemondott a francia kormány. Havas. A francia kormány lemondott, mert a szenátus nem tette magáévá a kormány kommunista-ellenes intézkedéseit. Más hírek szerint a lemondás oka arra is visszavezethető, hogy az angol kormányválság megoldása nem úgy vég­ződött, amint azt Párisban remélték, to­vábbá, hogy Olaszország is Anglia párt­jára állott a Ruhr-kórdésben. Úgy látszik, hogy Poincaré a belső politikát használta "föl külpolitikai kudar­cának leplezésére. Lausanne-ban válságos a helyzet. Lausanne. (MTId*Az értekezlet lég­köre őráról-órára mijprválságosabb, úgy, hogy az értekezlet inkább hasonlít egy háborút előkészítő üléshez, mintsem béke­tárgyaláshoz, melynek az volna a célja, hogy a görög-török problémát megoldás­hoz juttassa. Az értekezlet albizottságai tegnap megint nem tartottak üiést, de azért-egész nap nagy sürgés-forgás mu­tatkozott Lausanne-ban. Szakadatlanúl ro­bogtak a hivatalokhoz az automobilok, amelyek a főmegbizottakat egyik helyről a másik helyre szállították. Hivatalos kö­rökből nyert értesülés szerint tegnap estig a kiegyeztető formulát nem sikerült meg­találni. Este az a hir terjedt el, hogy Hassan bég, aki most tér vissza Párisből, egyáltalán nem titkolja, hogy a tárgyalá­sok teljesen sikertelenek voltak. — A tö­rökök tegnap délután jegyzéket küldtek a hatalmakhoz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a görögök muzulmánokat uta­sítsanak ki és egyben óvást emelnek a miatt is, hogy görög védelem alatt fel­fegyverkezett bandákat szállítsanak partra. A feszültség tetőpontjára jutott, amikor a görögök azt a kérést terjesztették elő, hogy a pénzügyi bizottságot hívják össze szombat élőit, mert a görögök nem vár­hatnak tovább a törökök határozatára a jóvátétel kérdésében. Hangoztatták, hogy a görög küldöttség kénytelen nyomban elutazni Lausanne bői, ha ezt a kérést nem elégítik ki. A küldöttség álláspontja tehát, amelyet a görög külügyminiszter hozott tudomására Pellé tábornoknak, a franeia kiküldöttnek, teljesen fedezi azt a kijelen­tést, amelyet Genathán, a hadügyminisz­ter tett Athénban a sajtó képviselői előtt. A helyzet így most úgy áll, hogy a Bal­kánon újból összeütközés veszélye fenye­get, ha csak a törökök nem engednek merev magatartásukból. A földesül*. | Eger, 1923. május 25. j Vas Gereben regényeinek elmarad­hatatlan alakja, a régi, jő magyar világ .j nak dísze, a közélet mozgatója, a jobbágy- j ság idején jobbágyainak atyja. Aki tudott úr lenni, vitatkozni a zöld asztalnál, a ! diétákon szónokolni, és kardot kötni — ha j kellett. Mellette megélt a jobbágy, a zsel- ; lér, az iparos, a kereskedő. A jobbágyság megszüntetése — új helyzetet teremtett. A földesuraság elvesz­tette jobbágyait, lekötött földje a jobbá­gyoké lett. Éietbelépvón a bérrendszer, ez új gazdasági berendezkedést jelentett. A gazdasági átmenet pedig nem folyt le zökkenés nélkül. Az egyik és a másik ol­dalon is tetemes áldozatokat követelt. A földes úr tőke nélkül, a jobbágy támasz nélkül voltak. Egyik se tudott azonnal a maga lábára állni, beilleszkedni az új rendszerbe. Ma régen túl vagyunk a zökkenőn. Ma a gazdasági élet már is új zökkenőket teremt a földes úrnak, a jobbágyból lett kisgazdának, a zsellérből lett napszámos nak. A három elem most is együtt van: együtt él, egy levegőt szív, — de a régi atyai, családi viszony elmúlt. Úgy tettek, mint mikor a legényfiú megházasodik, el­hagyja az apai házat, önállósítja magát, beteljesedik rajta az írás szava: «Elhagyja atyját, anyját és feleségéhez ragaszkodik.» így lett ez a mi régi közgazdasági beren­dezkedésünkkel is. Ámde az önállóságnak ára van. Aki nem tudott megállani a maga lábán, el­adósodott, *új földes úr,» «új gazda,» «új háztulajdonos» került a régi helyére. Most a régi uraság hivatalba jár, a régi gazda a gyárba, a régi zsellér — Amerikába vándorolt Akik pedig a -régi birtokban megmaradtak, irigy szemmel néznek egy­másra. «Föld» ma az irigység tárgya. A földes uraságét a kis vagy törpebir tokos, özét a napszámos sajnálja. Áz «inter duos litigantes tertius gaudet» elv szerint a civódás között a harmadik örül, hisz még nem foglalt el minden helyet — az «új földes úr,» «a tőzsér,» «a grajzieros,» • a valuta sieber,» «a spekuláns.» E raga­dozó szépen meghúzódik a háttérben, — mint elődei. Azután arat. ahol nem vetett. Hinterlandja ma is exisztál, akár a háború­ban. Hisz’ a háború most is folyik, — de gazdasági alapon. «The Land Problem» c. angol könyv­ben olvasom, hogy a landlord vagy landow­ner, a földes úr, kiváló alak. Tudása, jó­sága, megértése, az egyházi élet erőténye­zőjévé avatják. Jól rendezett gazdasága, a reformok megértése, jó munkabérek, a szegények anyagi, erkölcsi érdekeinek fel­karolása, nemes példája: — annyira szük­séges, mint maga a föld, amelyen élünk, mint a munka, amely teremt. Az angol konzervatív, bölcs megálla­pítás legyen okulása a mi zavaros köz- gazdasági életünknek, amelynek kikristá­lyosodása csak a földes uraságtől — fog kiindulni. Rajta !! Dr. Cs. L. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . 900 K Egész és félévi előfizetést 1 Nigged évre 2600 K I ----- nem fogadunk el.------ I H irdetések □ cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. |

Next

/
Thumbnails
Contents