Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-09 / 104. szám
Ära 30 korona. Előfizetési dijak postai szállítássá; &BB hóra 700 K. — íegged évre 2000 K. £$**« éa félévi előfizetést nem fogadunk el 1440 korona lett tegnap reggelre a marhahús kilogramm jának ára az egri piacon. A borjúhús 1200 koronára lépett elő, vagyis magának fog Jalta le azt a rzámot, amelyet három napra — átmeneti módon — sajátított ki a diadalmas marhahús Mert meg kell jegyezni, hogy szombaton, vagyis május 5 napján ugrott föl a marhahús ára 1000 koronáról 1200-ra! És május 8 án, kedden, reggel már 1440 koronáért vesztegették — volna, ha ugyan meg bírná fizetni a fogyasztó, — aki csak az öklét szorítja beás a fogát csikorgatja. Mi történt? Csak pár napon át tartotta magát az 1C00 koronás húsár is, amidőn három nap pal ezelőtt egyet gondolt és 20% kai előbb re rukkoit. Azután várt egy mesebeli esz tendőt, vagyis három napot, s az ezer koronás alap árhoz képest megint lépett 24%-ot. Ott vagyunk tehát, hogy négy nap alatt 44 százalékot emelkedett a marhahús ára. Ez más szóval naponkinti 11 százalékot jelent, tehát annyit hogy kilenc nap alatt megkétszereződnek a hús árak. Egyik másik mészárszékben kilátásba is helyezték a sopánkodóknak, hogy «hamarosan lesz az még 2000 is !» Elhisszük a fenyegetést. Tapasztalat bői tudjuk, hogy el kell hinnünk. Sőt azt is elhisszük, hogy a húsipar ráfizet az «üzletre». Csupán önzetlenségből s a köz iránti rajongásból fárad és áldoz, amint ezt már nem egyszer hallottuk is. Mindamellett megállunk egy percre az újabb drágulások mellett. Megállunk azért, mivel a búza a legutóbbi napokban — esett. Jelentékenyen lejebb szállt. A leg fontosabb, a nélkülözhetetlen élelmiszer tehát olcsóbbodott. A másik, szintén igen fontos éleleiem, a hús, viszont 44%-kai drágult négy nap alatt. És drágult sok minden egyéb, annak ellenére, hogy a búza olcsóbbodott. Ebben az a különös — bár megszokott —- dolog, hogy az emelkedést mindig a búza árának emelkedésével szokták magyarázni, vagyis a búza valutára hivatkoznak. Mindamellett semmibe sem ve szik, mikor a búza ára megáll, vagy éppen esik. így voltunk Zürichhel is. Ha a forgalomnak kedvező: arra hivatkozik. És hasznot húz belőle. Ha reá nézve nem je lent hasznot a hivatkozás: akkor hallgat róla. És ismét hasznot húz belőle. A fogyasztó, a vevő pedig izzad, verejtékezik és — fizet. ... Szörnyű körforgás ez, amelybe mindnyájan belepusztulunk. A termelő is, Eger, 1923. május 9. szerda. XL. évf. 104. az POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE t Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal • Líceumi agomds Telefon szám U. a fogyasztó is; a közvetítő is, a nyers anyag feldolgozó is. . . Régen indultunk meg a lejtőn. Folyton fokozódó sebességgel gurulunk lefelé. És gurulni fogunk mindig gyor sabban, míg csak el nem érjük a pusztu lás mocsarát. Abba azután mindnyájan beiefúlunk. Az is, aki koldús lett a mai szörnyű időkben; az is, aki milliókat gyűjtött. Egyre nagyobb méreteket ölt a csempészet. Egész nyájakat hajtanak át cseh területre. — A közigazgatási bizottság gyűlése. Eger, 1923. május 8. Heves vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi gyűlését vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. Napirend előtt Török Kálmán prépost- kanonok, volt országgyűlési képviselő szólalt föl. Török Kálmán: A közigazgatási bizottság márciusi ülésén Mayer János volt földmivelósügyi miniszter szóvátette, hogy a kápolnai földbirtokrendezés nagyon lassan halad e ezt a körülményt a destruk tiv lapok