Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-03 / 99. szám
3&3s&&g& Hlötixetési dijak postai szállítással £ög hóra 700 K. — >ís:jjg«:d évre 2000 K. £ v-i* és félévi előfizetést nem fogadnak el msMs&iei&t&mmQM mbwhi POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE ;*«96 MSMEBKttto Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Bethlenék megérkeztek Parisba. Paris. (MTI.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter megérkezését élénk érdeklődés előzte meg, noha a német ajánlatról való hírek foglalkoztatják elsősorban a sajtót és a közvéleményt. A magyar államférfiakat mégis nagy érdeklődéssel és kiván csisággal fogadják. Az érkezés képét több fotográfus és mozigépész örökítette meg. A párisi magyar követség tagjai teljes számban jelentek meg és még számosán a magyar kolóniából. A nagy lapok kép viselői a szállóban várakoztak, ahová minthogy autotaxik nem közlekedtek, He vési követségi tanácsos autón vitte a küldötteket. Ma délután Bethlen Ißtvän gróf miniszterelnök többek között a jővátételi bizottság több tagjávil és az angol megbízottakkal tárgyal. Poincaré miniszter elnök ma délelőtt 11 órakor fogja a ma- gyár küldötteket meghallgatáson fogadni, délután 4 órakor Barthouval, a jővátételi bizottság elnökével tárgyalnak, 5 órakor pedig kihallgatáson teszik tiszteletüket Millerand köztársasági elnök előtt A franciák is behatóan foglalkoznak a magyar miniszterelnök párisi útjával. így a Matin hírt ad a magyar megbízottak Párisba érkezéséről. Azért jöttek — Írja — a francia fővárosba, hogy képviseljék Magyar- ország ügyét a jővátételi kérdésben. Bethlen ki fogja fejteni, hogy Magyarország nem akar kibújni kötelezettsége alól, de az ország pénzügyi helyzete olyan, hogy ha I nagyobb összeg fizetésére köteleznék, akkor az egyértelmű lenne az ország tönkretételével. I Tabu. Eger, 1923. május 2. Nem vagyok a parlament tagja, tehát parlamentáris hangnemben válaszolni j nem tudok. A nyíltterezés tankönyvében ugyan olvastam a «Don Quijotte», «részeg kappan», «legitimista harcsa» s az állattan köréből vett többi terminus technikusokat, mint argumentumokat, de mtgval- lom, még sohasem próbáltam meg nyílttéri közleményt írni. Szolgáljon oz ma- gyarázatúl válaszomnak talán meglepő nyugodt hangjára. Én nem haragszom, én csak érvelek. Hogy a cikkíró úr nem a jogfolytonosságról és legitimizmusról beszélt első cikkében, az annyira igaz, hogy én magam is éppen erre óhajtottam rámutatni. Csakhogy az említett terminusokat mégis ; használta, és pedig olyan ferde beállításban használta, amely ősi alkotmányunk alapvető és féltve őrzött alaptételeinek j diszkreditálására alkalmas. Úgy húzódott j meg ez a rejtett tendencia a fejtegetések között, mint «a tinta-és szőáradat>-ot követő zárjelben «Budaörs». Készséggel beismerem, hogy az ősi magyar alkotmány alaptételeinek kiparo- dizálása nekem fáj, s hogy e tekintetben érzékeny vagyok. Életem munkájának legfőbb célját éppen abban találom, hogy tanítványaimba és mindenkibs, akivel ezekről a komoly dolgokról beszélek, beleöntsem ezt az érzékenységet. Azt szeretném, ha alkotmányunk alaptételeinek megtámadása, kifigurázása vagy lejáratása mindenkinek olyan, szinte fizikai fájdalmat okozna, mint nekem, — hogy az ősi alkotmány tételeinek profanizáláeát mindenki személyes sértésnek tekintse. Ré- ‘ gente így is volt ez, a nagy idők, nagy i emberek, az élő magyar alkotmány korá- I ban. Ha most is így volna, bizony nem jutottunk volna ennyire. A cikkíró úr azzal védekezik, hogy a legitimitást és jogfolytonosságot idézőjel közé írta: tehát átvitt értelemben használta. Én ugyan soha se hallottam, hogy az idézőjel azt jelenti, hogy az idézett szó átvitt értelemben értendő, az azonban