Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-05 / 101. szám

Prágában azt állítják, hogy több hónap óta fegyveres magyar bandák járnak a cseh határon.

Prága. MTI. Az Avra, a magyar-cseh határ-incidensről írt ártatlan hangú cikkében megállapítja, hogy Budapest és. Prága a határ-ir cidensak lefolyásáról egymással teljesen ellenkező jelentéseket adtak ki. A magyar kormány szerint az utóbbi hetekben a cseh határőrök öt helyen provokáltak incidenseket, a cseh katonák ismételten behatoltak magyar területre, de a magyar határőrök, szigorú uta sírásukhoz híven, nem használták fegyvereiket, csupán egyetlen alkalommal történt, hogy a cseh határőrt egy ilyen át- rándúlás alkalmával lelőtték, de ez magyar területen esett el.

Prágában ezzel szemben azt állítják, hogy több hónap óta fegyveres magyar bandák járnak a cseh határon. A halálos kimenetelű incidens cseh áldozatát cseh területen ölték meg. Bármim áll a dolog, tény az, hogy mindkét kormány kölcsönösen észrevételeiket és tiltakozásukat juttatták egymáshoz, A két kormány előadása azonban e ponton eltér egymástól A magyar kormány azt állítja, hogy az első pillanatban felajánlotta, hogy az incidenst akár egy magyar-cseh, akár egy

, nemzetközi döntőbíróság vizsgálja Erre az ajánlatra semmiféle választ nem I kapón Prágából. Viszont a cseh kormány, ,

! ha hinni lehet e híreknek, nem kapott i választ sem a magyarázatot kérő, sem a j tiltakozó jegyzékére. A magyar kormány j e hallgatás késztette a cseh külügyi kor- ! mányi arra, hogy a további várakozás ; helyett megtorló i ítézkedéseket léptessen életbe. A lap megállapítja, hogy bármelyik I verzió is falel meg a valóságnak, bizonyos, hogy először magyar részről történt az i incidens döntőbiróság elé való vitelének ; javasolása, mellyel jelét adta annak, hogy j a félreértéseket el Akarja simítani. Az is | faktum, hogy tartózkodott a cseh megtorló intézkedéseket hasonlókkal viszonozni. A j i békét — fűzi hozzá a lap — nem való- i : szi íű, hogy Magyarország épen ezekben \ i a napokban akarta volna megbontani, j hogy Európa színe előtt a bákebontó szi nében tűnjön fel amikor a magyar kormány képviselői az ország súlyos gazda ; sági helyzetének orvoslása céljából a jóvátáteli zálogjog felfüggesztését kérik a szövetséges nagyhatalmaktól.

Ä Véres («111(8 pétyi Mulatság a i(ir. törVényszéK «lőtt.

— Egy évi és hat hónapi börtönt kapott Vona Alajos. —

Eger, 1923. május 4. |

Még 1921-ben történt Pólyen. A pélyi falusi legények június 31-én nagy mulat- \ ságot rendeztek a szövetkezeti korcsma ] udvarán. A legények közöst mulatott Kovács János is. Közben valamin összekap tak. Kovács átszaladt a szomszédos Vona- j portára, honnan egy vasviltával tért vissza I a szövetkezeti c-'atatórre.

Vona Alajos rendőr éppen szabad j Ságon volt Édesanyja, látva, hogy Kovács j János se sző, se beszéd viszi a vasviliát, beszaladt a fiához ás elpan szólta az esetet, j

Vona Alajos erre futott a szövetkezetbe, hol már javában dúlt a harc és a háború.

Kovácsot a rendőr felelősségre vonta. Ez természetesen nem ment simán: dolgozni kezdett a kardlap, válaszolt a vas- villa is. Miután kölcsönösen jól megrakták egymást, szétváltak, Vona hazament. A történetnek azonban még nincsen vége. Vona megtorláson gondolkozott. Magához vette szolgálati fegyverét, és kiment az utcára A legények nagy csoportokban hagyták el a szövetkezet dicsőségteíen múltú udvarát.

Fremde, oder die Fulmination im Fisch behälter» (Az idegen, vagy kivilágítás a halastóban) «ein ganz neues, hier nie geshenes, vortreffliches, in Wien oft wieder haltes grosses Lustspiel in Fünf Aufzügen — von Friedei.» A másik «ein ganz neues Original Lustspiel in 3 Aufzügen, genannt: Die Schauspieler schule* (a Színész iskola) Beil Dávidtól, aki a manheimi választó- fejedelmi színház tagja.

Érdekes, hogy e szinlapok alján ott van a darab rövid méltatása, alapeszméje nek kifejtése 8—10 nyomtatott sorban.

Az aradi német direktort azonban nem olyan fából faragták, hogy a visszautasítás elkedvetlenítette volna. A követ kezö évben (1789 ) már Egerben játszik, még pedig május 6 tói július 22 ig s itteni működéséről 886. sz. a. német nyelven a következő bizonyítványt állítja ki a városi hatóság:

«Hogy a Berndt Fülöp féle színjátszó ' társaság itt, Egerben, május 6-től 1789 ! julius 22 ig tartózkodott; előadásait az itteni cb. kir. nevelőintézetben (in dem hiesigen k. k Erziehungshause) tartotta a közönség gyönyörködtetésére s mindig csöndben, becsületesen és ajánlásramél- tőan (recommendationswürdig) viselkedett: ezennel igazoltatik. Eger, 1789. July 22 én »

Műsoráról, az előadások színvonaláról semmit nem lehét tudni, de hogy nem róBszúl ment a sora: tizenegy hétig tartó működése bizonyítja. Igaz, hogy ez idő

alatt mindössze 10 rhénes forintot fizetett a város szegény kasszájába. Mivel pedig egy rhénes forintban 60 krajcár volt s a Beredt, uram vigalmi adóját előadáeonkint 30 krajcárban szabta meg a magisztratu*: ebből nyilvánvaló, hogy heteakint csak két előadási tartott a német társulat.

