Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-15 / 108. szám

Ära 40 korona. jiőfizetési dijak postai szállítással E9g hóra 900 B. — c«flBed *Tre 2600 K. £ iász és félév) előfizetést nem fogadnak el Nagy nyomorúságunk okai. Eger, 1923. május 14. E cikkben csak azokra a láncsze­mekre akarok rámutatni, amelyekből ösz- szeszövődik a mi nagy nyomorúságunk rabbilincse. Ha tisztán látja az ember az okokat: könnyebben esik még a bajok el­viselése is, de még inkább könnyebb a segítőeszközöket megtalálni. Az első láncszeme, vagyis alapfor- jása nagy nyomorúságunknak, hogy a vi­lágháború folytán megcsappant az egész Európa jövedelme vagyis értóktermelése, a nemzetgazdászok számítása szerint 400 milliárdnál többel. Ezért még a győzők helyzete is nyomorúságosabb, mint béké ben volt. A legyőzőitek nemzeti jövedel­mét ezenföiül még a háborúnál is erőséb ben megfogyasztotta a békeszerződés. Ez a második ok még súlyosabb, mint az első. A trianoni béke nagy jöve­delemforrásoktól fosztott meg minket is. Nemzeti jövedelmünk átlag 40 %kal csök­kent, a mezőgazdaságban 35 százalékkal, az ipari termelésben 45 százalékkal es­tünk. Ezenföiül, a békeszerződés értelmé­ben, a győzők a maguk nemzeti jövedel­mét, a mi nagyon is megcsappant nemzeti jövedelmünkből akarják fokozni, az úgy­nevezett jóvátétel cimén. Ebből az alap okból folyik nyomo­rúságunk többi oka. Ha kisebb lett nem­zeti jövedelmünk, ezt megérezzük mind nyáján, de elsősorban az állam. Ha a nem­zeti jövedelem csökken: az állam jöve­delme is csökken. Ez az állami jövedelem- csökkenés idézi elő az állatni költségve­tés, a kereskedelmi- és fizetési mérleg nagy hiányát. Ez a hiány pedig szüli pénzünk, valutánk elértéktelenedését, me­lyen a bankóprés nem segít, sőt még job ban suiyosbbítja a bajt. így kapcsolódnak a láncszemek egy­másba ! Ebből azután létrejön egy szomorú cirkulus viliosus, amit magyarra így for­díthatunk le: ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. Vagyis a valuta­romlás az állami deficitet növeli, az állami deficit növekedése még jobban rontja a a valutát : tehát egyik a másikat rontja. Ebből keletkezik azután oly egész­ségtelen gazdasági helyzet, melyben min den a fejetetejére áll; melyben a legeré­lyesebb eszközök és intézkedések is meddők vagy éppen az ellenkező eredményt szülik. A folyton romló pénz nem érték többé. Ha a pénz értéke inog: az egész gazdasági élet ingovány lesz, melyre a nemzeti boldogulás útját a leghatalmasabb gazdasági és pénzügyi zsenik egész tábora sem tudja fölépíteni. Bizonytalan pénzér­ték, bizonytalan gazdasági alap mellett megszűnik a tőkeképződés, elvész a hitel, twí ■ inffBwwitiinMwwrTjiTiirwuwi tummmmmm POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Lice a m Kiadóhivatal: Líceum) nyomd« Telefon szám 11. nincs termelés, nincs nemzeti jövedelem nagyobbodás, bármennyire ontja is a bankóprés a bankót. S elvész az embe­rekből a munkakedv, termelő munka he­lyett játékszenvedély fogja el az embe­reket. Mindenki koronarontáson dolgozik: azzal, hogy nem becsülik a pénzt, melyet vagy idegen valutába, vagy árúba fektet­nek, a mesterséges, ideges összevásár­lással fokozzák a cikkek árát, elvonják azt a piactői; azzal, hogy a gazda termé nyét, állatját őrzi, mint az aranyat a ré­giek; azzal, hogy az ipari és kereskedelmi cikkek árához folyton utánpótlási árakat csapnak, előre számítva a koronarontásra. Orgiáit üli a spekuláció, az uzsora, a koszt­pénz. A börze árúpiac helyett játéktér lesz ; a bankok a termelés erőforrásai he­lyett a gazdasági élet erőit kiszívó poli­pokká lesznek. A pénz értékének folyto­rtfSäSBf. ■ nos esésével a drágaság versenyt halad fölfelé; mindjobban aránytalan és igazság­talan lasz a jövedelem eloszlás; mindig rosszabbak lesznek a kereseti