Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-17 / 12. szám

Ära 10 korona. Eger, 1923. január 17. szerda. XL. évf. 12. sz Előfizetési dijak postai szállítással ütgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 650 K. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Jtogy Mel|l5íés Híjért« a nemzetgyűlés mai ülését. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülése iránt a legutóbbi napok külpolitikai eseményei miatt igen nagy érdeklődés mu­tatkozott a nemzetgyűlés minden oldalán. A képviselők igen nagy számban jelentek meg már az ülés elején, ami már a telje­sén ellanyhuló indemnitási vita során szin­te szokatlan. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik a nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának ma délelőtti ülése iránt, amelyen nemcsak elnököt választanak és három külügyi javaslatot tárgyalnak le, hanem amelyen Bethlen István gróf miniszterel­nök és Daruváry, a külügyminiszteri tárca vezetésével megbízott igazságügyminiszter fogja tájékoztatni a bizottság tagjait a nagy- .és kisántánt demarsáről, illetően a tegnapi barátságos intencióját közlő lépés­ről. A pártonkivüli ellenzék részéről Boros János, a magyar irredenta gondolat egyik elszánt képviselője sürgős interpellációt jegyzett be, anjelyet a mai ülésen fog el­mondani. A baloldali ős a szélső baloldali el­lenzék az indemnitási vita során készül a külpolitikai eseményekkel foglalkozni. Már megint nekik volt igazuk, kieantantőknak, a román határincidensek dolgában. Hiába tiltakozunk, hiába bizo­nyítgatjuk, hogy egyetlen emberünk sincs a határon, s csupán néhány vámőrünk teljesíti ott békeszerződésbeli kötelességét. Nem hisznek nekünk. Hazugok va gyünk, voltunk és leszünk, míg a világ áll; olyan bűnösök, akiknek vétkére a föl­dön nincs többé megbocsátás ! Világ ron­gyának tartanak bennünket, amibe akár­melyik hitvány, barbár, jellemtelen, hit- szegő náció beletörülheti a sáros csizmáját. Kiskorúak lettünk a nagy világégés után s napról napra, percről-percre súlyo­sabban érezzük Európa, mostoha gyám­kodását. Külügyi diplomáciánk szinte év- röl-ővre arra szorítkozik, hogy igazoljon bennünket az árgus-szemekkel ránk me­redő apró titánok vádjai ellen. Hogy meny­nyire üresek ezek a vádak, ők tudják a legjobban. Teljesen kifosztottak, lefegyve­reztek bennünket. Alig maradt annyink, amivel életünket tengethessük még ideig- őráig. Nem gondolhatunk tehát kínzóink és kirablóink ellen fegyveres föllépésre, hisz a háborúhoz pénz meg fegyver kell, amely nélkül a hazafias lelkesedés sem képes csodákat művelni... Hogy aztán apró gyilkosaink rém képeket látnak, arról igazán nem tehe­tünk. A rossz, a nyugtalan lelkiismeret következménye ez, azé a lelkiismereté, amely nemzeti őrzésükhöz hű magyaro­kat üldözött halálra; amely a magyar röghöz ragaszkodó drága lelkeket kínzó vesszőfutásra kárhoztatott. Azé a lelki­ismereté, amely válságos pillanatokban a hitszegés, az árulás aljas eszközeivel mentegette hitvány életét és az ellenség erkölcstelen támogatása folytán nyerte agyaglábú államiságát. És még mi vagyunk most is a bű­nösök !! Azért, mert meghallottuk a földi szenvedés minden poklán keresztül ment rabmagyarok sóhajtását. Mert követeljük a nyugateurópai közkereseti részvénytár­saság együttesének emberi belátását, a kisebbségek sorsának megjavítása érde­kében. Mert nem akarunk magyárt állati sorban látni, mert annak is van annyi joga a drága emberi szabadsághoz, mint a bocskoros szerbnek, a rongyos oláhnak, a hitszegő csehnek. Ezért fáj a szivünk, ezért sóhajtó zunk... És most már ezt sem szabad. Azt akarják, hogy siketek ős némák legyünk: ne halljunk, ne lássunk ... Hogy annál könnyebben ránk teríthessék a halotti leplet, amely alól már nem lesz föltámadás. Pedig mi élni akarunk. Élni ős dől gozni, erőt gyűjteni a bizonytalan, a