Érdekes ügye volt a német diáíristák direktorának a pünkösdi előadások miatt, ő persze üzleti szempontból fogva fel a dolgot, szeretett volna előadásokat tartani ' éppen pünkösd napjain, mely abban az 1 évben máj 31-ére és június elsejére esett | A városi tanácsot viszont a vallási és er- : kölcsi elvek irányították s ebben a kérdés- ' ben máj. 29-én a következő németnyelvű j határozatot hozta :

«Az itt tartózkodó Berendt féle színtársulatnak e város Magistrátusa részé ről ezennel tudtul adatik: Mivel váró sunkban a közbejövő 3 pünkösdi ünnepnapon, a legfelsőbb hely által előírt szokásos ajtatosság tartatik a Legmél- tőságosabb Oltáriszentség- előtt, ezeken a zene, a tánc s hasonló mulatozás szigorúan tilalmas . .

A nevezett társaságnak ez okbői megparancsoltatik, hogy a nevezett 3 napon színpadját zárja be és semmi játékot ne adjon elő, ellenkező esetben köteles lesz a várost 24 óra alatt el hagyni.»

Ugyanez az (572- 1789. sz.) irat intézkedik a vigalmi adóra nézvést is a következőkben :

Vona a csendőrségi laktanya előtt találkozott Kováccsal. Előrántotta szolgálati revolverét és szó nélkül kétszer Kovács Jánosra lőtt. A második lövés Kovácsnak a hasába fúródott és a helyszínen megölte.

Az egri kir. törvényszék bűntető tanácsa tegnap, f. hó 3-án, csütörtökön tár gyalta ezt a bűnügyet Prettenhoffer Ödön kir. trvsz. tanácselnök elnöklete mellett. Vona Alajost erős felindűlásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek. 1 évi és 6 hónapi börtönre,

3 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ügyész eltérő minősítésért, a vádlott a bűnösség megállapítása ellen, a büntetés súlyossága miatt s a büntetést enyhítő 92 § nem alkalmazása miatt felebbezett.

SZÍNHÁZ üíS ZENE, Székelyver.

Énekes fümszkeccs 3 színpadi és 3 film-részben.

Az Uránia mozgó-színházban, fővá- rosi művészek közreműködésével, ifjúsági I előadásban került színre a Székelyvér ; fümszkeccs. A forradalom s az oláh megszállás keserűségein vezet át egy ki* székely családot, mely a hazaszeretet és a 4iazahűság kis úszó szigeteként hányódik i a sötét magyar sorsban. Megható volt és j pedagógiai szempontból értékes az a film- rész, mely a magyar történelem legend -ts ; óriásait fölsorakoztatja.

Somlyay Attila opera énekes kvalí- | tásos játéka és érces, tömör tenorja zúgó ; tapsokat váltott ki a lelkes ifjúságból.

! Szarvasy Soma (Caiky Mihály), Fehér Erzsi (Vilma) habos László (Tógyer) komoíy művészettel játszottak. A kis Ürményi ! Zoltán (Imre) gyermeki szivének minden lelkesedését beleöntötte szerepébe.

A szkeccset f. hó 7 én én 8 án (hétfő és kedd) a nagyközönség számára megismételik.

A Levendula c operettel nyitja meg Czakó vasárnap az egri szezont. A meg- ! nyitó előadás jövedelmének egy részét í Czakó igazgató a Gárdonyi-mauzóleum javára fordítja. A megnyitó előadás jegyeit a pénztár a mai naptól kezdve : árúsít ja.

«... Egyszersmind e társaság fejének meghagyatik, hogy az itt már előadott komédiák számát írásban jelentse be s a megállapított 30 Dénárt minden komédia után, az itteni szegények atyjának, Kiliány Istvánnak, holnap, vagyis május 30-án, fizesse be. Jövőre, ha társasig még tovább itt marad, he- tenkint a meghatározott napokon fizesse be, különben a szükséges eszközökkel kényszerítt6tik rá.»

Ugyanebből az iratból az is kitűnik, hogy a társulat és a magisírátus közötti viszony nem volt valami barátságos. Úgy látszik, hogy Berndt uram gazda nélkül számolt s meg 6em várta a tanács enge délyót, már is megkezdte előadásait. Erre vonatkozóan pedig azt mondja a dörgedelmes irat:

«.. . Nevezett társulat nem volt abban a helyzetben, hogy privilégiumot, vagy más okiratot tudott volna felmutatni arról, hogy legfelsőbb hely, vagy valami magas országos hivatal által ki váltságozott (szabadalmazott) társaság lenne, mégis merészkedett a városi fel- sőbbsógnek f. évi május 21 én kiadott határozott parancsa ellenére a színházat megnyitni s egy darabot előadni. Ezzel azt mutatta, hogy a városi felsőbbségetK — melytől, hogy itt maradhasson, neki az engedély megadatott, elismerni — nem akarja, de amelynek, míg itt akar tartózkodni, teljesen alá van vetve.

Igaz, hogy azután bemutatott a ható-