Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-25 / 93. szám

SlAfixetési díjak postai szállítással Egg hóra 700 K, — «egge«1 évre 2000 K. £fisx ésíélévi előfizetést nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő. BHEZNÄY IMRE, Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyom de Telefon szám 11. ciális intézményeknek, amelyeket konzer­vatív és nemzeti irányú szervezetek tar tanak fenn. A vallásos nép között nem terjed a szociálizmus. Azért az állam az Egyház­zal szemben ne helyezkedjék közönyös, sokszor ellenséges álláspontra, hanem in­kább bőségesebb teret engedjen számára munkássága kifejlesztésére. Hogy ez nem mindig így van, csak egyet említünk a ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ sok közül: a kisajátításra kijelölt birto­kok közül feltűnő sok az egyházi birtok, és feltűnően kevés az idegen faj nagybir­toka, amelyek pedig sokkal többet tesznek ki, mint az Egyház birtokai. Hogy ez aztán idővel megbosszűlja magát— az kétségtelen. Pedig az Egyház nem szóival, de tettekkel bizonyítgatja nap nap után, hogy a magyarságnak meg nem ingatható támasza! ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦«♦♦♦ó A birtokelkobzások ügyében Románia mereven elzárkózott a Népszövetségi Tanácsban A szociáldemokrácia számokban. Eger, 1923. április 24. Az emberiség egyik legnagyobb pro­blémája a szociális kérdés. Át volt itatva vele az utóbbi években egész közéletünk s okozója lett a forradalmaknak. Ezeknek révén lett a szociáldemokrácia parancsoló, egyszersmind országokat vesztő hatalom. E tekintetben nekünk is igen szo­morú tapasztalataink vannak. Munkástö­megeket íázítani nem volt nehéz s e mel­lett elsőrendű üzletnek bizonyult. A «hasz­nos faj», amely nélkül virágzó gazdasági élet el sem képzelhető — megszerezte ma­gának itt is a vezetést s a magyarság ve­zetői eltűrték azt, hogy a nemzetnek egyik legértékesebb része az idegen elem hatal­mába kerüljön. Hogy mi lett ennek a kö­vetkezménye: amputált testünk legjobban mutatja. És tanultunk-e a szörnyű tanulságo­kon? Nem. A magyar szociáldemokrácia a kom­munizmus után hatalmasan visszazuhant és sok pozícióját elvesztette. A vezetők csendes, de céltudatos munkája azonban lassan-lassan visszaszerezte a régi vára­kat. Bgyannyira, hogy a legutóbbi válasz­tásokon a szociáldemokrata jelöltek Buda­pesten 121 748, a vidéken 151.260, össze­sen 273 008 szavazatot kaptak. jÖtmillió plakátot, röpíratot szórtak szét. Az ered­mény nem késett: 24 képviselőt küldtek a nemzetgyűlésre. A szakszervezeti mozgalmat is gőz­erővel folytatják. 1914-ben az ipari mun­kásságnak csak 10°/o-a volt beszervezve, ma, a csonkaországban ez a százalékszám 29-r3 szökött, ami körülbelül 150 ezer szer­vezett munkást jelent. Gazdasági téren erős váruk az Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet. Ami a há­ború előtt a Munkásbizíosítő volt, az ma az Általános Fogyasztási Szövetkezet: iskolája és forrása a szociálista mozgal­maknak. És mi a fejlődés oka ? Nagyszerű szervezettségük, összetar­tásuk. A keresztény társadalomba évtize­deken át beékelődött a liberálizmus, amely apatikussá tette a keresztény közvéleményt. A szociálista intézmények ellen küzdő szer­vezeteknek, elsősorban a Kát. Egyháznak magára hagyottsága, sőt keresztény oldal­ról is irigységgel, féltékenységgel való fo­gadása. A kormányzásnak sokszor anti­szociális intézkedései. Az emberiség szel­lemi életének materialisztikus eltolódása... A szociáldemokrácia ellen erőszakkal küzdeni fölösleges. Ez csak visszafojtja a tüneteket, de nem gyógyítja. Hanem a kormánynak minden anyagi és erkölcsi támogatást meg kell adnia azoknak a szo­— Adatsi japán diplomata Genf. MTI. A Népszövetségi Tanács tegnapi üléséről a Magyar Távirati Iroda tudósítója kiegészítőíeg a következőket jelenti: A vitás magyar—cseh határ ügyé­ben a Népszövetség tanácsa úgy határo­zott. hogy Somoskő és Somoskőújfalu köz­ségek visszakerülnek Magyarországhoz. A határ e falvaktól északra fog húzódni. A somoskői bazaltbányákat a tanács Cseh­országi) ak ítélte.