alaposan kihasználják s a maguk szája íze szerint adják be a népnek. Erre ő közbeszólt: «Még most sem tanúltunk eleget,» Ezt a kijelentést ő a destruktívlapok aknamunkájára értette. Mi sem áll tőle távolabb, mint az, hogy radikális földbirtokrendező lenne. Mert az újságból csak így lehetett az ő kijelentését érteni. A következő felszólaló Beniczky Ödön egercsehii birtokos. Beniczky. Szóvá teszi az egyre nagyobb méretű csempészetet, egész juh- nyájakat. csordákat áthajtanak a határon a csehekhez. Vitéz Bobory főispán: A vámőrség ellen sok a panasz. De természetes határok nélkül a határőrzés szinte képtelenség. A trianoni szerződés értelmében csak meghatározott számú vámőrt tarthatunk. Határszakaszonként egy két ember végzi a szolgálatot. A panaszt az illetékes hatóság elé terjeszti. Beniczky: A dinamittal való visszaélésről beszél. Napirendért van a dinamittal való lövöldözős. Ha a fattyú megérkezik a szeretőjéhez, azt is dinamittal tudatják. (Derültség.) Vitéz Bobory főispán : A legszigorúbb ellenőrzésre hívja fel a bánya, valamint a csendőrség figyelmét. Ezután Puchlin Lajos vármegyei főjegyző olvasta föl az alispáni jelentést. Az újonnan szervezett három közigazgatási gyakornoki állásra öt pályázati kér vény érkezett be, az eredmény tehát számszerűleg kielégítő. A jövő hóban megtartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésen lesz betöltendő a tiszafüredi járási főszolgabírói állás, továbbá az újonnan szervezett árvaszőki ülnöki és három szolgabirói állás. A községek távbeszélő vonalának fejlesztése ismét tervben van, mert a háború miatt megakadt új építkezések most már folytathatók és 11 községben még távbeszélő felszerelve nincs. A tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek, mert a postaigazgatóság csak úgy hajlandó a hiányzó vonalakat megépíteni, ha a községek adják az összes szükséges oszlopokat és a költségek feiét, ez pedig oly óriási összeget tesz ki, hogy nagyon is meghaladja a községek teherbíró képességét. A közlekedés fejlesztése érdekében a kereskedelmi miniszter tervbe vette a fontosabb ipari, gazdasági és erdei kis vasutaknak korlátolt közforgalomra való átalakítását és tájékozódást kért arra nézve, melyek lennének azok a kisvasutak, amelyeknek ily módon való átalakítása a közérdek szempontjából kívánatos. Az elsőfokú hatóság meghallgatása alapján kijelölték a Tarnaleleszről Pétervásárán át Mátraballára vezető, a Felnémet—feliő- tárkányi a a Ludas—tarnamérai vonalakat. Ezután Kassa Endre dr. egésziégügyi tanácsos, vm. tiszti főorvos olvasta fői egészségügyi jelentését. A vármegye köz- egé8zségügye az elmúlt hónapban általában kedvező volt. Difteritisz előfordúit Hatvanban, Erdőkövesden, Egerben, Mező- tárkányon, Hevesen, Erdőkövesden 1—1, vörheny Hatvanban, Nagybátonyban 1 — 1, kanyaró Erdőkövesden 19 (meghalt 2), Pétervásáron 1, Egercsehiben 1, szamár hurut Pélyen, Hevesen, Hevesvezekényen, Boczonádon 1—1, tífusz Egerben 1, Füzesabonyban 1, Erdőteleken 1 (meghalt), vérhas Erken 1, fültőmirígy Egerben 1, Kálban 1, Füzesabonyban 1 esetben for- dűlt elő. A kiütéses tífusz megszűnt. Rusztek Károly kir. tauf, tanfelügyelői jelentése szomorúan festette a falu köz- oktatásügyi helyzetét. A beiratkozott gyermekeknek alig ‘/8 ada jár iskolába, aminek az iskolaszék, a gyámok, a hatóságok az okai, mert nem alkalmazzák az 1921 ik éri XXX-ik te. bűntető rendelkezéseit. Javasolja, hogy a bizottság Írjon át a községek tanügyi hatóságaihoz és szigorúan utasítsa az illető tényezőket, hogy a kulturális haladásra káros iskok kerülés megszűnjék.
