Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-13 / 107. szám
ftra 40 korona. Eger, 1923 május 13 vasáraap. XL. évf. 107 *2 SUőfiafeiésS dijak postai szállítással &SB hóra 900 K, — £*gged évre 2600 K. £ és télévi előfizetést nem fogadunk el. Mezőgazdasági hitel. Eger, 1923. május 12. Kormányunknak gondja van mezőgazdaságunk talpraállítására. Szomorú tünet, hogy mezőgazdaságunk keveseb bet nyújt, mint a békeidőben. Búzánk, hüvelyesünk, kspásnövónyünk, takarmányunk, tejtermelésünk, állatállományunk kivételével kisebb, mint a régi jóvilágban. Emlékezzünk! Vasúti raktáraink 10 évvel ezelőtt a nyári, őszi hónapokban szinte roskadoztak a fölhalmozott gabo nazsákok ezreinek súiya alatt. Volt olyan vidéki centrum, ahol 1200 vaggon búzát adtak fel. Ma megállítja a maximumot 250—300 vaggon. Az ősz beálltával az állomásfőnökök feje főtt, mint szállítják 1 a több száz teherkocsit kivánó cukorrépát. Sajnos, a múlt évben nem nagy gondot okozott <a szállításnak ez a neme. Vásárok idején a húsmarha megtöltötte a vasúti karámokat. Budupest központi vágőhídján több száz méter hosszú istállókban várta a levágni való barom a végzete* percet. Ma ezeknek az istállóknak csak nyoma van meg ; szétszedték a kommunisták, a karámok üresek, ásítoz- nak a villamoson utazó közönségre Termelésünk tehát messze mögötte marad a réginek. Itt a kormányzatnak intenzíve kell beleszólni, nehogy a tespe- dés állandósuljon s mezőgazdaságunk csődbe jusson. Ha valahol a gazdasági életben baj van, azt mondják, segíteni kell a bajon s hogy a gyógyítást el lehessen végezni, ahhoz pénz, pénz és pénz kell. Pénz kell tehát mezőgazdasági életünk felfrissítéséhez, életrevaló tételéhez is. Pénz kell a beruházáshoz, gazdasági eszközök beszerzéséhez, a nemes magvak vételéhez, műtrágya bevásárlásához ; forgótőke kell, hogy kivárhassa az újat, tehát a ga/da ne legyen kénytelen elpotyázni termékeit a vidéki gabonakereskedőknek. kik felhíznak a termelő szőrűit helyzetén. Pénz kell olcsó kamatra! A 22% kamat elriasztja a termelőt. Az aldebrői bortermelők nem vettek igénybe a borköl- csönt a magas kamatláb miatt. Ha a nagybankokon keresztül jut kézbe a pénz, abból mi nem sokat kapunk, de u zsidó- bérlő igen, az meg tudni fogja, hogy mibe fektesse. A j-iszávunk tehát: olcsó, gyors hitel a magyar mezőgazdaságnak. (Dr. Cs. L.) * 11 A tizes ezrednap, amely — mint megírtuk — f. hó 18-án és 19 én lesz Miskol- ezon, a következő programmal fog lefolyni: 18 án vacsora és ismerkedési est lesz a Koronában. 19-én 9 óra 30 perckor gyülekezés az Erzsébet-téren. 10 órakor ünnepi istentisztelet az elesett hősök emlékére a Kossuth-utcai ref. templomban. 11 óra 30 perckor hivatalos tiszti értekezlet a Korona-szálló nagytermében. 1 órakor díszebéd a Korona-szállóban. Rész vétel Petrik századossal előre közlendő. Az ezrednappal kapcsolatban illetékes helyen kérik az összes volt tizes tisztákét, hogy pontos címüket még az esetben is közölni szíveskedjenek Kiss Kálmán al ezredessel (Miskolcz), ha nem vennének részt az ezrednapon. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telelőn szám 11. AbrittKormítty Hisz Magyarország pénzügyi helyzetűi Könnyítői. London. (MTI.) A Times hosszú ve zércikkben me»agen helyesli Stanley Bald- winnek a képviselőházban tett ama kijelentését, hogy a britt kormány kész Ma gyarország pénzügyi helyzetén Könnyíteni, ha ügy látja, hogy a barátságos megnyilatkozás összefüggésben áll Bethlen gr. magyar minisztereluök londoni látogatásával. Senkinek 6em vállna javára, ha Magyarország gazdaságilag továbbra is gyengülne és Magyarország összeomlása okvetlenül bekövetkezne, amellett veszélyeztetné azt a munkát, amely most Ausztriában folyik. Nagy szükség van arra, hogy módszeresen kiterjesszék a Közép- Európa gazdasági helyreállítására irányult törekvéseket. Az antanttal való súrlódásokat meg lehet szüntetni és a pénzügyi segítség politikai eredményei csak jótékonyan hatnának. A gazdasági helyzet javulása minden bizonnyal csökkentené a politikai szenvedélyt. Az újabb államok gazdasági közeledésének lehetővé tétele és előmozdítása véget vetne a sajnálatos politikai súrlódásoknak. Magyarország erőforrásai kizá rólag