Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-19 / 112. szám
/ ä jg&m népújság 1923. május If «-saBSSsawKSSiwsiifssasisaKisssHessgs«^^ ^*’sma*&**i#**bci a®* .ess«*.«* Ebben az irányban — Írja a lap — az első lépés Nyugat-Magyarország ügyéből kifolyóan felmerült konfliktus olasz rész rői való és a magyarságra-nézve kedvező mederbe történt irányításakor már meg történt. A magyarságnak állandó támogatásánál azonban nem csupán Csonka- Magyarországot kell figyelembe venni, hanem tényleges biztosításokat kell nyújtani a kis antant államaihoz csatolt területek magyar lakosságának számára is. A jogcímek tengere. Miért drágul a kanyar? Eger, 1923. május 18 A minap a következő kérdést kaptuk a postán : Kérem, szíveskedjék becses lapjában felvilágosítást adni arra nézve: hogyan lehetséges azt tűrni, hogy amióta a búza olcsóbb lett. azóta a kenyér és a pék sü temények megdrágultak. — Hogy lehet ez ? Szívélyes üdvözlettel U. i. A választ lessük. Többen. Utánna jártunk a dolognak s három tényt állapítottunk meg, amelyek a kenyér és a péksütemény árának drágulását megmagyarázzák. 1. Köztudomású, hogy a terménytőzsde megrends/abályozása valóban le- jebb szorította a búza árát — ideiglene sen. Sajnos, csak pár napig tartott a di- osőség. A termény-tőzsde, felszabadúlván az erős-nyomás alól, iámét emeli a búza árát s ennek következtében a liszt árát már tegnapelőtt 8 K-val emelték a nagymalmok, amelyekhez kénytelen-kelletlen igazodik az egész ország liszt-piaca. 2. Á faár megállapító bizotiság, mi is közöltük a szomorú hírt, a fáinak mé- termázsáját mintegy 30 % -ka 1 drágította pár nappal ezelőtt. Ezt kénytelen minden pék belekalkulál:.i üzleti költségeibe. 3 A pékmunkások munkabérének emelése éppen a búza, vagyis az élet drágulásának természetes folyománya volt. S az is természetes, hogy a pékek ezt is es ik a fogyasztóra hárítják. Mért a munkabérek sem csökkennek ám a búza árának ideiglenes esése folytán. Ezek adják a magyarázatát a rína a, hogy — mégis drágul ». ke vér. Mindegyik egy-egy »jogéin.« z emelőire. Úgy latszik, nincs itt megállás . . . A júniusi vasúti menetrend. Éger, 1923. május 18 A m. kir. államvasutak vonalain június bó 1-én új menetrend lép életbe. A lényeges változások a Budapest—miskolezi vonalon a következők : Budapest és Miskolcz között egy új gyorsvonatpárt Helyeznek forgalomba, mely Epést k. p. u.-ról 13 6 40 p-kor indul, Miskolcira 17 ó 31 p-kor érkezik, ahol közvetlen csatlakozást kap Sátoraljaújhely felé. Ellenirányban a Sátoraljaújhelyről 6 ó 28 p-kor induló cs Miskolczra 9 ó 01 p-kor érkező helyi személyvonat csatlakozik a Miskolczról 9 ó 20 p-kor induló és Bpestre l3 ó 05 p-kor érkező új gyorsvonathoz. A Sátoraljaújhelyről je lenleg 7 órakor induló budapesti személy- vonat megszűnik, helyette egy új személy- vonat indul, Sátoraljaújhelyről 10 ó 41 p- kor, mely Miskolczra 13 ó 23 p kor és Bpestre 18 ő 06 p kor érkezik. A Bpest k. p. u. Kassa—Poprád'felka és sátoraljaújhelyi gyorsvonat ezentúl Bpestről 9 ő 10 p-kor fog indulni és Miskolczra 13 ó 03 p-kor, Sátoraljaújhelyre 15 ó 16 p-kor, Kassára 16 ó 10 p-kor értrezi;;. Ellenirányban K íssáról 15 órakor, Sátoraljaújhelyről 15 ó 43 p-kor, Miskolczról 17 ó 54 p- kor indul és Budapestre 21 ő 40 p-kor érkezik. Úgy mint eddig, közvetlen csatlakozása lasz egyrészt Munkács—Lawoeoe, másrészt Puprádfeika felé. Magyar HSltőoő a dmarHációs Vonalon tol. Eger, 1923. május 18. A Tárkányt-ünnepélyen hallottuk Gárdonyi Géza ajkairól a biztató szavakat: «Addig terjed hazánk határa, ameddig el jut a mi szellemi kincsünk, ameddig szívekbe hatol a magyar költészet,» Örömmel olvassuk az Aradon megjelenő * Vasárnap» ban (1923 május 13.), hogy városunk egyik finomlelkű költőnője, Vratarics Gyuláné Buzáth Pannika átlopta az ö nagylelkének fájó érzéseit a demarkációs vonalon Sú! s ott gyönyör ködnek az egri nő f iságes költészetében. Már eddig is gokan élvezték a lelkes magyar nő szíve széttördelt érzelmeinek köiíői alkotásait, de eddig nem akart a nagyközönség elé lépni: kéziratban olvasták azt a verskötetet, me'ynek bevezető lapján bájos leánykájának az édesanyjához intézett buzdító sorai ékeskednek. Amikor a kis gyűjtemény a « Vasárnap» szerkesztőjének a kezébe jutott, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a verskötetből párat lemásolhasson, hogy azután az oláh bocskortól sokat szenvedett testvéreinknek elvihesse vigasztalásukra. A megjelent két kis költemény egyike: a «<Sok ezer év. Ebben a földi szenvedés költői bája azzal a gondolattal párosulva j záródik, hogy . . . «balgák ! hisz a föld | csak messziről ragyog !