Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-28 / 96. szám
2 m&i Dfj£irujf&Ae 1923. április 28 A Keresztény Szociális Egyesület múlt évi működése. Eger, 1923. április 27. A Keresztény Szociális Egyesület legutóbbi választmányi ülésén foglalkozott az egyesületnek az elmúlt őszi és téli hónapjaiban kifejtett kultúrtevékenységével. Az egyesület főtitkára, Thun Endre rk. igazgató-tanító, mint a megtartott ismeretterjesztő-előadások vezetője, bejelentette, hogy az elmúlt tél folyamán az egyesület 36 népszerű, ismeretterjesztő előadást tartott, amelyen leginkább a földműves közönség vett részt. Sorozatos előadásokon tárgyalták a földműves közönséget legközelebbről érdeklő állattenyésztést és gyü- mölcskertéBzetet. Az előbbit Danassy Viktor állategészségügyi főfelügyelő, az utóbbit Mititzky Pál kereskedelmi kertész adta elő páratlan és elismerésre méltó buzgősággal; de előkerültek egyes nemzetgazdasági, földrajzi és történeti előadások is, mely utóbbi tárgyakat a közönség különös figyelemben részesítette. Elhatá rozta továbbá a választmány, hogy az említetteken kivül dr. Bárdos József ciszt. tanárnak, Gséka Sándor rk. tanítónak, Fekete Pál kér. szoc. kerületi titkárnak, Frindt Jenő rk. hitoktatónak, dr. Kálnoky Viktor ügyvédnek, Medák Alajos áll. tanítónak, dr. Nagy János nemz. képviselőnek, Révész Károly és Simcsó József tan. kép. tanároknak és Thun Endre felsővárosi rk. ig. tanítónak előadásukért hálás köszönetének ad kifejezést s egyszersmind kéri az előadókat, hogy elismerésre méltó tevékenykedésükkel az egyesületet a jövő évben is támogatni szíveskedjenek. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Egy húszkoronás arany 25.000 papirkorona. Eger, 1923. április 27. A »sárga csikó» — amint az aranyérmeket a háború előtti boldog időben neveztük — ugyancsak felszökött a hely zet magaslatára. Valamikor pedig szinte menekültünk tőle, kellemetlen pénzdarab nak tartottuk, már azért is, hogy a szórakozott ember könnyen kidobhatta a tárcájából a vadonatúj, ragyogó 1—2 fillére* helyett. Ma visszasírjuk a körmöczi drágatá- gokat s bizony, jó lenne, ha akkor félre raktuk volna — nem fájna ma a fejünk a gondtól. 25,000 papirkoronára szökött az értéke a régi 20 koronás aranynak, míg a 10 koronásért ennek az összegnek a felét adják. Az ezüstérmek ára is emelkedett. Az 1 koronás 37880 korona, a forintos 330, az 5 koronás 1890—2000 korona. A nyersanyag is hatalmas áremelkedést mutat. A 14 karátos arany grammja 2380 korona Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a budapesti ékszerészek ezerszeresre emelték a békebeli fazonárakat. A platina grammja 18.000 K fölé emelkedett. tál javasolt módosítások megbontanák az összefüggést. A második szakaszhoz Szabó Sándor előadó stiláris módosítást ajánl. Majd Csik József, Dénes István és Várnay Dániel hozzászólása után Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter emelkedik szólásra és kijelenti, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor minden módosítást elfogadott, most azonban nem fogad el újabb mődo sitásokat, mert úgy járna, mint egyik társa, aki a sok módosítás miatt nem hajthatta végre a törvényt. Csak Csik József módosítását ajánlja elfogadásra és így a Ház a második szakaszt ig elfogadja. A harmadik szakasznál az előadó nyújt be indítványt a munkabérmegállipitó bizottság kötelező beállításáról. Vasadi Balog György pedig azt indítványozta hogy a bizottság a határozatokat 14 napon belül köteles meghozni. Csingedí azt javasolja, hogy a bizottságoknak nemcsak a munkabérmegállapítás leane a feladat, , hanem az aratási szer ződések megkötése is. Nagyatádi Szabó István hozzájárúl az előadó módosításához és a szakaszt csak ezzel a módosítással fogadják el. A negyedik szakasznál Dénes István azt kívánja, hogy a munkabér megállapító bizottság elnöke független bíró legyen. Csík József azt indítványozza, hogy a bizottságban ne csak a 10 holdon felüli munkaadók kapjanak helyet, hanem a 19 holdon aluliak is. Szabó Sándor elő adó új bekezdést javasol. Szeder Ferenc a bizottságok elnökeiül szintén független bírót kíván. Nagyatádi Szabó kijelenti, hogy egyrészt kevés bíró áll rendelkezésre hiszen a földreform végrehajtása messzebb nyúlik, másrészt a biró sohasem lehet annyira szakember a gazdasági kérdés ben, mint a gazdaságban jártas egyén és így nem támogathatja azt az indítványt, hogy a bizottság elnöke biró legyen. A Kér. iparoskor és a Kát. Legényegylet Gárdonyi-ünnepe. Eger, J923. ápr. 27. A Kér. Iparosxör és a Kát. Legény- egylet f. hó 29 ón, vasárnap, délután l/2l órai kezdettel, a Gárdonyi-mauzoleum ja vára, Gádonyi-ünnepet rendez. A tartalmas műsort az alábbiakban közöljük: 1. Bevezető beszéd. Mondja: dr. Tor- day Ányos. 