Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-27 / 95. szám
2 m&i NÉPÚJSÁG 1923 április 27 ellentéteket ismét felszínre hozza, s a jog- 1 folytonosság és a legitimitás régóta hall- I gató u. n. «üvöltő derviseit* újbői sorom- j póba állítsa. Ami pedig a gazdasági politikát il- j leti, kétségbeejtő gazdasági helyzetünk okairól s orvoslásának módjairól nagyon szívesen hallanánk szakszerű és komoly fejtegetéseket. De ha azt akarja valaki bizonyítani, hogy a mai krízis oka abban rejlik, hogy a pénzügyminiszter az 5 pénzügyi és adópolitikai terveit «a régi világ pénzügyi és gazdasági szaktekintélyeivel» előzetesen meghányj a-veti, hogy az ő nagy tudásukat és tapasztalataikat a kétségbe- ejtően nehéz helyzetből való kibontakozás keresésénél felhasználja, s tanácsaikat fontolóra veszi: — ezt talán a kutyabagosi népgyűlés el fogja hinni, de Eger intelligens közönsége aligha ! Dr. M. K A lakásrendelet módosítása. Eger, 1928. április 2t A m. kir. minisztérium most adta ki a lakásügy rendezéséről szóló legújabb rendeletének pótlását, illetve módosítását tartalmazó rendelkezéseit. Eszerint az a határidő, amely alatt a lakásbér méltányos megállapításáért a ; birósághoz lehet fordulni, 8 napról 15 j napra emeltetik föl. Ha az üzleti célokra használt helyi- i ■ég lakással együtt tárgya a bérletnek és ! a bérelt helyiségek száma háromnál nem több, a béremelés tekintetében fölmerült ! bármely vita esetében a bérbeadó köteles i a bírósághoz fordulni. A jóvátételi bizottság tán mégis szóba áll a magyar kormánnyal. Budapest. (MTI.) Azt a párisi hirt, hogy a jóvátételi bizottság május 4 én i meghallgatja Bethlen István gr. miniszter j elnököt és Kállay Tibor pénzügyminisztert, j eddig még nem cáfolták meg. Úgy érte- ■ sülünk, hogy a magyar kormány erre vo- j natkozőan a legközelebbi időben hivatalos ; értesítést tesz közzé. Az egri Városi Színház megnyitása. Budavár, 1923. április 24. — Színházi levél. — A Budavár—egri színtársulat egy sikerekben dús évad után, május 1-én fe jezi be előadásait Budavárában és május 5-én nyitja meg kapuit a Városi Színházban. Egy érdekes és úgy művészi szempontból, mint a közönség szórakozásának szempontjából fölötte változatos, erőteljes programmal érkezik Egerbe Czakó Pál társulata. Gondos, művészi ízléstől duzzadó munka elózte meg az egri szezon előkészületeit. Czakó igazgató avatott műértésével és biztos ösztönével a fővárosi színpadok agyonreklámozott színdarabhal mázából csak az értékesebbjét válogatta ki és evvel a gazdag műsorral, valamint a nemzeti- és világ-színműirodalom legjelesebb klasszikus termékeivel váltakozva egy minden tekintetben erőteljes kultűr- munka föikészültségével fogja társulatával a nyarat Egerben tölteni. A klasszikusok közül Romeo és Júlia, Hamlet, A velencei kalmár, Otelló, A szabadkőművesek újabb megmozdulása. Eger, 1923. ápr. 26. A ‘szabadkőművesek, miután a nemzeti érzés kezd erőt venni Európa népein, így működési terük mindinkább szűkebb térre szőrül — frontot változtatnak. Újabb megmozdűlásük ékes bizonyítéka annak, hogy mennyire szeretnék visszaszerezni elvesztett pozíciójukat, hogy újra irányító beleszólásuk lehessen az európai államok sorsába. A lyoni szabadkőművesek bizottságot alakítottak, amely hir szerint peticióval fog fordulni a Népszövetséghez, hogy egész tekintélyével követelje a békeszerződések revízióját az 1919. évig vissza menően. A szerződések revízióját Wilson 14 pontja alapján követelik s azt kívánják, hogy azok szellemében állítsák helyre a békességet a nemzetek között. Rosszalják, hogy a háborúért való felelősséget egyedül Németországra tolják, holott azért felelősek a győző államok hadvezetőségei is. Kissé homályos a jogcím, amelyen a követeléseket támasztják éppen azok, akik felelősek a világ összeomlásáért és nyomorúságáért. Érdekes, hogy ők, akik romboltak, most építeni akarnak. De hiszem nem is a jogcím és az építési szándék a fontos, mint az, hogy e lépésükkel szitu patikus közvéleményt teremtsenek maguk mellett s az elvesztett pozíciójukat újból visszaszerezhessék. Keni tetsző a magyar inflációs politika a cseheket Budapest. (MTI.) A Magyar Kurír írja. A Szlovenszki Dertnik a cseh kisgazda- párt pozsonyi lapja írja, hogy a-magyar kormány a