Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-01 / 98. szám
Ära 30 korona. Eger, 1923. május 1. kedd. XL. évi. 98. »2 Május elsejére. Miírt nem folyósította az 0. K. Jl. a HcdVeztnínycs Kíksóat? Szerkesztőség: Eger, Liceum kiadóhivatal: Líceumi ugorod* Telefon szám 11. aidfizetesi dijak postai szállítással Eßß hóra 700 K. — évre 2000 K. £té*z *afélévi előfizetést nem fogadnak cl itiweasaaeaB «ísaaseBaina«ou*»M»rHiiiiirmiiii inmmeimimimm Eger, 1923. április 30. Emlékezzünk ! . . . Sajátságos berendezésű a magyar lélek. Hamar felejt. Könnyen megbocsát. Könnyen lobban, mint a szalm; láng sttize hamar koromba alszik. Ki beszél ma már 1919 rői? Pedig csak négy esztendeje vörös májusnak, ami kor halálosan tilos volt a magyar nemzeti ima és a magyar nemzeti szín ? ! Ki emlékeznék ma már arra, bogy vörössel kellett díszíteni a házakat? Ki emlékez nék ma már arra, hogy a vörös Interna donate hallatszott az utcákon, a színház ban és minden úgynevezett «ünnepélyen»? Ki emlékeznék ma már arra a rettenetes terrorra, amely — a sz badság szent nevében — szörnyű megtorlással nyomott el minden szót, minden tettet s amely még a szabad gondolkozást is meg akarta főj tani ? Ki emlékszik ma már a túszokra, •akik ismeretlen idegenben várták bizonytalan bizonyosságű jövendőjüket s kiknek családja itthon rettegett : mikor jön a család fejének szörnyű végéről a szomorú hiradás ? Kj emlegeti ma már a forradalmi kormányzó tanácsot, a népbiztosokat, a rendeletek áradatát ? ! Kinek szorul ökölbe a keze. mikor a gyalázatos Szamuelli nevet hallja, vagy olvassa? Ki gondol ma már a/ egri ellenforradalom áldozataira: Mészöly Őrnagyra, Russsó roffőrre, Reisz Frigyes hadnagyra és kinek jut eazebe Csipkay gyöngyösi huszárszázados ? A magyar lélek nagyon hamar bele- ?ingatja magát a nyugalomba, a biztosság és biztonság jóleső érzésébe. Mivel talpa alatt nem reng a föld ; nincsennek vulká nikus kitörések : azt hiszi, hogy minden rendben van. Pedig csalódik A földalatti erők kitartással dolgoz nak. A csatornák népe résen van e lesi, várja, sőt előkészíti az újabb forradalmat. Az elfajult zsidó vezetőktől maszlagolt munkásságban most is forrong a gyűlölet minden ellen, ami keresztény és magyar. A «Népszava», ennek a szerencsétlen, megcsalatott munkásságnak egyedüli szellemi tápláléka ma is «Vörös uiság» minden számában, minden cikkében, minden sorában, minden betűjében. Csak éppen most nem meri hirdetni, hogy neki, a zsidó népbiztosokn ak dróton rángatott keresztény bábja, Garbai Sándor helyett — Szamuelli Tibor kell diktátornak ! Lelke mélyén azonban ott van a gondolat. — Ott van erősen begyökerezve. Kiirthatatlanul. Ha a magyar polgári társadalom ezt mind hajlandó elfelejteni; ha mindezekre szemet akar hunyni: eszébe juttatjuk mindezeket május elsején. Gondolkozzék rajta mindenki. És gondolkozzék addig, amíg nem késő. «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Amen,» A váltókat nem szabályszerűen állították Eger, 1923. ápr. 30. Horánszky Sándor, az O. K. H. vezérigazgatója, Borsody Sándor igazgató és De’ Sorgo Miklós, a gyöngyösi képvi seiet főnöke kíséretében vasárnap délelőtt Egerbe érkezett, hogy vitéz Bobory György dr. főispánnal és az Egri Ipari Hitelszövetkezettel a szőlőkölcsön érdekében tárgyaljon. Borsody Sándor igazgató déli 1 órakor részt vett az Egri Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági ülésén, ahol kijelentette, hogy a kölcsön késedelmességének ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦#♦♦♦♦♦♦♦♦♦< i — 4 és félmilliót osztanak ki elölegképen. egyik oka az volt, hogy a váltókat hibásan állították ki. Az is késleltette a kölcsön folyósítását, hogy nem tartották meg a kölcspn-nyújtás föltételeit, melyeknek értelmében csak azok részesülhetnek