a mezőgazdaságban vannak és mint j hogy az ipari termelés nyersanyagai, melyei ezelőtt a Habsburg - monarchia 1 határán belül meg tudott szerezni, most jórészt külföldről kénytelen behozni. Ke reskedelmi mérlegének passzivitása erre a körülményre vezethető vissza. Magyar- ország ennek ellenére komoly előkészületeket tett arra, hogy pénze további értékvesztésének megakadályozására csak nem régiben 11 ezer állami alkalmazottat bocsátott el és az állami alkalmazottak számának tovább) apasztását tervezi. Az alkalmazottak fizetésének megállapítására is könyörtelenül érvényesíti a takarékosság elvét, úgy, hogy például a kormányfő honoráriuma mindössze 528 font sterlinget tesz ki. E mellett jelentékeny összeget fordít a Magyarországon működő szövetség- közi bizottságok fenntartására és a termé szetben való szolgáltatások lerovására. Magyarországot nem lehet avval vádolni, hogy kötelezettségei alól ki akar bújd és ezért szomszédainak is érdeke, hogy fizetési képességét biztosítsa. Magyarországnak külföldi pénzügyi segélyre van szüksége és ennek elérése érdekében azt kéri, hogy a jóvátételi zálogjogot függesszék fel. A felfüggesztés ellenében hajlandó a pénzügyi és közigazgatási reform egész sorozatának végrehajtására. jiogyan ataHnltaK az árat a Világ élelmiszerpiacán ? Eger, 1923. május 12. Az alanti számok a legfőbb élelmi cikkeknek múlt heti világpiaci árait jelzik és a következőket hirdetik: az árak a világpiacokon igyekeznek egymást elérni, vagyis világparitásra törekszenek. Hirdetik, |hogy magyar koronára átszámítva, nemcsak az egri piacon, hanem a világ összes piacain nagyok az árak. A mi piaci áraink nagy szám inak tehát a fő oka ííem a drágítás, hanem a pénzünk romlába. Nem drágítás van, hanem drá gaság, vagy jobban mondva rossz pénz van. É8 a legnagyobb baj, hogy ebből a rossz pénzből sincs mindenkinek elég a megélhetéshez: rosszak a kereseti viszonyok. Ez különben körülbelül egyremegy. Ennek a megállapítása mégis azért szükséges, hogy ha segíteni akarunk a bajon, akkor azzal nem segítünk, ha folyton azt kiabáljuk: ie kell törni a drágaságot, hanem ha arra törekszünk, hogy a kereseti viszonyokon segítünk, munkát adunk, termelünk. • Búza ára: Páriában 100 kgr. 93 frank = 33480 ma gyár korona, Chikagóban 1 Bushel (35—36 liter) 434 cent, tehát mázsája = 22915 magyar korona, New-Yorkban (1 Bushel) 496 cent, így tehát mázsája = 26188, magyar korona, Hamburgban 100 kgr. 148000 márka = 25160 magyar korona, Berlinben 100 kgr 131500 márka = 23012 magyar korona, Prágában 100 kgr. 165 sokol = 25075 magyar korona, Olmützben 100 kgr. 182 szokol = 28210 magyar ko róna, Budapesten 100 kgr. 26 500 magyar korona, Wienben 100 kgr. 405000 osztrák korona = 30172 magyar korona, Wienben bolgár búza 100 kgr. 425000 osztrák korona = 32500 magyar korona, Wienben Manitóba búza 100 kgr. 475000 osztrák korona 36500 magyar korona/ Triesztben 100 kgr. 5'8 sterling = 31800 magyar ko róna, Rómában 100 kgr. 120 lira = 31200 magyar korona. Élősertés ára: . Wienben 1 kilo 28000 osztrák korona = 2100 magyar korona, Prágában 13 5 szokol = 2100 magyar korona, Bernben 1 kilo 2 50—270 svájci frank *= 2400 -2600 magyar korona, Milanóban 1 kilo 8 60—9 lira =2230—2340 magyar korona, Koppen hágában 1 kilo 217—2'20 dán korona = 2960 3100 magyar korona, Berlinben 1 kilo 3600 márka = 1560 magyar korona, Páriában 1 kilo 620 -6 40 francia frank = 2230 — 2300 magyar korona. Sertészsír ára : Hamburgban (amerikai) 1 . kilo 285 cent = 1520 magyar korona, Hamburgban (belföldi) 1 kilo 30 25 cent = 1620 magyar borona, Rómában 1 kilo 8 75 lira = 2200 — 2500 magyar korona, Béri ben 1 kilo 3 6—3 8 svájci frank = 3500 -3650 magyar korona, Londonban 1 kilo 90—96 shilling, New-Yorkban 1 kilo 12—17 cent. Tej ára: Wienben termelői ár 1 liter 4550 osztrák korona, viszonteladási ár 5040 osztrák korona, kicsinybeni ár 5220 osztrák korona = 400 magyar korona, Luzernben term, ár 1 liter 024—026 svájci frank = 250 magyar korona. Vaj ára: Berlinben 1 kilo 7000—9000 márka = 1200—1500 magyar korona, Wienben 1 kiio 58000—78000 osztrák korona = 4500—6000 magyar korona, Amszterdamban 1 kilo 1 85 hollandi fori: t, Londonban 1 kilo 1‘52