jövőben nagyarányú inflációs politikát vesz programrajába. Világosan írja a lap, hogy Magyarország ezzel Né metország példáját akarja követni, mely a márka leromlásával elérte azt az ered ményt, hogy míg az 1919. évi reparáciős békekonferencia 400 milliárd aranymárka jóvátételről beszélt, addig az 1923. január 7-iki párisi konferencia már csak 25 milliárd jóvátételt állapított meg. Figyelemmel kell kísérni a magyar kormánynak ezt a politikáját, nehogy fizetési kényszer rendszabályokként magyar területeket kelljen megszállnia a kisantantnak. A magyar politika mindig hajlott a merész játékok űzésére, de inflációs politikájába meg fogja akadályozni öt az ezt követő drágaság és nyomor. A magyar mentalitás — fejezi be a lap — annyira önfejű, hogy még néhány generációra lesz szükség, amíg makacs ellenállásából engedni fog. SZÍNHÁZ £S ZENE. Cserkész-est F. hó 25 én rendezték a 154. sz. «Dobó István» és a 212 sz.«Bornemissza Gergely» cserkészcsapatok a nyári táborozás javára. Cserkészeden voltuok tegnap a Vá rosi Színházban. Telt ház volt. Előkelő közönség töltötte meg a páholyokat ás a földszintet. A közönség soraiban ott láthattuk Eger társadalmának vezetőit is. A cserkész-est meg is érdemelte ezt az elnevezést. A ruhatárostól a jegyszedőig, a díszletezőtői a műkedvelő statisztáig az est minden szereplője cserkész volt. Még Lestál Anna űrhölgyet is az ő táboruk na' számítjuk. S nagy tanúsággal gazdagod tunk : Cserkészbirodalomban minden egyes apró polgárt áthat az ideálokért való törekvés. Egyek a szeretetben, a barátságban, egyek a munkában. S azt mondjuk, mint valamikor a Mester a kisdedekről, a magyar társadalomnak, a magyar politikának : — Ha nem lesztek olyanok, mint ezek a liliomjelvényes, fehér zászlót lo bogtató fiúk, nem látjátok meg a Mennyországnak keresztelt Nagymagyarországot. Az ünnepség a cserkészindulőval kéz dődött, majd ügyes szabadgyakorlatok szórakoztatták a közönséget. Bereczky Lóránt cserkésztiszt, Ádámffy István és Füszter István huzogánygyakorlatai nemcsak virtuózak, hanem stílusosak és harmonikusak is voltak. A közönség dörgő a világirodalom újabb termékei közül A sasfiók, Szókimondó asszonyság, A kaméliás hölgy vannak műsorra tűzve, míg a fővárosi színpadok ezidei legsikeresebb darabjai közül A bajadér, Aranymadár, Marinka táncosnő, Tökmag, Váló- pörös hölgy, Az árnyék, Kékssakáll nyolcadik felesége, Dupla vagy semmi, Az elefánt, Csipke; a régebbi kiválóbb ope- ! rettek egész sora, A dollár király nő, Sztam ! bul rózsája, Hazudik a muzsikaszó, va- j lamint a budavári színház ezidei nagysi- I kerű fölűjításai, elsősorban a pompás ma- I gyár daljáték a Levendula, amely olyan ' osztatlan sikerrel kerüit színre a budavári színházban, hogy a pompás előadás nyomán, amire példa még alig volt, átkerült a pesti oldal Biaha Lujza színházába, továbbá a Hajdúk hadnagya, A feleség csókja, A rejtélyes táncsosnő, Cov- boy stb., amelyekhez járúl még a tervek szerint néhány eredeti magyar darab bemutatója is, — adják nagyjában, de nem teljességében azt a gazdag és változatos művészi programraot. Evvel akarja az egri színház feladatát, a közönség művészi és szórakozási kívánalmait legszínvonalasabban szolgálni. S reméli, hogy — minden művészi és anyagi képességének latbavetósével — sikerül is majd. A társulat művész-együttese sok kL váló új erővel gyarapodott. Egy kedves, finom megjelenésű és jőhangű koloratur- primadonna: Vizváry Elza;- egy temperamentumos ezubrett: Pallay Gabi; egy jóhangú bonvivant: Tihanyi Béla; egy sokoldalú, jól beszélő és szépen éneklő második bonvivant: B. Polgár Béla; egy kiváló rendező és színész: Remete Géza; pompás jellemszínész: Sós Mihály, egy kacagtató komika: Ruby Ilona; egy elegáns szerel nes színész : Sármássy Miklós — az újak, akik a régi kipróbált együttessel, elsősorban Papp Manóival, a közönség kedvencével, Uj Kálmánnéval, Mar-, czinka Vicával, Tárnái Margittal, Szilágyi Marosával, Lányi Ilonával, a férfiak közül a táncos komikussal, ifj. Latabár Kálmánnal, a jőmegjelenésű, széptehetségű Szentiványi Bálával együtt az előadások erősségei lesznek. Talán csak a sorban, de művészi szempontból nem utolsónak járúl a társulat együtteséhez a kiváló művész-direktor, Czakó Pál, aki egy pár