bizonyos, hogy ilyen átvitt értelemben ezeket a szavakat még senki sem használta. «A pénzügyi és gazdasági jogfolytonosság és legitimitás* meglepő és szokatlan szókapcsolatából sejtem ugyan, hogy a cikkíró úr a fenti szavakkal elsősorban a zsidó bankokráciát akarta megvágni (— a jogfolytonosság és legitimitás híveinek csupán odavetöleg akart hátúiról mellbe egy oidalvágást adni, —) mégis ilyen sajátszerű és egészen egyéni szóhasználat felett nem szabad egyszerűen átsiklanunk. Ilyen átvitt értelmezéssel szent fogalmakat diszkreditálni nem szabad, ez ellen minden csepp vérünk éppen úgy tiltakozik, mint az «é(Jes anya» vagy a «haza»szent fogalmainak frivol átvitt értelmezése eilen. Szerintünk igenis ősi alkotmányunk legszilárdabb és legbecsesebb alaptételei: a jogfolytonosság és legitimitás olyan szent fogalmak, olyan tabuk, amikhez csak megoldott sarukkal és egy évezred dicsőségé- tói átszellemült lélekkel szabad közelíteni. Bennük van múltunk dicsősége, jelenünk sivársága, jövünk reménysége. Igenis, — ismétlem — ezeket a szent fogalmakat és neveket «hiába venni nem szabad.» Én ezt így érzem, s szeretném ezt az érzése met mindenkinek a vérébe átönteai, szeretném ezeknek a szent fogalmaknak a jelentőségét nemcsak mindenkivel megértetni, de a maga egész mélységében és hordereiében át is éreztetni. Végül a gazdasági és pénzügyi politikára van egy megjegyzésem. Úgy tudom, hogy a gazdasági és pénzügyi politikát is a miniszterek intézik : a parlament irányítása és ellenőrzése mellett. Mindenért, ami e téren tönént és történik : a parlamentnek a kormány, viszont a nemzet és a történelem ítélőszéke előtt a parlament felelős. Ezt a felelősséget másokra áthárítani nem lehet. Nagy sertés a nemzetgyűlésre, amely az 1920:1, t.-c. ben «a nemzeti szuveréni- tás kizárólagos szervének» jelentette ki magát, — nemkülönben a nemzetgyűlés politikai exponensének tekintendő kormányra is, ha azt tételezi föl róluk valaki, hogy politikájuk eredméuyeiuek nem ők : az egész állami hatalmat kezükben tartő faktörok az előidézői, hanem azok á régi szaktekintélyek, akik tudásuk és tapasztalatuk gazdag tárházán kívül semmi külső hatalommal nem rendelkeznek. Dr. M. K. Eger, 1923. május 3. csütörtök. XL. évf. 99. sz ára 30 korona. Az Ébredő Magyarok Egyesülete letette az esküt, hogy a magyar fajiságá- nafc védelmére, ezeréves keresztény állami életének megszilárdítására és az irredenta törekvések megvalósítására megkezdje honmentő, magasztos munkásságát. Ez eszméknek minél szélesebb kör ben való elterjesztése végett május 12 én nagyszabású előadásra készül a Kát. Legényegyletben. A művészi estély fényét emelői fogja Budaváry László ünnepi beszéde és Szongott Ella fővárosi művésznő szavalat?. Május 13 án, a Ferencrendiek templomában közös istentiszteletre gyülekezik az Egyesület ; ennek elvégzése után népgyűlós lesz a Kossuth-téren. Legyen ott minden, a magyar fajért tenni tudó és tenni kész polgártársunk. Értesülésünk szerint Héjjas Iván is lejön Egerbe. Bethlen távollétében Daruváry Géza dr látja el a miniszterelnöki teendőket. Budapest. (MTI) Értesülésünk szerint a Budapesti Közlöny május 2 án megjelenő rendkívüli száma a következő hivatalos közleményt hozza: «Az ország főméltő ságű kormányzója folyó évi április hő 26. napján kelt magas elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére, a miniszterelnök és a pénzügy- miniszter külföldi tartózkodásának tartamára, a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátására dr. Daruváry Gézát, a uülügyek vezetésével megbízott igazságügyminisztert, a pénzügyminiszteri teendők vezető •éré dr. Valkő Lajos magyar királyi kereskedelmi minisztert választotta ki. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.