ti­tokzatos jövendőre, amely élethalál-har- eot: győzelmet vagy pusztúlást: jelent... A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülé­sét Szcitovszky Béla elnök délután 3/*2 óra­kor nyitotta meg. Folytatják az indemni- tás általános vitáját. Temesváry Béla: Az ellenzék éles bí­rálat tárgyává teszi a kormány működé­sét. Az ellenzék minden baj kútforrását a kormányban látja és azt hiszi, hogy ha az ő kezébe kerülne a hatalom, rövid idő alatt paradicsommá változnék át az ország. Becsüli az ellenzék állásfoglalá­sát és bírálatát, ha tárgyilagos alapon áll, azonban a nemzetre nézve károsnak tartja, ha az objektív kritikáról letérnek. Ha az ellenzék olyan húrokat penget, mint Prop- per képviselő, csaa árthat a nemzetnek, így sárba tiporják a nemzet becsületét és csak megnehezítik a kormány munkáját. Mindenkinek be kell látnia, hogy az or­szág szerencsétlen helyzetében kívánal­mainkat csökkenteni kell. Vannak azonban olyan kívánságok, amiket rendezni kell. — Elsősorban közutainkat kell rendbe hozni, mert hiszen mezőgazdaságunknak is elsőrendű érdeke, hogy jó közutakkal rendelkezzék. A nemzetgyűlés az utak javítására meg is szavazott nagyobb ösz- szeget. Az összeg még ma sincs kimerítve, a végrehajtás nehézségeit a bürokratikus formák okozzák. Az utak javítása nemcsak közgazdasági, hanem honvédelmi szem­pontból is fontos. (Az ülés tart.) Rekvirálják a német szenet. Essen. MTI. Tekintettel arra, hogy a nőmet birodalom az összes szénszállításo­kat beszüntette, a műszaki bizottság hol­nap megkezdi a jóvátétel címén a szövet­ségeseket illető szénmennyisőg rekvirálá- sát. A bizottság intézkedett, hogy meg­akadályozzon minden olyan kísérletet, amely a nyersanyag forgalmat a Ruhr-te- rületen meg akarná akodályozni. Az el­lenőrző bizottság megállapította, hogy 3 hónap óta semmiféle szén adót nem szed­tek be. A román sajtó könnyű lelkiismerete. Budapest. A Westminster Gazette a magyar román határincidenssel foglalkoz­va, képtelenségnek tartja azt, hogy Magyar- ország valami akciót szándékozott indítani. Rámutatott arra is, hogy RomáDiahadserege kb. 1 millió, mig Magyarországnak csak 30 ezer főnyi hadsereg áll rendelkezésére. A lap szerint a híresztelések rávallanak a román sajtó könnyű lelkiismeretóre. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Az Internacionále pénztárá­ból hatmillió aranyrubélt sikkasztottak. — Bécsben hamisítják a lirát és a szokolt. — Berlin százezrei tüntettek a Königs platzon a francia megezállás ellen. — Ro­mánia részleges mozgósítást rendelt el (?). — Amerika meg akarja szerezni a fran­cia és angol nyugatindiai gyarmatokat. — Háborús a hangulat Bajorországban. — Memelnől a franciák és németek együtt harcolnak a litvánok ellen. — Hírek van nak ukrán hadimozdulatokról. — Ausztriá­ban már nem nyomnak 100 koronán aluli bankjegyet. — Krassin népbiztos Berlin­ben tárgyal a nagyipar vezető egyénisé­geivel. — Csehországban törvény készül, mely megtiltja a banktisztviselőknek a tőzsdejátékot.*— Ismét tüntettek Bécsben a munkanélküliek. Magyarország. Bombarobbanás történt a cseh alkormányzó irodahelyiségében. — Ma dől el a közüzemi sztrájk ügye. — Az iparosokkal szemben mérséklik az adó­törvény rendelkezéseit. — Pécsre költözik az aradi vaggongyár. — Madách- és Gár­donyi-ünnep lesz Győrött. — Sztrájk tört ki a cipész iparban. — A rendőrség el­fogta a két ukrán tiszt gyilkosát. — Tóth fasisíák szervezkednek a felvidéki váro­sokban. — Petőfi emléktáblát helyeznek a Kossuth Lajos utcai Pálffy-házra. — Meg jelent a kiviteli illetékek leszállításáról szőlő rendelet. — Áldássy min. tanácsos Dél-Amerikába utazott a kivándoroltak helyzetének tanulmányozására. — A Kor- vin-egyesületben Castagnetto herceg olasz követ előadást tartott Petőfiről. — Meg­nyílik a Magyar Történelmi Képcsarnok az Akadémián.

Next

/
Thumbnails
Contents