hitelben, akiknek kizárólagos kereseti é« megélhetési forrásuk a bortermelés. így egypáran elesnek a kölcsöntől. Borsody egyébként 4 és V* milliót hozott magával, hogy a kisebb kölcsönöket kifizethessék és a nagyobb összegekre pedig előleget nyújthassanak addig is, míg a kölcsőn-kiutalások megtörténnek. A .jogfolytonosság“ mint kelepce. Eger, 1923. április 30. írhattam volna ciműl: Don Quijotte, mert igazán nem tudom, miért hadakozik ellenem az Egri Népújság múlt pénteki számában «Bodóné és a bor ára» oimű cikk. írhattam volna ciműl: Az a bizonyos kappan, mely csak a Köréje húzott kréta- vonalat látja és beleszédül. De aisakrós- tély (n.) alatt még inkább érzem, mint j szemtől szemben a jóízlés parancsát: nem ! szabad lovagiatlanúl még védekezni sem. i Annyit azonban a legnagyobb tisz- j telettel kénytelen vagyok megállapítani, bogy Dr M. K. cikke iskolapéldája annak, hogyan válik a legszentebb meggyőződés is beteges érzékenykedőssé, mely a látszatot j is támadásnak veszi, a legjobb szándékot j is félremagyarázza, vagy félreérti. Úgy j látszik, hogy cikkem cime annyira meg- i ■értette ezt az érzékenykedást, hogy nem ! vette észre olvasás közben, hogy cikkemben a jogfolytonosságot, a legitimitást idézőjel közé írtam; tehát átvitt értelemben használtam és eszemágáb^n sem volt a tulajdonképeni alkotmányos jogfolytonosságot gúnyolni, magát a kérdést «hajánál fogva előráncigálni,» «a nemzet egységes frontját bontani.» Azok alatt az üvöltő dervisek alatt is, ha leckéztetőm figyelmesen el tudta volna olvasni cikkemet, észrevehette volna, hogy nem a tu lajdonképeni jogfolytonosság, hanem — szóról szóra így írtam — ««a pénzügyi és gazdasági jogfolytonosság dervisei»-ről van szó, vagyis az egy ideig leszorult bankokrácia és liberális lapok üvöltő derviseiről. Ha ez az érzékeuykedés ily kegyetlen félreértésre vezet, tessék ily kis nyilvános ság előtt most már elítélni azokat a durva jeleneteket, amiket a rögeszmében szenvedő szocialisták és egyéb tyukszemfájős politikusok a parlamentben a nagy nyilvánosság előtt rendeznek. Az egész cikkemnek ez a világos alapgondolata: mennyit küzdöttek az alkotmányos élet jogfolytonosságáért és nincs meg ; addig a bankokrácia, a kapitalizmus minden felfordulás és összeomlás, a két forradalom és «keresztény kurzus» ellenére is újra otthon van, mint fajrokona: az a bizonyos rnádi izraelit*. Ez a jogfolytonosság ül diadalt! Azt pedig, hogy «a régi, n igykoncep- ciójú, szakértő pénzügyi emberek» pénzügyi politikája csődöt mondott, nem csak • a kutyabsgosi népgyűlás,» hanem a leg- illeíékeaebb körök is elismerik, sőt maguk az illető szereplők is őrzik, de érzi az egész ország, hogy mit jelent az egyoldalú adópolitika, termelő politika nélkül; mit jeleni a defláció egyrészt és másrészt a bankoknak nyújtott 53 milliárdos infláció Különben erről már írtam is «szakszerű és komoly cikkeket,» amilyeneket Dr. M. K kér tőlem, igaz, hogy nem csiklandozó címek alatt. Bevallom, hogy egy hibát még is követtem el, — mert az csak nem hiba, hogy a jogfolytonosság, legitimitás szavakat átvitt értelemben használtam, szerintem e szavak még nem tabuk, hogy nevüket hiábavenni nem szabad, — azt az egy hibát követtem el, hogy a címet nem tettem idézőjel közé. így akaratom ellenére csalétek lett a cím és kapitalista csuka helyett — amit fogni akartam — vérbeli legitimista harcsa asadt a horogra. Erről igazán nem én tehetek. Sok jő háznál megtörtént már, hogy a kelepcébe, az oídalgó ordas helyett, a háznak tisztelt barátja lépett. Finis ! n. Elutazott a miniszterelnök és kísérete. Budapest. MTI. A miniszterelnök vasárnap délután 3 órakor, a bécsi gyorsvonattal, Kállay Tibor pénzügyminiszter és gr. Khuen-Héderváry Sándor külügyminiszteri tanácsos kíséretében külföldi