> A másiknak e me: j « Vágyak országában». Ó de sokan van- j nak, akik bele-beletévedíek a vágyak or- I szágába és ott délibábot űztek. A nyug- j tálán lélek sorsa mi más, mint martalékul ; jutása a lopott kis tüzeknek. Zokogva té- j rünk onnan rendesen vissza és . . . eltá- | vedt lelkünk a semmit ölelve, a forró vá- j gyak halottja lesz. Ilyen lemondó, a múlt csalóka ábránd- világán megenyhült lélek nyugalma cseng j Vratarics Gyuláné minden költeményéből felénk. És jól esnek szivünknek, küíönö- i sen most, amikor az egyén is, de az egyén- j nel együtt az egész nemzet a múltak csalódásain megtört lélekkel vágyódik a vigasztalás után. A közös fájdalom snyhí 5 balzsamcseppjei e .széttördelt fájdalomdarabok Szenvedés szülte e fenséges gyöngy- I szemeket, mint a tenger mélyén 'a megsértett gyöngykagyló fájdalmában köny- i nyezi a fejedelmek ékeit. — A szenvedés j megtisztítja a szívet: ily megtisztult szív j nemes dobogása Vraiaric* Gyuláné költő- j szete, kinek verseire büszke lehet Eger i ősi vára, mert ennek Iránya gazdagította j velük a magyar irodalmat. I B. J. dr. > ♦♦ k ;s hírek a n agyvilágból Külföld Curson ma fogadja legelőször Krasszint. — Megakadt a nemzetközi hírszolgálat — Franciaország békés maga tartásra inti Görögországot. — Antver- penben szünetel a vasúti forgalom — Németországban 100% kai emelik a vasúti tarifát. — Londonban csodálkoznak az angol vál sz kedveződen berlini fogadta tásáh. — Benes francia és lengyel szövetséggel akarja biztosítani Kozépeurópa békéjét. — Vitorlás csónakon akar eljutni három osztrák Amerikába. — Jugoszlávia ban ismét letartóztatták z Erzsébetvárosi Kor állítólagos merénylőit Magyarorszay Bethlen, útjának sikere nagy változást jelentene a belső politika ban — Kölcsönre a legkedvezőbb esetben is csak hónapok múlva kerülhetne sor — Bethlen csak pünkösd után jön haza, Kál lay pedig május végéig mar d Párisban. — A hercegprímás nagy beszédet mondott a Szent István Társulat díszgyűlésén. — 20 ezer dollárba kerül a jövő évben Ma gyarország olympiai szereplése. — Frigyes kir. herceg Budapestre érkezett — Az amerikai magyarok harangot öntettek Károly király emlékére. — Most volt Apponyi Albert gróf fiának esküvője Her cég Odeschalchi Margittal. » BKaMSowsK cacsai isméi ^ rMcsarjmsKsaam SZÍNHÁZ ES ZENE A doktor úr c. 3 felvonásos Molnárvígjátékot ri .gy sikerrel hozta reprizre a Czakó társulat. Amilyen nagy volt a siker, olyan kicm volt a közönség. A színészek napról napra üres házak előtt játszanak, arai nagyon szomorú; éppsn olyan szomorú, mint az üres zseb, árai nem újság. A közönség sokat tapsolt a kitűnő Czakónak, az eredeti Szentiványinak, Dénes Rózsinak, Tarnay Margitnak, Peéry Piroskának. H ÍREK. Sobiecin A tízesek ezrednapja alkalmából. . Eger, 1923. május 19. A ma reggeli vonattal Miskolczra, a tizes honvédek törzsének egykori székhelyére, utaznak Egerből mindazok a tisztek, akik a 10 honvédgyaiogezred szeplőtlen zászlaja alatt harcoltak végig a világhá borút. Nem teljes a számuk. Sokan elmentek már közülük régen, még a vérzivataros időkben oda ahonnan nincs visszaté rés. . . Akik megmaradtak — a megcsú- folt, a megalázott, a megtört, a mai élet rabbilincseit megádon viselő daliás hősök egymást htni mennek néhány órára, hogy ápolják megtörött lelkűkben a szenvedő sek mind n poklában fogamzott bajtársi szeretetei, együttérzésüket. Sobiecin megvételének napját választották ki jeles napjokul. Néhány esztendő elsuhant már az idők tengerében azóta, amióta a San-parti halálfalunak ment neki a tízesek hősi gárdája... Mintha látnám; mintha csak ma tör tént volna, úgy él a lelkemben ez a rettentő diadal. . . A jaroslaui hídfő elfoglalása.. Egy rémes éjszaka Zelenka alezredessel az orosz állások árkában. . A zászlóalj kedvencének, a kis Geiger zászlósnak, fejlövése. . Haldoklók hörgése az árok-parton ... A deréknyi drótfonatok a jaroslaui országúton. . Átkelés a Sanon. . . A vár nak berendezett Sobieciu ostroma... A hadosztály aggodalma irántunk . . Adorján zászlőaljparancsnok erélyes parancsai... A falu égése, előrenyomulás a iángtenger- ben, kézigránátok irtózatos pukkanása . . Diadal! Orosz foglyok félénk, kimerült, rongyos csapata ! Az egriek közül Adorján zászlóalj- parancsnok és segédtisztje : Kolossváry Imre, Zelenka, Milassin, Pillér Ernő, Kis-