viszonyok, nagyobbodik a munkanélküliség. Egyik oldalon kifejlődik, mint rot­hadt talajon a nagy, de könnyű pöfeteg vagyon, melynek járuléka: a léha élet, a fitoktató fényűzés, a mérsékletnek, a ko­moly életnek minden hiánya ; a másik ol dalon pedig a keserű nyomor, a sötét gond, a rongyos szegénység, a roppant nélkülözés, a vak kétségbeesés. Szóval a végső láncszem: az erkölcsi valuták tel­jes leromlása, a társadalmi, állami és nemzeti élet teljes lezüllése. Ezeknek a láncszemeknek összekap­csolódásából kégzült nyomorúságunk rab- bilincse. Csak nemzetünk és hazánk krip­tája ne legyen belőle! Dr. Nagy János. Etfgtftdt KöVctetneH BndaVárynaH az egri ébredőt;. Az Érne egri csoportjának műsoros estje és népgyülése. — Szűnjék meg a pénzügyi tanács. Eger, 1923. május 14 Az Eme egri csoportja f. hó 12-én és 13-án, szombaton és vasárnap ünnepelt: vendégéül látta Nyugatmagyarország egyik hősi védelmezőjét, Prónay Pált, valamint a központ jeles vezéreit, első sorban Budaváry Lászlót, dr. Hegedűs Györgyöt, dr. Neterda Modeszt uy. min. osztály­tanácsost, Tasnády Kovács József v. kép­viselőt és Boczonádi Szabó Imrét. Műsoros est a Kath Legényegyletben A vendégek tiszteletére szombaton este 8 órai kezdettel végtelenül élvezetes, tartalmas és páratlanul nagy művészi színvonalon álló műsoros estét rendeztek. A műsoros estéri Eger város előkelő tár­sadalmának színét javát ott láthattuk. Kálnoky Viktor dr. elnök megnyitó beezédében kifejezésre juttatta, hogy nem ünnepelni jöttek össze az ébredő magya­rok. Magyarország lesújtó jelenében nin­csen ünnep. Pár szóval vázolta az ébredő magyarság törekvéseit, melyek egy zászló alá, egy mondatba tömörülnek: »Nembűn az, ha szeretem a fajomat.« Tartalmas beszédének vezető gondolata volt, hogy meg kell teremteni a nemzeti, a keresz­tényi szolidaritást. A nagy tetszéssel fo­gadott beszéd után a Koszorús Dalkör Gr.ónay Andor karnagy vezetése mellett finoman cizellált modorban énekelte a patinás dallamú klonikus »Fegyverková­csok dalát«, zengetvén a hallgatag .ma­gyar szenvedésekben a dalkalapácsot. Gyula diák »Magyar fohász»-át Kádár László joghallgató szavalta mesterien, be­olvadván a költemény hol szordinósan fájdalmas, hol csapongó, szilaj, dacos hangulatába. Ezután Budaváry László ünnepi beszédet mondott, de nem mint szónok, hanem úgy, mint egy kiáltó sző, mely zengő hirdetője a magyar élniaka- rásnak, az összeroppant ország integritá­sának, a kereszténységnek. Beszélt exal- _tíBt_ sovinizmussal, amely leltces megnyi­latkozásai szerint egyedüli alapja lehet az újjáápítésnek S ezért a célért ál­dozni kell, s ebben az áldozatban szíve­se n lesz az első, mert e küzdelemben nincs megállás. Mindenkit gyűlöl, aki ré­szese az ország leúportságának s a gyű­lölet zászlójával, a könyörselen meg nem alkuvással, mely nem ismer középutat, indúl a harcba. »De eljön az idő, amikor a gyűlöletből mélységes nagy krisztusi szeretet válik s e szeretet nevében győzni fogunk.» Frenetikus tapsvihar és éljenzés kö­szönte meg az ünnepi beszédet, melynek ritmikus, rímbe kívánkozó sorai mögött már nem a szónok, hanem az érzelmek indulatos magyarja, Budaváry a költő állott. Pataky István dr. meleg, bársonyos baritonjával, finom variánsokkal és esi- '"szolt énekteknikával, mély tüzű irredenta dalokat énekelt. Szongott Ella művésznő Sajó Sándor «Riasztő»-ját adta elő klasszi­kus szavalóművészettel, lelke a rapszodi­kusan szárnyaló sorokba olvad és majd úgy állt, mint a magyar bánat szimbóluma, majd úgy, mint a szittya-harag apokalip­szise. Ferber János Rákóczi siralmát játszotta tárogatón, jóval felülemelkedve a dillettantizmus középszerűségéből. Nagy László a Kalovits Alajos dr. által zenésí­Eger, 1923 május 15. kedd. XL. évi. 108 sz

Next

/
Thumbnails
Contents