Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-15 / 108. szám
Ära 40 korona. jiőfizetési dijak postai szállítással E9g hóra 900 B. — c«flBed *Tre 2600 K. £ iász és félév) előfizetést nem fogadnak el Nagy nyomorúságunk okai. Eger, 1923. május 14. E cikkben csak azokra a láncszemekre akarok rámutatni, amelyekből ösz- szeszövődik a mi nagy nyomorúságunk rabbilincse. Ha tisztán látja az ember az okokat: könnyebben esik még a bajok elviselése is, de még inkább könnyebb a segítőeszközöket megtalálni. Az első láncszeme, vagyis alapfor- jása nagy nyomorúságunknak, hogy a világháború folytán megcsappant az egész Európa jövedelme vagyis értóktermelése, a nemzetgazdászok számítása szerint 400 milliárdnál többel. Ezért még a győzők helyzete is nyomorúságosabb, mint béké ben volt. A legyőzőitek nemzeti jövedelmét ezenföiül még a háborúnál is erőséb ben megfogyasztotta a békeszerződés. Ez a második ok még súlyosabb, mint az első. A trianoni béke nagy jövedelemforrásoktól fosztott meg minket is. Nemzeti jövedelmünk átlag 40 %kal csökkent, a mezőgazdaságban 35 százalékkal, az ipari termelésben 45 százalékkal estünk. Ezenföiül, a békeszerződés értelmében, a győzők a maguk nemzeti jövedelmét, a mi nagyon is megcsappant nemzeti jövedelmünkből akarják fokozni, az úgynevezett jóvátétel cimén. Ebből az alap okból folyik nyomorúságunk többi oka. Ha kisebb lett nemzeti jövedelmünk, ezt megérezzük mind nyáján, de elsősorban az állam. Ha a nemzeti jövedelem csökken: az állam jövedelme is csökken. Ez az állami jövedelem- csökkenés idézi elő az állatni költségvetés, a kereskedelmi- és fizetési mérleg nagy hiányát. Ez a hiány pedig szüli pénzünk, valutánk elértéktelenedését, melyen a bankóprés nem segít, sőt még job ban suiyosbbítja a bajt. így kapcsolódnak a láncszemek egymásba ! Ebből azután létrejön egy szomorú cirkulus viliosus, amit magyarra így fordíthatunk le: ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. Vagyis a valutaromlás az állami deficitet növeli, az állami deficit növekedése még jobban rontja a a valutát : tehát egyik a másikat rontja. Ebből keletkezik azután oly egészségtelen gazdasági helyzet, melyben min den a fejetetejére áll; melyben a legerélyesebb eszközök és intézkedések is meddők vagy éppen az ellenkező eredményt szülik. A folyton romló pénz nem érték többé. Ha a pénz értéke inog: az egész gazdasági élet ingovány lesz, melyre a nemzeti boldogulás útját a leghatalmasabb gazdasági és pénzügyi zsenik egész tábora sem tudja fölépíteni. Bizonytalan pénzérték, bizonytalan gazdasági alap mellett megszűnik a tőkeképződés, elvész a hitel, twí ■ inffBwwitiinMwwrTjiTiirwuwi tummmmmm POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Lice a m Kiadóhivatal: Líceum) nyomd« Telefon szám 11. nincs termelés, nincs nemzeti jövedelem nagyobbodás, bármennyire ontja is a bankóprés a bankót. S elvész az emberekből a munkakedv, termelő munka helyett játékszenvedély fogja el az embereket. Mindenki koronarontáson dolgozik: azzal, hogy nem becsülik a pénzt, melyet vagy idegen valutába, vagy árúba fektetnek, a mesterséges, ideges összevásárlással fokozzák a cikkek árát, elvonják azt a piactői; azzal, hogy a gazda termé nyét, állatját őrzi, mint az aranyat a régiek; azzal, hogy az ipari és kereskedelmi cikkek árához folyton utánpótlási árakat csapnak, előre számítva a koronarontásra. Orgiáit üli a spekuláció, az uzsora, a kosztpénz. A börze árúpiac helyett játéktér lesz ; a bankok a termelés erőforrásai helyett a gazdasági élet erőit kiszívó polipokká lesznek. A pénz értékének folytortfSäSBf. ■ nos esésével a drágaság versenyt halad fölfelé; mindjobban aránytalan és igazságtalan lasz a jövedelem eloszlás; mindig rosszabbak lesznek a