* Caehországnak jogában lesz a somoskői állomást használni, vi­szont Csehország megkönnyíti Magyar- ország számára a somoskői bazaltbánya bányászását és a bánya termékeinek szál­lítását Somoskőújfalu állomásához. Tán- czos Gábor tábornok, Magyarország kép­viselője, megköszönte a tanácsnak a köz­ségek visszaadását. Sajnálattal állapítja meg, hogy javaslatától Magyarország né­mileg kénytelen eltérni. Magyarország örömmel fogadja, hogy Somoskőt és So­moskőújfalut visszakapja, de fájdalmasan érinti, hogy néhány magaslatot elveszít. Az erdélyi magyar optáltak jogelle­nesen elkobzott birtokai ügyében Adatsi japán megbízott, a kérdés előadója, tár­gyilagosan ismertette a magyar és román álláspontot és azt a következtetést vonta le, hogy miután ellentétes jogi interpre­tációról van sző, javasolja a feleknek, bo­csássák a kérdést a Népszövetség állandó nemzetközi bíróságának döntése alá. En­nek érdekében kész egyezmény-javaslatot nyújt be, amely kiterjeszkedik a felfüg­gesztő eljárásra az optánsok birtokai ügyében. Lukács György, Magyarország képviselője, a magyar kormány nevében nyilatkozatot olvasott fel, melyben kije­lentette, hogy hajlandó az egyezmény alá­írására és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy Románia is hasonló állás­pontra helyezkedik. Titulescu londoni ro­mán követ, Románia megbízottja, azt vi­tatta, hogy a kérdés kompiekszuma, kü­lönösen az alkotmánytörvány, nem al­kalmas nemzetközi döntésre és ezért meg­tagadja a komplekszum aláírását. Adatsi, visszaadta megbízatását. — Japán képviselője, erre a következőket mondotta: Sok álmatlan éjszakát töltöt­tem a kérdés fölött. A kisebbségi szer­ződések elemi letéteményesének érzem magamat. Tudom, hogy jó úton vagyok, amikor önöknek — e szavakkal Titulescu felé fordult, — az egyezmény elfogadását ajánlom. Utoljára szólítom fel, hogy fo­gadja el az egyezményt Titulescu erre újból azt fejtegette, hogy a kérdést lehetetlen bírói döntés alá bocsátani. Adatsi újból hangoztatta, hogy az egyetlen igazságos és helyes álláspont, ha Románia elfogadja az egyezményt, ha azonban Románia ebbe sem megy bele, akkor a tanács jogi véleményt kór a nem­zetközi bíróságtól. Lukács György kijelen­tette, hogy a magyar kormány bele megy abba a megoldásba, de kéri, hogy az el­járás tartamára tartsák fenn a státusquot. Titulescu ehhez sem járult hozzá, igyeke­zett a kérdést mellékvágányra terelni és érvényeiket úgy akarta beállítani, mint a béke veszélyeztetésére irányuló kisórletet. Adatsi hivatkozott arra, hogy a nagykö­vetek tanácsának kijelentése értelmében a Népszövetség hivatott a döntésre. Ro­mánia magatartása megakadályozza a döntés meghozatalát. Vood elnök erre azt javasolta, hogy az ügy tárgyalását ha­lasszák el a legközelebbi ülésnapra. Kér­jék fel továbbá Adatéit az ügy tanulmá­nyozására. Végül hívják fel a román kor­mányt minden további eljárás felfüggesz­tésére. Titulescu az elnök javaslatát is visz- szautasította, mig Lukács György kijelen­tette, hogy az elnök javaslatához hozzá­járul. Adatsi újból hosszabb beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a bizottság barátja a Népszövetségnek és ezért ko­moly kétségbeeséssel látja ezt a fordula­tot. A tanács békéé megoldása nem a ta­nácsnak, hanem csakis Romániának hibá­jából hiúsul meg. Miután Románia vala­mennyi javaslatot visszautasított, kényte­len előadói mandátumát visszaadni. Hí-

Next

/
Thumbnails
Contents