2. A Polgári Dalkör Göre-nőtákat ad elő. 3. Gárdonyi-verseket szaval Lakatos Rozsika. ^-...-4 Göre-nőtákat énekel Lakatos Ró- zsika. 5. Gárdonyi-novellákat olvas fel Brez- nay Imre 's-——— 6.Göre-jelenet. Előadja Lanther János. 7. Gárdonyi dalokat énekel Lakatos Rózsika. 8. Gárdonyi: December. Szavalja Köhler Imre. 9. Gárdonyi-nótákat énekel a Polgári Dalkör 10. Gárdonyi: «Fehér Anna». Betyártörténet 3 felvonásban. Az első felvonást röviden ismerteti Kovács Sándor iparosköri titkár. A második és harmadik felvonást előadják a Legényegylet műkedvelői: Gyulai Mária, Jakab Mariska, Tóth Emmuska, Bér kés Ignác, Dluhopolszky István, Ferber János, Gulyás Lajos, Kánya Gyula, Kovács Kálmán, Köhler Imre, Lukács Bála, Pál Béla, Pamlényi Lajos, Stugner István, Tóth Imre, Tóth Károly és Veress Gyula. A városi képviselőtestület közgyűlésének tárgysorozata. Eger, 1923. április 27. A városi képviselőtestület f. hó 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1. Évnegyede« jelentés. 2. A m. kir. belügyminiszter 43775/923. sz. leirata a városi alkalmazottak rendkívüli segélye tárgyában. 3. A tanács jelentése, a váró* tulajdonát képező üzlet- és egyéb helyiségek béreinek 1 a 2222/923. M. E. számú rendelet alapján történt fölemeléséről. 5. Hevesvárm. közig, bizottságának 1061/kb. 1923. sz. leirata a vasúti állomás indőházi telefonállomásának fölszerelése iránt. 6. Az Egri Forgalmi Rt. kérelme, a Korona vendéglő bérletének és az Érsekkerti kioszkra vonatkozó jognak a «Korona, Egri Idegen- forgalmi Rí.» cégre leendő átruházása iránt. 7. Az Egri Forgalmi Rt. kérvénye, a Ko róna szálloda bérletének, a jelenlegi feltételek mellett, további tíz évre leendő meghosszabbítása iránt. 9. A m. kir. Államvasutak Egri Osztálymérnökségének beadványa a M. kir. Államvasutak által tervezett lakásakció tárgyában. 10. A városi villamostelep igazgatóságának előterjesztése, az üzem részére, a Pénzintézeti Központtól kölcsön felvétele iráat. 11. Az Egri Városi Földműves Szövetség átirata a házhelyrendezés ügyében s a tanács erre vonatkozó jelentése. 12. A tanács előterjesztése, a vágóhídi szabályrendelet módosítása iránt. 13. A tanács jelentése a túlórái muakadijak fölemeléséről. 14. A tanács előterjesztése a vágóhíd háta mögött lévő Szénáskart megszüntetése iránt. 16. A szinügyi bizottság javaslata, a színtársulat vigalmi adójának elengedése iránt. 17. A vm. alispán 5040/a. 1923. sz. leirata, a Vitézi Szék részére, adományok gyűjtése iránt. 18. A hegyőrök kérelme, fizetésemelés iránt. 21. A tanács jelentése a városi ingatlanok tűzbiztosítási összegének fölemeléséről. 22. Petravich Antal képviselő indítványa felsőbb kereskedelmi iskola létesítése iránt. 23. Az Egri Iparteätület kérvénye az ügyviteli dijak fölemelése iránt. 24. A ni. kir. belügyminiszter leirata, a kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában. Túl a demarkáción. A felvidéki vasutasok között a kommunisták elvesztették talajukat. A legutóbbi szakszervezeti választásokon beadott 12 ezernyi szavazat közül mindösz- sze 1200 vasutas szavazott a kommunisták listáján. Tucny cseh vasútügyi miniszter szem- leúton van Ruszinkőban. A miniszter meglátogatja mindazokat a szociális intézményeket, amelyeket a Vörös Kereszt létesített a felvidéki nyomorgó nép számára. Hlinka püspöksége. A Szlovák c. lap megcáfolja a Hlinka püspökségéről terjesztett híreket s azt írja, hogy Hlinka mindaddig folytatja politikai harcát, amíg a tőtök szabadságát ki nem vívja. A Prágai Magyar Újság szerint a cseh tőkének monopolisztikus törekvései vannak Magyarországon. A színmagyar Rozsnyóra nem engedték be a magyar színtársulatot, bár Faragó Ödönnek engedélye volt a rozs- nyői színházra. A társulat így Rimaszombatba ment és ott tartja előadásait.