kereseti viszonyok, nagyobbodik a munkanélküliség. Egyik oldalon kifejlődik, mint rothadt talajon a nagy, de könnyű pöfeteg vagyon, melynek járuléka: a léha élet, a fitoktató fényűzés, a mérsékletnek, a komoly életnek minden hiánya ; a másik ol dalon pedig a keserű nyomor, a sötét gond, a rongyos szegénység, a roppant nélkülözés, a vak kétségbeesés. Szóval a végső láncszem: az erkölcsi valuták teljes leromlása, a társadalmi, állami és nemzeti élet teljes lezüllése. Ezeknek a láncszemeknek összekapcsolódásából kégzült nyomorúságunk rab- bilincse. Csak nemzetünk és hazánk kriptája ne legyen belőle! Dr. Nagy János. Etfgtftdt KöVctetneH BndaVárynaH az egri ébredőt;. Az Érne egri csoportjának műsoros estje és népgyülése. — Szűnjék meg a pénzügyi tanács. Eger, 1923. május 14 Az Eme egri csoportja f. hó 12-én és 13-án, szombaton és vasárnap ünnepelt: vendégéül látta Nyugatmagyarország egyik hősi védelmezőjét, Prónay Pált, valamint a központ jeles vezéreit, első sorban Budaváry Lászlót, dr. Hegedűs Györgyöt, dr. Neterda Modeszt uy. min. osztálytanácsost, Tasnády Kovács József v. képviselőt és Boczonádi Szabó Imrét. Műsoros est a Kath Legényegyletben A vendégek tiszteletére szombaton este 8 órai kezdettel végtelenül élvezetes, tartalmas és páratlanul nagy művészi színvonalon álló műsoros estét rendeztek. A műsoros estéri Eger város előkelő társadalmának színét javát ott láthattuk. Kálnoky Viktor dr. elnök megnyitó beezédében kifejezésre juttatta, hogy nem ünnepelni jöttek össze az ébredő magyarok. Magyarország lesújtó jelenében nincsen ünnep. Pár szóval vázolta az ébredő magyarság törekvéseit, melyek egy zászló alá, egy mondatba tömörülnek: »Nembűn az, ha szeretem a fajomat.« Tartalmas beszédének vezető gondolata volt, hogy meg kell teremteni a nemzeti, a keresztényi szolidaritást. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Koszorús Dalkör Gr.ónay Andor karnagy vezetése mellett finoman cizellált modorban énekelte a patinás dallamú klonikus »Fegyverkovácsok dalát«, zengetvén a hallgatag .magyar szenvedésekben a dalkalapácsot. Gyula diák »Magyar fohász»-át Kádár László joghallgató szavalta mesterien, beolvadván a költemény hol szordinósan fájdalmas, hol csapongó, szilaj, dacos hangulatába. Ezután Budaváry László ünnepi beszédet mondott, de nem mint szónok, hanem úgy, mint egy kiáltó sző, mely zengő hirdetője a magyar élniaka- rásnak, az összeroppant ország integritásának, a kereszténységnek. Beszélt exal- _tíBt_ sovinizmussal, amely leltces megnyilatkozásai szerint egyedüli alapja lehet az újjáápítésnek S ezért a célért áldozni kell, s ebben az áldozatban szívese n lesz az első, mert e küzdelemben nincs megállás. Mindenkit gyűlöl, aki részese az ország leúportságának s a gyűlölet zászlójával, a könyörselen meg nem alkuvással, mely nem ismer középutat, indúl a harcba. »De eljön az idő, amikor a gyűlöletből mélységes nagy krisztusi szeretet válik s e szeretet nevében győzni fogunk.» Frenetikus tapsvihar és éljenzés köszönte meg az ünnepi beszédet, melynek ritmikus, rímbe kívánkozó sorai mögött már nem a szónok, hanem az érzelmek indulatos magyarja, Budaváry a költő állott. Pataky István dr. meleg, bársonyos baritonjával, finom variánsokkal és esi- '"szolt énekteknikával, mély tüzű irredenta dalokat énekelt. Szongott Ella művésznő Sajó Sándor «Riasztő»-ját adta elő klasszikus szavalóművészettel, lelke a rapszodikusan szárnyaló sorokba olvad és majd úgy állt, mint a magyar bánat szimbóluma, majd úgy, mint a szittya-harag apokalipszise. Ferber János Rákóczi siralmát játszotta tárogatón, jóval felülemelkedve a dillettantizmus középszerűségéből. Nagy László a Kalovits Alajos dr. által zenésíEger, 1923 május 15. kedd. XL. évi. 108 sz
